Tanuljunk japánul! #1

  • (f)
  • (p)
Tudástár – Írta: | 2011-03-08 12:45

Segítség azoknak, akik szeretnék megtanulni ezt a szép nyelvet.

Kulcsszavak: . japánnyelvanime

[ Új teszt ]

BEVEZETÉS

Bevezetés

Rég jelentkeztem új írással a Logouton, ám ezúttal egy hosszabb és nagyobb sorozatba vágom a fejszémet.

Japán nyelv. Sokaknak-e szó hallatán a világ egyik legnehezebb nyelve jut eszébe, amit szinte lehetetlen megtanulni, azonban ez is csak gyakorlás kérdése. Ha most én is azt mondanám, hogy "háromszor nehezebb, mint az angol" vagy "kétszer nehezebb, mint az orosz", ez nem lenne megfelelő eligazítás, mivel ember függő. Egyesek az angolt, mások az oroszt érzik könnyebbnek.

Tény, hogy egy toplistában a japán előkelő helyet foglalna el, azonban saját nyelvünkre sem lehet panasz, ugyanis a magyar nyelv a legtöbb szakértő szerint nehezebb, mint a japán, mégis legtöbbünknek már sikerült elfogadható szintre elsajátítania ;)

A japán nyelv két ok miatt tartozik a legnehezebbek közé: az egyik a hajmeresztően komplex írásrendszer, amit még a japán anyanyelvűeknek is hosszú évekbe telik elsajátítani, másik az erősen eltérő vonások a társadalmukban, kultúrájukban és erkölcsrendjükben, amely miatt alkalomtól függ, hogy több szó/mondat közül melyiket is illik használni.

Öröm az ürömben, hogy nekünk magyaroknak egy picit könnyebb japánt tanulni, mint angol anyanyelvűeknek. A nyelvtan sajátos jellegzetességei mellett, számos meglepetést is tartogat, többek között a két nyelv építkezése néhány ponton hasonló (pl ragozás, szórend) és a saját és mások tapasztalatai alapján a kiejtés se jelent nekünk akkora gondot. Brit/amerikai tanulóknak szánt nyelvkönyvekben több oldalon csak azon betűkombinációk kiejtésével foglalkoznak, amit mi már az anyanyelvünkben megtanultunk.

Mi is az írás célja? Nemrég elkezdtem tanulni a japán alapfokú szóbelire nulláról és a célom ezzel az írás(okkal) az eddig tanultak gyakorlása. Természetesen felhasználhatja más is, hogy tanulhasson, valamint remélem is, hogy ha valaki hibát talál, akkor jelzi kommentek között, hogy tanulhatni lehessen a hibából. Írás/olvasással minimálisat szándékozok foglalkozni, mivel csak ennek az elsajátítása évekbe is telhet. "Analfabétaként" igaz, hogy gondok lehetnek, ha valaki ellátogat Japánba, azonban manapság már sok helyen angolul is kiírják apró betűvel a fontosabb helyeken a feliratok jelentését. Már most leszögezném, hogy senki ne számítson arra, hogy a sorozat végén perfektül tud beszélni japánul, mert egyrészt nem vagyok tanár és lehetnek hibák, másrészt beszélni nem lehet csak olvasva tanulni, a kiejtés elsajátításához szükséges nyelviskolába is beiratkozni, valamint hallgatni japánul beszélőket. Utóbbira az egyik legjobb forrás, ha valaki anime-t néz, eredeti szinkronnal. Ne tántorítson el senkit, hogy "ciki" rajzfilmet nézni, a japán rajzfilmek között nagyon sok nem gyerekeknek szól, néhányhoz még a 18-as karika is kevés lenne.

Anime nézés közben óvatosan a feliratokkal, azok sem hibamentesek! Azért, hogy gyakoroljam az angolt, én angol felirattal nézem őket, de ott is többször találkoztam már félrefordítással és nem 100% azt mondták japánul, ami angolul írva volt, feltételezem, hogy magyar felirattal is hasonló a helyzet. Mivel mint írtam, anime az egyik legjobb forrás, ezért ha képpel kell valamit illusztrálni, forrásként is ezeket fogom használni sok esetben.

Még egyszer hangsúlyozom, hogy ez kevés ahoz, hogy valaki megtanuljon japánul beszélni, ezt a sorozatot én inkább kiegészítő segítségnek szánom.

Nos, akkor vágjuk is bele! Tanoshinde!

FIGYELEM! Az írás tartalmáért személyes felelősséget nem vállalok! A cikk tartalmát más weboldalon vagy egyéb formában történő akármilyen felhasználását nem támogatom a tájékoztatásom és engedélyezésem nélkül. A cikk tartalma nincs lektorálva, így nem használható tananyagként.

BETŰK,KIEJTÉS

Mint írtam a japán írás/olvasással minimálisan kívánok foglalkozni, azonban az egyszerűekkel ahol csak lehet ott megteszem.

A japán írásmód

Egy kis ízelítő, hogy miért szorítom háttérbe az írás-olvasást:

A japán nyelv három írásrendszert használ:
-Kanji: ezek ideográfiák, amelyek a kínai nyelvből származnak

A Kanjinak is van még két fajtája, a Kokuji, ezek Japánba létrehozott szimbólumok és a Kokkun, amely szimbólumok szerepelnek a kínai nyelvben is, azonban a Japán nyelvben teljesen mást jelentenek.
Összesen 2136 Kanji szimbólum van.

-Hiragana: az alap írásjelek, amiket meg kell először tanulni annak, aki szeretne megtanulni írni és olvasni. 48 alapszimbólumból áll, amiket a japán "abc"-nek is neveznek:

Ezt használják ragok, kötőszavak írásához, és a kandzsik kibetűzéséhez. Az alap 48 Hiragana:

Ez közel sem az összes Hiragana, több hang is hiányzik, ezért lett kibővítve további 60-al.

-Katakana: Módosított Kanji szimbólumok. Ezeket használják hangutánzó szavak, idegen eredetű szavak írására, néha hangsúly miatt Hiragana és Kanji-t is helyettesítenek vele.

46 alap Katakana szimbólum van, ez a szám további 80-al lett kibővítve.

A Hiragana-t és Katakana-t összefoglalónéven Kana-nak nevezik.

A fenti három mellett van egy negyedik is, a rōmaji. Itt nem szimbólumokat használnak, hanem latin betűket. Elsősorban az IT világban és a Japánba érkező cserediákok használják, akik nem ismerik a 3 fő írásmódot. Természetesen japán szavak leírásánál én is rōmaji-t fogok használni.

Példa:

Szavak a négy különböző írásjellel.

Hagyományból a japánok sok helyen a tategaki nevű formában írnak, amely a kínai írásformát másolja. Ebben a formátumban a szavakat és mondatokat oszlopokba írják fentről, lefelé:

Ezek után most már tudom, hogy anime-ok végén mit jelent az alábbi felirat (nem mintha nehéz lenne kilogikázni, de akkor is;) )

tsuzuku = folytatni, folytatás következik

Ez is tipikus példája a továbbiakban többször is előforduló esetnek, hogy latin betűkkel leírva egy szónak tűnik, azonban kimondva a jelentése több különböző szóból tevődik össze. Más nyelvre lefordítva akár egy rövid mondatot is jelenthet, mint például a tsuzuku angolul "To be continued", magyarul "Folytatása következik". Szóval arra figyelni kell, hogy attól még, hogy leírva 1 szó, nem biztos, hogy tényleg csak 1 szót jelent.

Példaképpen egy mondat egy újságcikkből, amiben mind a négy írásmód szerepel:
piros=kanji
zöld=katakana
kék=hiragana
fekete=rōmaji

Ugyanez latin betűkkel:

Ez magyarul:
Radcliffe, hogy részt vesz az Olimpiai maratonon, azt is jelezte, hogy megjelenik a 10.000m-ben.

Sokszor előfordul, hogy számokat, mértékegységeket latin betűkkel írnak le. Remélem nem riasztottam el senkit sem, aki megakart tanulni írni-olvasni, részemről egyelőre háttérbe szorítom a dolgot.

Szótagok kiejtése

A rōmaji szóban is látható egy betű, ami nem szerepel magyar abc-ben, egy "o" betű, felette egy vízszintes vonallal. Ha valakinek a magyar ékezetes "ó" jut eszébe róla, nem jár olyan messze. Alábbi példában felsorolok néhány általános, latin betűkkel írt szókapcsolatot és azt, hogy ezeket és egyes betűket hogyan is kell kiejteni, mint például a "ts"-t a fentebb említett tsuzuku-ban.

A fenti táblázatot (és logikáját) tudni kell mindenkinek, aki szeretne beszélni japánul. Azokat a magánhangzókat, amelyek felett vízszintes vonal van, hosszabban kell ejteni (mint magyarban a ó-t is hosszabban ejtjük, mint az o-t). Tehát kiejtve a rōmaji=roomadzsi.

Szerencsénkre ezek mind szerepelnek a magyar nyelvben, így hosszú órákat/napokat tudunk spórolni a kiejtésük megtanulásával.

Szavak kiejtésénél oda kell figyelni a pontos kiejtésre, mert akár egy betűt is félremondva már új jelentést kaphat a szó, vegyük a kami-kani esetét, kami az istent jelent, míg a kani homárt, és a kettőnek nem sok köze van egymáshoz.

MONDAT FELÉPÍTÉSE, NYELVTAN

Mondat felépítése, kijelentő és kérdő mondat

A japán nyelvben a kijelentő mondat szerkezete mindig azonos:

alany+egyéb mondatrészek+állítmány

Példa:
Kore wa hon desu. Ez egy könyv. (Kore=ez, hon=könyv)

A japán nyelvben az alanyt gyakran "wa" szó követi. Hogy pontosan mi is ez, arról picit lentebb.
Az állítmányi kötőszó funkcióját a "desu" (figyelem! "u" betűt nem ejtjük, kimondva "desz") szó látja el, ami mindig a mondat végén helyezkedik el.

A fenti kijelentő mondatból egyszerű kérdő mondatot csinálni:
Kore wa hon desu ka? Ez egy könyv?

A kérdést a japán egyszerűen, a mondat végére illesztett "ka" szóval jelöli. Nyelvjárás függő, de anime-ban néha hallani, hogy a "desu"-t elhagyják a kérdőmondatból, például:
Daijoubu (desu) ka? Jól vagy?

Ha tehát, ha valaki nem hallja kérdő mondat végén a "desu"-t az nem érti félre. A "ka" viszont majdnem mindig ott van. Japán írás esetén nem használnak kérdőjelet, csak a latin betűs átírásban.

Bizonyos esetekben a "ka" is elhagyásra kerülhet, pl:
Nani ga atta? Mi történt?

De erről majd később.

WA és GA:

WA és GA elég sok embernek fejtörőd tud okozni(nem vicc, még könyv is jelent meg erről), hogy mikor melyiket kell használni. Néha még anyanyelvű japánok is eltévesztik. Mindkettő a mondat tárgyát jelöli, azonban nem mindegy, hogy mikor melyiket kell használni.

Mindkettő a mondat tárgya után következik, használatuk között a különbség, hogy a mondat mely részét szeretnénk kihangsúlyozni, melyikben van a fontosabb információ.

A wa-t akkor szokás használni, ha amit ki szeretnénk hangsúlyozni, utána következik, pl:

Watashi wa Darth_Revan desu. Én Darth_Revan vagyok. (watashi=én)

A ga-t pedig akkor szokás használni, ha amit ki szeretnénk hangsúlyozni, előtte van, pl:

Watashi ga Darth_Revan desu. Én Darth_Revan vagyok.

Nézzük meg gyakorlatban:
Mondjuk adott egy osztály az iskolában és a tanítónő szeretné megtudni, hogy a gyerekek közül melyikük Pistike:
Dare wa Pistike desu ka? Kicsoda Pistike? (dare=ki,kicsoda)

Pistike akkor erre azt válaszolja:
Watashi ga Pistike desu. Én vagyok Pistike. (Azért nem Pistike az információ amit közölni szeretnénk, mert a Pistike már adott az "én" az ismeretlen információ amit a Tanítónő tudni szeretne)

Még egy példa, ahol a kérdésben és a válaszban is ga van:
K : Mi van nálad? - Nani ga arimasu ka? (Nani=mi)
V : Jegy van nálam. - Kippu ga arimasu. (kippu=jegy, arimasu=van, lenni, később részletesebben foglalkozom ezzel)

Imi egy másik fórumon még 2009-ben tette fel ezt a kérdést, amire nem kapott választ, most már tudunk válaszolni ;)
"Szia Zé!

A lecke alapján nekem úgy jött le, hogy az alábbiak ugyanazt jelentik:

Watashi no okaasan wa hikui desu. , illetve a
Watashi no okaasan ga hikui desu.

Gondolom valami különbség azért mégiscsak van, meg tudnád magyarázni, hogy mi az? Azt értem, hogy a wa-ga japánosabb, de mi a no-wa, és a no-ga között? :)

Arigato."

Lefordítva mindkét mondat ezt jelenti:
(Az én) Édesanyám alacsony. (okaasan=édesanya, hikui=alacsony)
Most már tudjuk, hogy a wa-s mondat azt hangsúlyozza ki, hogy "alacsony", a ga-s pedig, azt, hogy Édesanyám (pl válasz 1 kérdésre, hogy kinek az anyukája alacsony).
Azt, hogy a "no" szó mit jelent picit lentebb elmagyarázom.

Persze lehetne még tovább bonyolítani a wa és ga kapcsolatát, azonban egyelőre ennyi elég alapnak.

Birtokos jelző
Japánban a birtokost a főnév után írt "no" szóval jelölik. Például:

Watashi no pen desu. Az én tollam. (pen=toll) Férfi azt is mondhatja, hogy "Ore no pen desu", viszont az "ore" bizonyos szituációkban illetlen lehet, ha nő mondaná akkor mindig illetlen lenne. A japán nyelv ilyen, hogy régi szokásokból visszamaradva vannak szavak, amiket csak férfiaknak illik mondani.

Watashi no namae Darth_Revan desu. Az én nevem Darth_Revan. (namae=név)

Dare no enpitsu desu ka? Kinek a ceruzája? (enpitsu=cerzuza)

Anata no desu. A tiéd. (anata=te)

Többesszám

Néhány kivételtől eltekintve nem jelölik a többesszámot. A szövegkörnyezetből kell kikövetkeztetni, hogy egyes vagy többesszámban értendő-e a mondandó.

A vagy B

A wa B desu ka C desu ka?

Ez a sajátos japán szerkezet vagylagos, választásos kérdések kifejezésére használatos.
Például:
Sore wa pen desu ka? Az toll?
Sore wa enpitsu desu ka? Az ceruza?

A két azonos alanyt összevonva:
Sore wa pen desu ka enpitsu desu ka? Az toll vagy ceruza?

is

Az "is"-t a japán a magyarhoz hasonlóan, a vonatkoztatott szó után helyezett "mo" szóval fejezi ki. Például:
Kore mo sore mo naifu desu. Ez is, az is kés.
Watashi mo anata mo gishi desu. Én is, te is mérnökök vagyunk.

Nem mindig jelent a "mo" is-t, mondattól függően "bármely"-t is jelenthet.

BESZÉLGETÉS, MUTATÓ NÉVMÁSOK, TOVÁBBI NYELVTAN

Példa rövid beszélgetés

A: Konnichi wa. Watashi wa Kurosaki Ichigo desu. | Jó napot kívánok. Az én nevem Kurosaki Ichigo.
B: Konnichi wa. (Watashi wa) Kuchiki Rukia desu. Hajimemashite. | Jó napot kívánok. (Én) Kuchiki Rukia vagyok. Örülök, hogy megismerhetem.

Ez egy tipikus beszélgetés, ha két ember először találkozik. A "hajimemashite"-t fontos, hogy csak első találkozáskor szabad használni (magyarban se mondjuk mindig xy-nak amikor találkozunk vele, hogy örülök, hogy megismerhetem ;) )

A: Anata wa Kurosaki-san desu ka? | Ön Kurosaki úr?
B: Hai, (watashi wa) Kurosaki desu. | Igen, (én) Kurosaki vagyok.

A: Anata wa Uruhara-san desu ka? | Ön Uruhara úr?
B: Hai, sō desu. | Igen, úgy van.

A: Genki desu ka? | Jól vagy?
B: Hai, genki desu. | Igen, jól.

Megszólítások

A japánok az alábbi megszólításokat szokták (a legtöbb esetben) használni. Figyelem! Ha magadról vagy családodról beszélsz, nem használsz megszólítást! Saját és családtagjaidon kívül csak akkor szabad elhagyni, hogyha nagyon jóban vagy az illetővel, különben tiszteletlenség jele lenne.

-san: Az alap "Úr"/"Hölgy" megszólítás, nemtől független. Felnőttek (vagy néha fiatalok) használják velük egy szinten levők megszólítására. E mellett a tisztelet jele is.

-chan: Úgy is mondhatjuk, hogy ez az alap "cuki" megszólítás. Alapvetően kisebb gyerekek vagy fiatal lányok nevei után teszik ki; néha szerelmesek is használják egymás megszólításakor.

-kun: Általánosan a beszélővel egy szinten (vagy picit lentebb) levő, fiatal fiú megszólítására használják.

-sama: Nagy tiszteletet kifejező megszólítás. Akkor használják, ha rendkívül illedelmes akar lenni valaki, de inkább a beszélő felett sokkal magasabban álló személyek megszólításakor (királyok, lordok, istenek). Mai japán nyelvben ritkán fordul elő, inkább már csak anime-ban. Pl, ha valaki Istenhez imádkozik, akkor "Kami-sama"-ként szólítja meg. (Kami=isten) Vagy mint a Bleach-ben az Espada, Aizen-sama ként szólítják meg Aizen-t.

-dono: Ritkán használt, a -sama hoz hasonlóan tisztelet jele.

-sempai: Szokás szerint a beszélő azt az embert szólítja meg így, aki egy csoportba tartozik vele, viszont nála már többet ért el, például középiskolában az elsőéves a végzős diákot.

-kouhai: A "senpai" ellentettje.

-sensei: Jelentése "tanító". Diákok a tanáraikat így szólítják meg. Használhatják tiszteletre méltó, magas iskolai képzettséggel rendelkező személyek megszólítására is, pl professzorokéra.
Ez a mondat: "Konnichi wa, Sensei!" tehát nem feltétlenül azt jelenti, hogy "Jó reggelt Tanár Úr/Nő", hanem azt is jelentheti, hogy "Jó reggelt, professzor!".

A japánok is a magyarokéhoz hasonló sorrendben írják és mondják a nevüket, tehát "családnév+utónév" és nem cserélik fel a kettőt, mint sok más országban.

Mutató névmások

Figyeljük meg a táblázatot, melyből kitűnik, hogy a közelre, távolabbra, távolra mutató névmások, határozók, valamint ezekhez csatlakozó kérdő névmások rendszert alkotnak. A "ko"-val kezdődők mindig a beszélőhöz közeli, a "so"-val kezdődőek a beszélgető partnerhez közelebbi, az "a"-val kezdőek pedig mindkettőjüktől távol eső tárgyra, személyre utalnak. A "do"-val kezdődő névmások a megfelelő kérdő alakot jelölik.

Példák:

Kore wa katana desu. Ez egy kard. (katana=kard)
Are wa mado desu. Amaz ablak. (mado=ablak)

Anohito wa dare desu ka? Ő (amott az az ember) kicsoda? (dare=ki,kicsoda, másik, illedelmesebb megfelelője a "donata")
Anohito wa Abarai-san desu. Amott az az ember Abarai úr.

Az "ano" esetében a beszélők kölcsönösen tudják, hogy kiről, miről beszélnek (távolságtól független jelölés).

anohito = amaz az ember
konohito = ez az ember
sonohito = az az ember

A harmadik személyű személynévmást kifejezhetjük úgy is, ha a "hito" (ember) helyett a "kata" (ő, személy) szót alkalmazzuk. Ez udvariasabb és tisztelet tudóbb, ha egy harmadik személyre mutatunk rá, sok helyen inkább ezt tanácsolják használni.
- Ano kata wa Yamamoto-san desu.
- Kono kata wa Yamamoto-san desu.
- Sono kata wa Yamamoto-san desu.

A és B
Az "és" funkció a "to" szó látja el, re rendszerint csak akkor, ha két és nem több azonos mondatrész kerül összekötésre.

Nemzetiségek megjelölése

A japán nyelvben a nemzetiséget az esetek többségében az illető ország japán megnevezése után a "jin" (ember) szó hozzáadásával jelöljük, nemtől függetlenül. Hito is igaz, hogy embert jelent, de nem használható ebben az esetben, csak a jin. Sőt a "nin" is embert jelent, viszont azt meg pl emberek megszámlálásakor kell használni :)

Figyelem! A "jin"-es szavak nem használhatók arra, hogy ha például megkérdezik, hogy "Milyen nyelven beszélsz?", akkor azt válaszolod, hogy "Hangarijin" (magyarul), mert Hangarijin az nem a nyelvre utal, hogy magyar, hanem személy/tárgy származási országára. Ha nyelvre akarsz utalni, akkor nem "jin"-t kell tenni az ország végére, hanem "go" szót. Tehát magyar (nyelv)=Hangarigo!
Olyan nyelv nincs, hogy "angliai" vagy "amerikai", ezért nincs is olyan szó, hogy "Igrisugo" vagy "Amerikago", helyettük "eigo" van, eigo jelenti az angol-t, mint nyelvet.

Japánban járva két mondat, ami hasznos lehet:
1) Anata wa eigo o hanashi masu ka. Tud beszélni angolul? (hanashi=beszélni, masu-ról meg majd később)
A japán emberek között nagyon sokan nem beszélnek angolul és nagy arányban nagyon félénkek, ezért ha utcán leszólítanál egy idegent és angolul megkérdeznéd "Could you please tell me where is xy?", ha meg is érti, nagy eséllyel nem válaszol vissza. Egy másik hasznos mondat:
2) Nihongo wakarimasen. Nem értek japánul. A "wakarimasen", a "wakari" (megérteni) tagadása, a tagadásról is majd később. Ha már említettem, a wakarimasen-t, abban az esetben is használható, ha feltesznek egy kérdést és az illető nem tudja rá a választ, akkor "wakarimasen" jelzi, hogy "Nem tudom".

"o"
A japánban az "o" betűnek több funkciója is van. Az egyik, hogy ha betesszük egy szó elé, akkor tiszteletteljesebbé tesszük az adott szót, például: az anya "kasan", az "o" betűt elé írva "okasan" lesz belőle, amivel a beszélő nagyobb tisztelettel fejezi ki.

Másik funkciója, hogy nyelvtani jelző, ami a mondat tárgyát jelöli. Fenti "Tud beszélni angolul?" mondatban az "eigo" után írva jelöli, hogy a mondat tárgya az "angolul". Úgy is mondhatjuk, hogy a közvetlen tárgyat jelöli. Még egy példa:
Kinou eiga o mimashita. Tegnap filmet néztem. (kinou=tegnap, eiga=film, mimashita=a miru, azaz a nézni, látni, múltidős alakja)

KÖSZÖNÉSEK

Sokan úgy tartják, hogy a "sayonara" minden alkalomkor alkalmazható elköszönésre, azonban ez nem igaz. Most megnézzük, hogy mik a tipikus üdvözlések/elköszönések és hogy mikor kell őket használni.

Üdvözlések

1) Napszak szerint

~11:00-ig Ohayou (gozaimasu): Jó reggelt! Azért van a gozaimasu zárójelben, mert ha nem akarunk nagyon formálisak lenni (pl csak egy barátnak vagy a szomszédnak köszönünk), akkor elég az "ohayou" is.

~11:00-18:00-ig Konnichiwa: Jó napot! Van ennek egy rövidített változata is "Koncha", ezt inkább lányok használják. (nichi=naptári nap)

~18:00-tól Konban wa: Jó estét! (ban=este)

2) Moshi Moshi

Telefonbeszélgetésnél használandó. Szó szerint olyasmit jelent, hogy "Beszélek, beszélek", ez azért terjedt el, mert Japánban úgy hiszik, hogy élnek róka szellemek, akik elragadják az embereket. Ezek a szellemek nem tudják kimondani, hogy "moshi" és így ellenőrzik, hogy a vonal másik végén ember vagy róka szellem van-e. Ez felel meg magyar nyelvben a "Halló?"-nak.
Figyelem! Sokan nem "mosi mosi"-nak ejtik, hanem van nyelvjárás, ahol "mosi mosh".

3) Dōzo yoroshiku VAGY Yoroshiku (onegaishimasu)

Ezek egy kicsit kakukktojások, mivel nem egészen köszönések.
Dōzo yoroshiku=Ez a két szavas kifejezés egy hosszabb udvariassági formula rövidebb változata. Dōzo azt jelenti "kérem", míg a yoroshiku jelentése "szívesen". Bemutatkozás után kell használni, mivel ebben az esetben azt jelenti, hogy "Ajánlom magamat!".

Yoroshiku (onegaishimasu): Yoroshiku-t önmagában is lehet használni, de az onegaishimasu-al formálisabb. Ezt is bemutatkozás után kell használni. Pontosan azt jelenti, hogy "legyetek kedvesek velem", de szituációtól függ, hogy igazán mit is jelent, néhány eset:
- Gyakran használják első találkozáskor vagy amikor csatlakoznak egy csoporthoz (iskolában, munkahelyen, stb), ebben az esetben olyasmit jelent, hogy "Örülök a találkozásnak", "Legyetek kedvesek velem", "Fogadjatok be", "Remélem jól kijövünk" stb.
- Levélírásnál: Getsumatsu madeni ohenji o kudasai. Yoroshiku onegai shimasu. Kérem jelentkezzen a hónap végéig. Előre is köszönöm.
- Üzleti partnernél: Nézek elébe, hogy üzletet köthessünk.

Tehát ez a Yoroshiku onegaishimasu elég univerzális és sok helyen lehet használni, a modern japánban ismerkedésnél is a Dōzo yoroshiku helyett is inkább már ezt használják, tehát ha például felvesznek egy japán munkahelyre/osztályba és bemutatkozol a többiek előtt, akkor a bemutatkozásod végére illik/ajánlott odabiggyeszteni ezt a két szót.

4) Ossu

Ohayou gozaimasu-ból alakult ki, viszont már nem azt jelenti, hogy "jó reggelt" és bármely napszakban használható. Barátok között sem mindig használatos, inkább "kemény fickók" és harcművészetet tanulók használják. Magyar megfelelője kb az, hogy "cső". Főnöknek nem érdemes ezzel köszönni ;)

5) Doumo

Nagyon laza köszönés barátok között. De használható arra is, hogy ha valaki nem kedvel, akkor ezzel a köszönéssel piszkáld. Pontosan nem értem, hogy milyen szituációban kell használni és könnyen félreértés is születhet belőle. Többek közt e miatt én, amíg pontosan meg nem értem a használatát, inkább nem is használom, mert rosszul használva még azt is gondolhatják, hogy a Kék osztriga bár-ból szalajtottak, ezt pedig senki sem akarja, ugye? :)

6) Yo

Lazább fiatalok használják, ez olyasmi lenne magyarul, hogy "csövi". Ossu-val ellentétben ezt nem csak azok használják akik harcművészetet tanulnak, vagy keménykedni akarnak.

7) Yaa

Yo-hoz hasonló, de nem annyira gyakori köszönés, főleg csak anime-ban fordul elő manapság.

8) Tadaima

Ha hazaérkeztél, így köszönsz a családodnak, magyarul "Haza értem".

Elköszönés

1) sayonara

Egyik legáltalánosabb elköszönés, azonban nem mindig alkalmazható! Magyarra nem könnyű lefordítani (angolul Good bye), talán a legjobb magyar fordítás "Ég veled!" lenne. Ezt az elköszönést akkor kell használni, ha a személyt akitől a beszélő elköszön, tudja, hogy nem fogja látni többé (vagy legalábbis csak kis eséllyel). Mondhatjuk azt is, hogy ez egy "végleges" elköszönés. Tehát családtagnak, barátnak nem illik mondani.

2) Ja ne

Ez felel meg inkább a magyar "Viszontlátásnak". Pontosabban "viszlátnak" inkább.
Ja: akkor hát
ne: egyetértésnél használt szó

"Ja ne" a "Ja mata ne" rövidített változata (mata=később)
Ja ne tehát olyasmit jelent, hogy "Viszlát később". Nem igazán formális elköszönés, szóval csak azokkal javasolt használni, akikkel a beszélő jóban van/az illető akitől elköszön a beszélő, alatta található, tehát pl tanárodtól nem illik így elköszönni. Végülis magyarul se illik a tanárodtól úgy elköszönni, hogy viszlát.

Sokan "mata ne"-t is használják elköszönésnek. "mata ashita" is használható, ez annyit jelent "Holnap találkozunk".

3) Ittekimasu+itterasshai

Ha elmész otthonról, akkor ezzel jelzed a családtagoknak, hogy indulsz valahova. Anime-ban is hallani, ha a szereplő elindul iskolába, akkor előtte szól a szüleinek, hogy "Ittekimasu".
Itte=menni
kimasu=jönni
Fordításban olyasmit jelent, hogy "Megyek, majd jövök".

Ennek a párja itterasshai, amit az otthon maradó mond az éppen távozónak, ez annyit jelent kb, hogy "Gyere haza hamar".
Szétszedve:
itte=menni
(i)rrashai=üdvözlünk

Magyarosabban "Gyere hamar, gyere haza hamar".

4) bai bai

Az angol bye, bye-ból származik, nem sok hozzáfűzni való van, csak annyi, hogy tinik használják, elég szlenges, sokan lányosnak is tartják.

5) Oyasumi (nasai)
Ez felel meg a "Jó éjt!"-nek, mint a többi nyelvben is, itt is használják elköszönésre.
O=konkrét jelentése nincs, csak tiszteletteljesebbé teszi a szót
yasumi=pihenés

Fenti esetekhez hasonlóan, a "nasai"-al illendőbbé lehet tenni.

6) Shitsureishimasu

Ennek elég sok felhasználási lehetősége van. Munkahelyen, ha mondjuk félbeszakítod a munkádat, mert el kell menned és illően szeretnél elköszönni, akkor ezt az elköszönést kell használni. Ebben a szituációban olyasmit jelent, hogy "Elnézést...".
shitsurei=illetlen
shimasu=tenni

Benne van a szóba, hogy "illetlen", tehát ezzel is jelzed, hogy illetlen dologra készülsz. Munkahelyről legilledelmesebb ezzel elköszönni, hogy ne haragítsd magadra a főnököt.
Persze lehet más szituációban is használni, ha mondjuk mondod valakinek, hogy "shitsureishimasu", majd beversz neki...de legalább szóltál előtte, hogy illetlen dologra készülsz ;)

7) abayo

Régi, manapság már nem igazán használt szlenges elköszönés, konkrét jelentése "Viszlát később", de hogy pontosan szlengben mit is jelent azt nem tudom.

FORDÍTÁS

Minden írás végén gyakorlásképpen egy anime nyitó vagy zárósorait igyekszek lefordítani. Azzal, hogy kiszótárazom egyenként a szavakat, legalább pár darab megragad. Tudom, hogy legtöbb megtalálható már lefordítva, angolul az interneten, azonban ezekben előfordulhat hiba, így legjobb esetben is csak "ellenőrzésképpen" vetem össze a sajátomat az angol fordítással, hogy lássam témában maradtam-e. Azért az angollal, mert úgy sejtem, hogy a magyar feliratot is az angolról fordítják, ami tovább növeli a félrefordítás esélyét, így inkább maradok az angolnál, mert az közelebb áll az eredetihez.

Most az első alkalommal a Vampire Knight-ra esett a választásom, mivel tetszik a története (amolyan Twilight érzés, annyi különbséggel, hogy nem csak tini lányoknak és melegeknek tetszik) és szép intro (picit jobb minőségben).

Őszintén megmondva nem gondoltam át egészen, hogy mire is vállalkozok pontosan :) A fenti fordítás nem hibátlan, több hiba is van benne, hibátlanra fordítani csak akkor lesz esélyem ha már mindent tudok és begyakoroltam, itt is sok olyan dolog szerepelt, amit vagy nem értek még, vagy még bele se néztem (~te alak, ige tagadás, múlt idő, stb), viszont ízelítőnek jó volt és "pár" új szót is sikerült tanulni.

KULTÚRA, VÉGSZÓ

Minden írást a témában úgy fogok befejezni, hogy Japán kultúrájáról írok néhány érdekességet. Ez az első írás egy kicsit hosszabbra sikeredett a tervezettnél és lehet kicsit sok száraz elmélet is került bele, ezért első kultúra részben egy régóta terjengő "urban legend"-ről igyekszem lerántani a leplet, a mostani téma címe:

A válasz: nem. Nincs olyan ország, hogy "perverz" mindenki, mindenhol vannak elborult agyúak, Magyarországon is. Azonban az tény, hogy Japánban számottevően magasabb ez az arány, mint más országokban, az bizony igaz, sőt még a kultúrájuk egyes területén is van nyoma. Az, hogy nyugati országokban nincsenek ilyen szokások (vagy legalábbis jobban próbálják rejtegetni), a keresztény vallásnak köszönhető.
Japánul a két leggyakoribb kifejezés a perverz-re a "hentai" és a "sukebe" (vagy az ebből létrejött, szlengesebb ske-be), utóbbi kevésbé sértő. Ha barátra viccből mondod, hogy "perverz", akkor sukebe mellett "etchi" is megfelelő. Perverz témában négy érdekes "szokás" Japánból:

1) Shitagi Dorobou (shitagi=női alsónemű. dorobou=tolvaj)

Nem kell sokat magyarázni róla, már a nevében benne van. Egy amerikai újság címlapjáról idézet:
"Washington Man arrested for stealing thousands of panties and bras..."
"Washingtoni férfi letartóztatva, több ezer bugyi és melltartó ellopásáért"

Nálunk is nagy hír lenne, nem csak Amerikában, mivel itt is és ott is szokatlan viselkedés, azonban Japánban ez max csak egy apró betűs rövid hír lenne, mivel többször is előfordul ott ilyen eset.

2) Chikan

Szó szerint azt jelenti, hogy "molesztáló", azonban ezzel a jelzővel ellátott emberek főleg a vonatokon "akcióznak". Kinéznek egy jól nevelt, lehetőleg egyedül levő lányt és "akcióba lépnek":

Már korábban is említettem, hogy a japán fiúk és lányok nagy arányban félénkek és nem szeretnek balhézni, e miatt a sok esetben a lány inkább tűri, minthogy lekeverjen egy pofont, sőt a srácok is akik észreveszik, inkább csak másfele fordulnak. Rendőrség meg legtöbb esetben nem tud sokat tenni, végül is "nincs" tanú.
Japánban ez akkora probléma, hogy nemrég (1-2 éve talán) bevezettek olyan vonatokat, amin csak nők utazhatnak.

3) Rabu Hoteru (szerelem szálloda)

Japán lakosságának 2%-a jár naponta ilyen szállodákba, ahol kiélhetik a perverz vágyaikat.

Figyeljétek meg a bal alsó képen levő szobát...chikan gyakorló szoba.

4) Meido Kafe (szobalány kávézó)

Olyan kávézók, ahol a pincérnők francia szobalányoknak öltöznek be és minden vendéget úgy kezelnek, mintha a "gazdájuk" lenne. Aki betér ilyen kávézóba nem is "Jó napot"-al üdvözlik, hanem "Üdv itthon, gazdám!" (Okaerinasaimase, goshujinsama).

Alapvetően ugyanaz a funkciójuk, mint más kávézóknak, annyi különbséggel, hogy extra kedves a személyzet:
-ételre mosolygós arcot rajzolnak
Továbbá a vendég kérheti, hogy evés közben:
-a pincérnő etesse meg, mint egy kisgyereket
-kérhet vállmasszást evés közben
-sőt, ha a vendég kéri, még a fülét is kitakarítják miközben eszik (nem vicc!)

Sok anime-ban is van kisebb/nagyobb perverz utalás poén kedvéért. Ezek ellenére sem szabad elítélni az egész országot, ezeket a szokásokat a népesség kis százaléka űzi csak és igazság szerint az egyik ok, amiért sokan Japánt a perverzek országának tartják, mert a külföldi média felfújja. Őszintén megmondva a japánok az amerikaiakat perverzebbnek tartják maguknál. Az elkövetkező írásokban megnézhetjük milyen is Japán igazi arca.

Végszó

Kicsit hosszabbra sikeredett az írás, mint terveztem, elméletből is lehet többet írtam, mint kellett volna, következő írásokat ebben a témában próbálni fogok rövidebbre és könnyebben emészthetőre fogni. A következő alkalomig is jó tanulást és várom kommentek között javaslatokat a felmerült hibák javítására!

Ja ne!

Darth_Revan