Hát, nekem valahogy ez a korszak kimaradt az életemből...Mármint a Nóri-féle. De persze mindennek megvan az oka, sajnos ennek is. Van -e szörnyűbb dolog a világon, mint az elrontott vagy akár nem létező gyermekkor?
Meglehetősen fiatal vagyok (XX alatti), de ha gyereket látok, egyszerűen ideges leszek, elkezdek feszengeni. 
Ki tudja, talán az irigység... Mindenesetre sajátos(?) kapcsolatom van velük. Bármikor találkozok eggyel (pl.: buszon, váróteremben, stb...), rájuk mosolygok és megnémulnak. Ilyen rusnya volnék? 
[ Szerkesztve ]
