Ha HDR tartalmat nem HDR képes kijelzőre teszel, akkor egyszerűen eltűnnek a részletek. Teljesen jó analógia a felbontás kérdése. Ha fogsz egy 4K-s (3840x2160) filmet, és egy sima FullHD (1920x1080) felbontású kijelzőre teszed, akkor 4 pixelenként átlagolja a pixelek színét, és csinál belőlük 1 pixelt. Nem pont ugyanez történik a HDR/SDR kérdéskörben, de ahhoz, hogy el tudd képzelni, teljesen jó hasonlat. Ugye HDR-nél van metaadat a fényerőre is, SDR-nél meg nincs, de maga a színárnyalat egyszerűen átáll a legközelebbi 8 bitesre. Ugye 8 biten mindhárom szín 256 felé van osztva, 0-255-ig. 10 biten meg 1024 felé, 0-1023-ig. Ha 10 biten egy pixel színkódja mondjuk (666, 0, 0), ami valami piros szín, az 8 biten (166.5, 0, 0) lenne, de egész számokat lehet csak írni, így beáll (167, 0, 0)-ra.

Hogy hány színt tud megkülönböztetni az ember, az nem ennyire egyszerű, nem lehet egy számmal leírni. Függ a fényerősségtől, attól, hogy a felismerni kívánt szín az éleslátás helyén, vagy a periférián helyezkedik el, függ eleve a színtől is, zöldből sokkal több árnyalatot ismer fel az ember, mint kékből, vagy pirosból. Függ az egyéntől is, bizonyos emberek (ezek általában festőnek mennek) akár 2x-3x több színt tudnak megkülönböztetni, mint mások. Meg hát ugye a HDR nem csak a színekről szól, az csak egy része. a szürkeárnyalatos részletgazdagság is más, meg az elvárt max. fényerő is más.

De egyébként ezt elmagyarázni elég nehéz. A legjobb, ha elő tudod venni ugyanazt a videóanyagot SDR-ben, meg HDR-ben, és egy jó OLED TV-n megnézed mindkettőt. Ott jól látható lesz a különbség.

[ Szerkesztve ]