Te vagy az első! - mármint hozzászóló :)

A félvezetőgyártók között az első az Intel, a másdik a Samsung.

A Mitsubishi és a Hitachi a 10. és 11. helyen volt, eddig :D

OFF

Hali Witlok!
Megvannak a billentyűzetek, köszi! :) Mikor jössz Pestre végre? :P

ON

[ RIOS Release 5 – multiportal engine by Panther ]

OFF

Hello Panther!

Ilyen billentyűre gondoltál, elég halk?
Január közepénél hamarabb biztos nem jutok fel a Nagyfaluba...

Láttam már fehér A4-es audit, de szerintem ritka ronda ebben a színben, már meg ne haragudj de én egy A6-os lapot se adnék érte :D

ON

Tudom, hogy amatőr hozzászólás, de a félvezető az pontosabban mit is takar?
A számítógép melyik részét? Vagy mi. Nem vagyok elektro-műszerész...
:D

''Ez nem sörhas, hanem a szexgép üzemanyagtartálya.''

Az, hogy szilícium, mond valamit neked?

Igen. Na most azt gyártják v. bányásszák? Vagy bányásznak vmit és abból gyártanak mit? Vagy hogy is van ez?
Ebből az anyagból lesz a proci meg a többi hardware vagy mi?
:)

''Ez nem sörhas, hanem a szexgép üzemanyagtartálya.''

Nyugodtan oktass ki! Nem sértődök meg. Sőt érdekel a téma. Meg, hogy pontosan mit takar az hogy: félvezető.

''Ez nem sörhas, hanem a szexgép üzemanyagtartálya.''

A szilíciumot legtöbbször a földben nagy mennyiségben megtalálható szilícium-dioxidból (SiO2, = homok) nyerik. A félvezetők sávszerkezete megegyezik a szigetelőkével, de a tiltott sávjuk keskenyebb. Azaz 0 K esetén a félvezetők szigetelők. Nagyobb hőmérsékleten a termikus aktiválás hatására az elektronok egy része a vegyértéksávról a vezetősávba kerül, így vezetik az áramot. Minél nagyobb a hőmérséklet, annál jobban vezet, csökken az ellenállás. Szennyezéssel (bór, arzén, gallium, foszfor, stb.) többletelektronokat vagy elektronhiányokat viszel be a rácsba, ezért vagy könnyen delokalizálható elektronokat, vagy -||- lyukakat kapsz. A két típusú félvezetőt egymás mellé rakva olyan anyagot kapsz, ahol a lyuktöbblet-elektrontöbblet egymás mellett ún. p-n átmenetet képez, diffúzió alakul ki, a lyuktöbblet és az elektronoktöbblet miatt. Feszültséget kapcsolva az anyagra, a pn-átmenet a legnagyobb ellenállású rész (sarkítva természetesen), kondenzátorszerű, így a pn-átmenetre eső feszültség megbontja a diffúzió egyensúlyát, vagy segíti az áramvezetést, vagy gátolja. (nem részletezem). Kis kombinálással létre lehet hozni pnp vagy npn felépítésű anyagokat, ahol a középső, gate-nek nevezett részre feszültséget kapcsolva változtathatod az elem áteresztőképességét. (természetesen a megfelelő polaritású feszültséggel) Tehát ha gate=1, akkor a tranzisztor ereszt, ha 0, akkor zár. Ebből létre lehet hozni a logikai kapukat (ÉS, VAGY, stb.), tehát a chipeket is.
Ezért olyan lényeges találmány.

(egyébiránt elvileg az elektroncsövekkel is müxik a dolog.) (csak lassabban, és megbízhatatlanabbul.)

while (!sleep) sheep++;

Hhmmm...nem kéne ezt átmásolni a hardveres szótár topic-ba? :P

Nem pontos.

while (!sleep) sheep++;

Az a korrekt meghatározás amit Emvy leírt.
Mivel írtad hogy nem értesz a dologhoz, lefordítom :)

Szóval egy ideig úgy tudták hogy elekrtomos ''tulajdonságaik'' alapján az anyagokat két csoportra lehet osztani, vezetők és szigetelők.

valamikor asszem 1952-ben elméleti úton rájöttek hogy létezik egy harmadik típus a félvezetők, amik alapvetően szigetelők, de bizonyos körülmények között vezetővé válnak.

Ez úgy lehetséges hogy ezeknek az elemeknek egy külső elektronjuk van, ami alapállapotban stabilan a helyén marad. Ha azonban a kristályrács (mert ezek kristályos szerkezetü anyagok) egyes atomjait kicseréljük olyan atomokra, amik egy plusz vagy egy mínusz elekronnal rendelkeznek, akkor elektromos ''gerjesztés'' hatására a plusz elektron átugrik a melette lévő atomra, de itt nem marad stabilan hanem továbbugrik következőre, és így tovább, ezek a pozitív p típusu félvezetők, vagy a kristályrácsba ékelt elektron lyukba egy mellette lévő atom külső elektronja ugrik, annak a helyére egy másik... ez a negatív n típusú félvezető

Most lehet hogy a p és n típust összekevertem :) de a lényeg hogy ezeknek a típusoknak a ''kombinálásával'' különböző funkciójú áramköri elemeket lehet létrehozni, mint pl a p és n réteget tartalmazó dióda ami csak egy irányba (álltalában) vezeti az áramot vagy a tranzisztor ami kapcsolóként működik, meg még sok mindent.

www.simson4t.hu

[ purity & maximalizm welcomed ] :)

www.simson4t.hu

Ok, köszi. Végülis én csak arra lettem volna kíváncsi, hogy gyártják-e vagy bányásszák. De mostmár tudom, hogy bányásszák és aztán abból gyártanak vagy mi. De mind1. Ebből sokat nem értettem. Gondolom a szilíciumot bányásszák és aztán abból gyártanak tranzisztorokat.

''Ez nem sörhas, hanem a szexgép üzemanyagtartálya.''

Szerintem még nem tanultad fizikából :))