A sok okos megállapítás mellett legalább annyi téves találgatás is megjelent itt, úgyhogy a dolgokat tisztázandó:

1.) Az alumínium oxid mechanikusan igen kemény, kiváló elektromos szigetelő, és egyúttal jó hővezető anyag. (Nagyfeszültésű szigetelő kerámiáktól kezdve a csiszoló kövekig bezárólag igen sok mindenre használják.)

2.) Az elektromágneses sugárzás elnyelésére és indukált kisugárzására ugyanaz az arányossági tényező érvényes (lásd Einstein Nobel díjas munkáját). Ezért általában az a jobb kisugárzó, amelyik a jobb elnyelő is. (Eltérés csak magasabb hőmérsékleteken jelentkezik a spontán kisugárzás miatt.) Az ún. feketetest a legjobb elnyelő (ideális eset), amiből sejthető, hogy a fekete testek jobb kisugárzók, mint a szürkék, a színesek, vagy pláne a fehérek.

3.) A hűtőbordák a hőt részben kisugárzás, részben hővezetés formájában adják le. A kisugárzás az abszolút hőmérséklet negyedik hatványával arányos, így csak magasabb hőmérsékleten jelent el nem hanyagolható járulékot, illetve akkor, ha a hűtőborda körül a légáramlás kicsi. A feketítés tehát elsősorban olyankor hasznos, ha nincs ventilátor, és a félvezető üzemi hőmérséklete magas (pl. hárompont stabilizátorok, vagy nagyteljesítményű tranyók hűtőpordája).
A feketítéshez természetesen semmi értelme vastag fekete festékréteget használni, hiszen egy mikron körüli réteg is megteszi. Gyakori, hogy az eloxálással létrehozott oxid pórusaiba juttatják a festéket, így a hővezetés nem lesz rosszabb.

4.) Ha az üzemi hőmérséklet viszonylag alacsony, illetve ha úgyis direkt (pl. ventilátoros) hűtést használunk, akkor a hőmérsékleti kisugárzással leadott hő elhanyagolható lesz a hővezetéssel leadotthoz képest, így az alumínium idom felületének a színe érdektelenné válik. A hűtőbordát ilyen esetekre is szokás eloxálni, ugyanis az eloxálással létrehozott alumínium-oxid réteg vékonyabb, strapabíróbb és jobb hővezető, mint ami egyébként spontán módon kialakulna.

5.) Hővezetéses hűtésnél a hűtési hatékonyságot főleg 2 dolog befolyásolja:
A.) az érintkező felületek nagysága;
B.) a hűtő közeg áramlási sűrűsége.
Minthogy a levegő kb. ezerszer ritkább mint pl. a víz, ezért az utóbbiból ezerszer kisebb térfogatú közeget kell a hőátadási felülethez juttatnunk másodpercenként, hogy ugyanazt a hűtést kapjuk.