Kedves (#11) marcee!
''...csak éppen az mpeg2 nem ment, kipróbáltam a divx-et, az meg ment és szépek is lettek, csak nem szerkeszthetők...''
Ha VirtualDub-bal digitalizálsz, akkor nem lesz ilyen probléma. (Amúgy ha a frame pontos szerkeszthetőség kell, akkor a key frame távolságot a DivX codec-ben értelemszerűen 1-re kell állítani. De ekkor sajnos csökken a DivX codec hatékonysága.)
''Egyéb ként a beállítható legmagasabb sávszélességgel vettem fel és utólag akartam n-pass tömörítést (n>1).''
Felesleges maximális sávszélességet adni, azt ugyanis csak a HDTV felbontások miatt támogatja a DivX. Ráadásul nem is használja ki mindaddig, amíg nem csökkented a maximum quantizer-t. Sajnos az 5.03, 5.04 és 5.05 verziókban ez csak a registry b*gatásán keresztül lehetséges, ezért én az 5.02-es verziót javaslom.
Az n-pass tömörítés a várakozásokkal szemben egy hülyeség. Elvileg elősegítené a sávszélesség okosabb elosztását, de gyakorlatilag pont arra vezet, hogy olyan helyekről veszi el a sávszélességet, ahonnan nem szabadna, mert az csúnya artifact-ekre vezet. Így az egyetlen előnye az, hogy pontosabban lehet beállítani a végső file méretet. (De nélküle is megoldható 1-3 MByte pontossággal, így nincs nagy jelentősége.)
Az 5.03-as verziótól kezdve a tömörítés gyorsasága is javult (10-20 százalékkal), így sajnálom, hogy az 5.02-es verziót kell használnunk (minőségi munkához).
Amikor a végleges tömörítést végezzük, akkor 720x576-os felbontásban minimum 2000 kbit/s-os sávszélességre, 512x384-as felbontásban pedig minimum 1000 kbit/s-ra kell törekednünk. Hosszabb játékidő esetén ezek csökkenthetők akár a felükre is, de artifact-ek fognak megjelenni. Nagyobb sávszélességet adva picit még javul a képminőség, de tényleg nem sokat.
A digitalizálásnál ez annyiban módosul, hogy mert nem tudunk 2-menetes kódolást használni (ez kb. 30 százalékos veszteség), és mert csökkentenünk kell a key frame távolságot (250-300-ról 5-10-re, kb. 50 százalékos veszteség), és mert esetleg a B-frame-es kódolás sem megy (kb. 30 százalékos veszteség), kénytelenek vagyunk növelni a sávszélességet, úgy a 3-4-szeresére, vagyis 720x576-ban mondjuk 8000 kbit/s-ra, ha pedig mondjuk 512x576-ban digitalizálunk, durván 5000 kbit/s-ra. (352x288-ban pedig kb. 2000 kbit/s-ra.)
Ha a maximum quantizert megfelelően beállítottuk (digitalizálásnál maximum 4-re), akkor nem kell vacakolnunk az elvárt sávszélesség pontos beállításával, ugyanis a maximum quantizer-nek magasabb a prioritása, így ha szükségesnek látja, mindenképp megnöveli a sávszélességet.
''Ezek a codec-ek ingyenesek?''
A DivX codec egyszerűbb verziója ingyenes, és már az is lejátszik mindent. Kódoláshoz viszont az okos (''Gain'') verzió sokkal hatékonyabb. Ennek is van 2 külön verziója, az egyikért fizetni kell, a másikért viszont nem, de cserében el kell tűrnünk, hogy ha rajta vagyunk az interneten, akkor kéretlen reklámok bukkanhatnak fel az IExplorerben, vagy a Netscape-ben.
''a 15-25gigát nagyon sokallom, nincs még egy elfogadható középút, bár a minőséghez ragaszkodom, olyan 3-6 giga/óra lenne elfogadható. Csak full pal felbontás jöhet szóba.''
M-JPEG-ben sajnos ennyi kell a jó minőséghez. De ahogy írtam, létezik ennél hatékonyabb codec is, a JPG2000/Wavelet2000 személyében. Ez a közönséges JPEG-nél is vagy 4-szer hatékonyabb (amelyik szintén vagy 2-szer hatékonyabb az M-JPEG-nél), így eredőben egy teljes film elfér 3-4 GByte-ban, kiváló minőségben!
A baj csak az, hogy ehhez nagyon erős proci kell. 512x576-os felbontásban 2200 MHz körül van az abszolút minimum (időnkénti frame drop-okkal), 768x576-ban pedig 3200 MHz körül. (És ugye a lejátszáshoz is kell majd ugyanez az erőmű.)
Ezért egyelőre jobb M-JPEG-et és nagy 7200-as HDD-ket használni.
