Én még csak most leltem az írásodra, de tökéletes nap indító cikk volt a reggelihez, köszönöm!

Könnyes szemmel emlékeztem közben vissza a 90es évek elejére, mikor még zsenge tiniként az S3triómban (vagy vmi hasonló vga-ban, lehet ami előtte volt kártyám, nevére se emlékszem pontosan) vramot upgradeltem.

Azon simán csak volt 4 vagy 8 foglalat a jobb felső sarokban, aminek a fele üres volt, bementem vmi számtech boltba a nagykörúton, mondtam, hogy milyen chip kell, nem volt se internet, se semmi, szóval az én gyerekes elmondásom alapján adtak pár ilyen kisujj körömnyi izét, papírzsebkendőbe csomagolva, hogy a lábak ne sérüljenek, azt hazavittem, belepattintgattam az üres foglalatokba és voilá, dupla vramom lett.
Amiről akkor még nem is tudtam én se, és a haverok se, hogy vram, csak simán ramnak hívtuk, ami a vga-n van.

Akkor még (v)ram limites volt, hogy mekkora felbontás mellett mennyi színt bír megjeleníteni egy-egy vga, szóval az upgrade után végre elérhető lett a truecolor bizonyos felbontásokkal. Hiperugrás volt!

És ennek még ippeghogycsak 30-31 éve.

Pár éve kezembe került az agp sínes x800xt pe kártyám is, azon meg vmi barkácsolt hűtés van. Erre nem is emlékeztem, hogy ilyesmit is csináltam a kártyámmal, de mikor kezembe akadt, akkor beugrott, hogy tényleg, lehalt rajta a venti és megbarkácsoltam, oszt jólett!

Forrasztást nem mertem bevállalni, de talán egy újabb 20 év lepörög és nyugdíjasként, remegő kézzel belecsapok majd abba is!