2. generációs aktív éjellátó. Ebben mi az újdonság? Már a T-62-esen is volt ilyen, csak ott egy bazi nagy infrafényszóróval világították meg a terepet/célt.

De igazából a 0. generáció is pont ilyen volt, amit a németek már a II. vh-ban is alkalmaztak. [link]

Egyébként a megvilágítás miatt alapból nem igaz, hogy teljes sötétségben működik.

Megint sikerült feltalálni a spanyolviaszt.

[ Szerkesztve ]

+1
Jogos mi ebben az újdonság...
És de most komolyan az hogy vaksötét még rohadtul nem azt jelenti hogy nincs fény az-az foton!
1nm-10um sávszélen gyakorlatilag annyi fény lehet hogy ha nem csak a 350-750nm között látnák akkor masszívan káprázna a szemünk a sok fénytől...

Ebbe egy az újdonság és ezt a cikkírója/ vagy fordítója nagyon rosszul emelte ki és így a cikk eléggé értelmetlen és össze vissza...
A lényeg hogy olyan képalkotót alkottak az MIT-sek ami képes 1pixel/1foton érzékenységre! Így sötétben is nagyon minimális impulzus szerű megvilágítással tudnak képet alkotni. A többi csak mellébeszélés és félre értelmezés...

Villamos- és Gépészmérnök - Blog-omban audio felszerelések és saját készítésű elektroncsöves erősítők.

A találmány nem infra alapon működik, hanem lézer alapú megvilágításon. Ilyet senki nem használt eddig. Remélem ezt azért el tudod majd olvasni

Azért kiemelném még azt is, hogy egy pixel csak egy fotont érzékel éspedig az elsőt. Gyakorlatilag a záridő az, amit pixelenként variál a rendszer nagyon kis időre.

Azt nem tudom még, hogy a kibocsátott lézerfény visszaverődő fotonját meg tudja-e különböztetni a környezeti fényből adódó fotonoktól (egyáltalán van különbség?), vagy totális sötétség nélkül használhatatlan a rendszer?

És igen, éjjellátó rendszerekből vannak aktívak és passzívak. Az utóbbi a környezetben lévő fénnyel dolgozik, míg az előbbiek rendelkeznek saját fényforrással rendszerint az infra tartományból. Gen2, haha... Gen5 van a magyar honvédeknek is, mi lehet az amcsiknál? És mi lehet a fekete piacon?

Ha minden kötél szakad, nem kell félni az akasztástól! Eladó garzonlakás! Budapest III. ker. Tímár utca, 29 m2, galériás. https://ingatlan.com/34130552

Infralézer meg ugye nincs... Ez csak hullámhossz kérdése.

Egyébként meg a lézeres megvilágításon sincs semmi extra. Ott van a cikkben is a LIDAR, mint példa. 3D leképzésre meg ottvannak a 3D scannerek. Ergo az egészben maximum az az újdonság, hogy egy eszközbe építették. A feldolgozó algoritmus meg megint nem biztos, hogy újdonság. Sőt, biztosan nem, ergo 3D LIDAR létezik, lényegében csak a LIDAR-t kombinálták ehhez a hagyományos SAR eljárással. 2009-ben már tartottak erről előadást: [link]

De mehetünk visszább is az időben: [link]

Lassan az MIT a "brit tudósok jelentik" szinonimája lesz...

"Only two things are infinite, the universe and human stupidity, and I'm not sure about the former." (Albert Einstein)

Nyilvan az lenne a jo, ha forraskent nem a prohardver lenne megjelolve, hanem valami igazi forras, hogy eleg legyen kattintani. Mindenesetre:

Capturing depth and reflectance images using active illumination despite the detection of little light backscattered from the scene has wide-ranging applications in computer vision. Conventionally, even with single-photon detectors, a large number of detected photons is needed at each pixel location to mitigate Poisson noise. Here, using only the first detected photon at each pixel location, we capture both the 3D structure and reflectivity of the scene, demonstrating greater photon efficiency than previous work. Our computational imager combines physically accurate photoncounting statistics with exploitation of spatial correlations present in real-world scenes. We experimentally achieve millimeter-accurate, sub-pulse width depth resolution and 4-bit reflectivity contrast, simultaneously, using only the first photon detection per pixel, even in the presence of high background noise. Our technique enables rapid, low-power, and noise-tolerant active optical imaging.

http://www.cv-foundation.org/openaccess/content_iccv_2013/papers/Kirmani_First-Photon_Imaging_Scene_2013_ICCV_paper.pdf

Szoval a feldolgozasban van az ujdonsag, rapid, low-power, noise-tolerant, es allitasuk szerint jo melysegi felbontasu.

Szerintem ha ilyen erzes van, azert elsosorban a kozvetito kozeg a felelos, bulvar mediaban minden bulvarnak tunik.

Amugy milyen szepen felkerult a sipka...

"Segítségével viszont lehetővé válna az olyan fizikai, vegyi, illetve biológiai felfedezések vizsgálata is, melyek „rendes megvilágítás” mellett megsemmisülnének, vagy átváltoznának."

Ez is hülyeség. Hullámhossz (energia) kérdése az egész, és nem az a lényeg, hogy mi látjuk-e. Hogyha például egy kémiai reakciót a 300 nm alatti hullámhosszú (UV) fotonok iniciálnak, és a látható tartományban (mondjuk 400-750 nm) az intenzitás gyakorlatilag 0, de mondjuk azalatt meg nagyon nagy a fluxus, akkor az a folyamat biza' végbemegy, hiába nem láttuk . Vagy ha a fényből a 400 nm alatti tartományt ki tudnánk szűrni, akkor meg hiába lenne nagyon erős a fény, hiába látnánk, nem történne semmi, mert nem lenne elegendő a fotonok energiája.

A „rendes megvilágítás” alatt gondolom (emberek számára) látható fényre gondolt a cikk szerzője, ezt se ártana explicitebben megjeleníteni.

[ Szerkesztve ]

Cancel all my meetings. Someone is wrong on the Internet.

Figyelembe véve a navy.mil-es cikket van egy olyan gyanúm, hogy a DoD berkeiben ez a megoldás már létezik pár éve. Főleg, hogy láthatóan összhaderőnemi fejlesztés. Szóval őket maximum amiatt érdekelheti, hogy mennyire közelíti meg ez a megvalósítás az övéket.

Milyen vegyi folyamat figyelhető így meg ?
Ha összeöntenek két löttyöt egy edényben, akkor a visszaverődő
első foton az edényről, vagy a felszínről pattan vissza.
És szépen kirajzolja a drága műszer az edényt, meg a felszínt.

Ha meg valami felhabzik, kibugyog, felkavarodik,
arról meg pillanatképeket kellene rögzíteni, amit a fotonköpködővel nehéz lenne.

BEE

Fradi volt, Fradi lesz, amíg a földön ember lesz !

Infralézer nagyon is van... Lézersugaras mikromegmunkálással foglalkozom, ha nem lenne infralézer plexit nem tudnánk lézerrel vágni.
Lézeres megvilágítás olyan régi tudomány hogy egyenes Gábor Dénes erre alapozta a holografikus elméletét...

Igen 1foton/1pixel felbontás ezt én is írtam, hogy ez itt a fejlesztés és nem más.
Itt nincs zár idő... Itt amint a sensorban 1 pixel válasz jelet ad onnantól az a pixel többet nem lesz kiolvasva.
Mindenképp visszavert fotont érzékelünk Wazze ezt nem tudni... Van direkt fény is ha infratartományról beszélünk persze. De itt nem azt érzékelik.
Értsétek már meg hogy olyan hogy totális sötétség nincs maximum elméletben 0kelvin körül

Villamos- és Gépészmérnök - Blog-omban audio felszerelések és saját készítésű elektroncsöves erősítők.

Na jovok, hogy beszoljak a cikkre, erre latom te megtetted helyettem. Fajt az a sok tevedes. Nagyon.

Már már tényleg ezek a cikkek " a brit tudósok megtalálták a szentgrált" cikkekre hasonlítanak. De most komolyan ez csak nép félreinformálás és butítás.

Villamos- és Gépészmérnök - Blog-omban audio felszerelések és saját készítésű elektroncsöves erősítők.

Igazabol az a gond, hogy ezekhez a temakorukhoz nincs kozuk a cikkiroknak. En elhiszem hogy szamitastechnikaban jok, de amiben nem, azt nem kell eroltetni.

Köszönöm az észrevételt, amúgy olvastam a cikket .

"A lényeg, hogy nagyon minimális megvilágítással is látható lesz a felulet, az, amit addig csak erosebb világítással láthattak, de attól rongálódott."

Úgy látszik nem érted. Világíthatok én egy gázelegyet tetszőleges intenzitású monokromatikus (pl. vörös) fénnyel, ha az még nem idéz elő változást az anyagban. Azonban lehet, hogy már néhány, nagyobb energiájú (pl. kék színnek megfelelő hullámhosszú, vagy épp UV) foton elegendő egy láncreakció megindításához. Számít az intenzitás, de nem az az elsődleges .

Értem a működési elvét, nem is azt kifogásoltam a cikkben, hanem az általam idézett részt. Most amúgy újra beleolvastam: "a kibocsátás után mennyi idő elteltével érkezett vissza az első fényrészecske, így kirajzolható a lefényképezett tárgy térbeli képe."

Egy kis számolás. Legyen a fején két pont között mondjuk 3 cm mélységbeli eltérés (pl. orr-homlok): a teljes úthossz különbség (oda-vissza) 6 cm, ami fénysebességgel (kb. 300.000 km/s) kb. 200 ns, 3 mm esetén azonban már csak 20 ns körüli, ami elég gyors elektronikát kíván - nem hinném, hogy ez alá tudnának menni felbontásban, persze már ez se rossz. (De javítsatok ki, ha tévedek.)

Cancel all my meetings. Someone is wrong on the Internet.

Jól gondolod, de még ott is van probléma, hogy pont az a foton ami ezt az utat teszi meg és visszaér megfelelően, mint hullám rengeteg problémát okozhat. Pl ha tényleg 1 fotont vesznek alapul akkor lehet hogy az a foton éppen egy interferált foton, vagy éppen hőmérsékleti infrafoton akkor az hogy szól bele ebbe a mérésbe? De ha a távolság mérést veszik, így akkor baromira jól definiált és ismert fény forrás is kell. Aminek a távolsága és térbeni kordinátái olyan precízen ismertek az észlelő detekorhoz képest hogy ihaly... Na itt is problémák vannak.
Ez az egész bűzlik valamitől...

Villamos- és Gépészmérnök - Blog-omban audio felszerelések és saját készítésű elektroncsöves erősítők.

Ismét belegondolva, nagyon nem értek valamit: a lézernyalábnak nagyon kicsi a divergenciája (nagyon vékony, párhuzamos nyaláb, a széttartása gyakorlatilag 0). Akkor viszont hogy az istenben pásztáznak le vele egy felületet, megfelelő idő- és térbeli felbontással?

Cancel all my meetings. Someone is wrong on the Internet.

Azért ezt még tankönyvekben nagyon elméleti szinten is féltve jelentik ki, "hogy széttartása gyakorlatilag 0"

A valóság nem ez!
A valóság az, hogy az optikai rendszer amin átvezetik a lézernyalábot nagyon befolyásol.
Pl egy lézersugaras vágó a fókuszsíkjában tudja kifejteni a teljesítményét attól pár centire eltérve akár alá teheted a kezed is
A nagy teljesítményű koliminált nyaláb meg ritka és nehéz megvalósítani.
Itt lehet hogy a szétnyújtott nyaláb átmérője akár méter átmérőjű kör volt. Ezzel azért már lehet scannelni meg egy jó PFO optikával.
(Ilyet fognak használni a repterek a lézeres spektrográfokhoz amik millisec alatt fogják scannelni a beözönlő tömegeket hogy hoztak magukkal-e egy kis drogot vagy puskaport, mindezt femtosec-es lézerrel )

Villamos- és Gépészmérnök - Blog-omban audio felszerelések és saját készítésű elektroncsöves erősítők.

A lezernek nem a divergenciaja a lenyeg, hanem az, hogy nagyon szuk a spektruma es koherens, azaz a hullamfront fazisban van. Ezek kovetkezmenye, hogy kis divergenciat el lehet erni, ha szukseges. De ha te egy lezernyalabot szetszorsz, attol meg az elozo ketto tulajdonsagat megtartja, azaz ismet tudod kollimalni. Ezzel szemben ezt egyeb fenyforrasokkal nem tudod megcsinalni ilyen mertekben.

[ Szerkesztve ]

Ez mondjuk jogos .

Cancel all my meetings. Someone is wrong on the Internet.

0.3m/ns a sebessege, tehat 3cm-nel az inkabb 200ps.
A 10ps felbontas consumer eszkozokkel is egyszeru. Pl. ACAM TDC-GPX. Chipcad-nel kaphato ugy 50ezerert. De FPGA-n is megvalosithato gyurus bufferekkel, nem tul nagy erofeszitessel.

[ Szerkesztve ]

Csúnya, de a számolást tényleg elrontottam, mert hülye módon km/s-al és m-rel számoltam, így ns helyett tényleg ps az eredmény. Mea culpa, buta hiba . A 10 ps-os felbontást kicsit kétkedve, de elfogadom, ehhez egyáltalán nem értek (de majd ha időm engedi, kicsit utánanézek). Köszi az infókat!

Cancel all my meetings. Someone is wrong on the Internet.

Én azt hittem ilyet már régen használnak a komolyabb haderők.