Az amerikai F-16-os, az egy hajtóműves könnyűvadász volt az első gép, amely tisztán Fly by Wire vezérlésű volt. Röviden ez annyit tesz, hogy a repülő aerodinamikailag nem éppen volt alkalmas a stabil repülésre, ezért egy számítógépes rendszer segítette a pilótát, és korrigálta a gép mozgását. Ha valakiben felmerül a kérdés, hogy miért terveznek olyan gépet, ami nem repül stabilan, akkor arra a válasz az, hogy az instabil gépek jobban manőverezhetőek, így értelemszerűen jobbak a manőverező légiharcokban is.
google
A repülő 1978-ban állt hadrendbe, viszont már a tervezése is gyakorlatilag két külön repülőgépet szült. Amikor felmerült az igény egy egyszerű, többcélű és az akkori csúcs vadászgép, az F-15-ösnél olcsóbb repülő iránt, akkor a kiírásra több repülőgépet gyártó cég is jelentkezett. Végül két cég terveit fogadták el, és gyártattak le belőlük 1-1 prototípust. Ezek voltak az YF-16-os - amely a mai F-16-os prototípusa - illetve a két hajtóműves YF-17 Cobra, amely tulajdonképpek a későbbi F/A-18 Hornet prototípusa. Utóbbi típus elkészültét főként a Navy szorgalmazta.
YF-16 és YF-17 - wikipédia
Az F-16-os csúcssebessége 2,05 mach és a legnagyobb repülési magassága 15240 méter. Átrepülési távolsága 3200km. A kabintető "buborékformája" rendkívül jó kilátást biztosít. Mivel a repülő kezelőszervei nincsenek mechanikai kapcsolatban a kezelt berendezésekkel - köszönhetően a Fly by Wire rendszernek - így sok esetben mesterséges holtjátékot hoztak létre, illetve a repülési körülményeknek megfelelő ellenerő-hatást kifejtő mechanizmusokat építettek be. Ezekre azért volt szükség, mert a pilóták ezek nélkül nem "érezték" a repülőt, úgy mint egy jószerivel mechanikus megoldással felvértezett repülő esetében.
wikipédia
google
Ebből a repülőből is több típus készült:
F-16A - Együléses változat
F-16B - Kétüléses változat
F-16C/D - Továbbfejlesztett, illetve célorientált változatok. Két fajta hajtóművel is készültek.
F-16E/F - Egyesült Arab Emírségek, illetve India részére készült változatok.
F-16I Soufa - Izraelnek gyártott változat.
F-2A/B - Japán számára fejlesztett változat, főként Japán avionikával.
F-16/79 - Egyszerűsített változat, csak prototípus készült belőle.
F-16/101 - Más típusú hajtóművel szerelt változat, szintén csak prototípus készült belőle
F-16XL - Megnövelt felszálló tömegű, nehéz vadász-bombázónak készítették őket, de végül a projekt elbukott. Csak kettő darab készült, amelyeket a NASA használ kísérleti célokra.
F-16ADF - Korszerűsített légvédelmi elfogóvadász, az USA légvédelmére.
F-16 AM/BM - Korszerűsített európai példányok.
F-16 A(R) - Hollandiában használt felderítőgépek.
F-16N/TF-16N - A haditengerészet használja a gépek. A kiképzéseken és a gyakorlatozásokon az ellenséges gép szerepét töltik be. Eredetileg Pakisztán számára készítették a gépeket, azonban az embargó miatt visszatartották őket.
KF-16 - Koreai gépek.
QF-16 - Rendszerből kivont, éleslövészeteken célként használt pilóta nélküli gépek.
wikipédia
