Értékelés

Értékelés

Elérkeztünk a teszt végéhez, ahol értékelésre kerülnek a Matrox kártyái. Különválasztottam a tesztprogramok és a játékprogramok összesítését, mivel kíváncsi voltam, hogy van-e különbség a sorrendben?

A tesztelt kártyák között a benchmarkokban harmadik helyen végzett a Parhelia. Nála a Ti4200 volt jobb, de ez nem meglepő, várható is volt, viszont a 8500LE második helyezését nem vártam volna. A Parheliát a Ti200 követi igen nagy lemaradással, nyomában a Xabre-rel. A két kisebb Matrox az utolsó helyekre futott be.
A százalékos értékeket vizsgálva látható, hogy a P650 a Parhelia teljesítményének a felére volt képes. Végül is egy felezett Parhelia, ha úgy vesszük.

A játékok alatt elért teljesítmény átrendezi a képet, a Ti200 megelőzte a Parheliát; a 25%-os hátrányból 12%-os előny lett. A tabella végén is van egy helycsere, ahol a P750 a Xabre elé kerül.
Az erőviszonyok is változtak: a Ti4200 és a 8500LE nagyobb mértékben gyorsabbak a Parheliánál, mint a benchmarkok alatt. Ugyanúgy a szintetikus tesztekben jelentősen alulmaradó utolsó hármas teljesítényaránya is nagyon sokat javult: az előzőben 50-70% sebességet mutató kártyák itt feljönnek a nagy Matrox nyakára, a P750 elég szépen meg is közelíti.

Megvizsgáltam a teljesítmény/fogyasztás mutatót is: a játékok alatt kialakult viszonyszámokat osztottam a 3DMark 2001SE Nature tesztje alatti (mint tipikus) fogyasztási viszonyszámokkal. Az értékek megint csak százalékosan vannak megadva.

A játékok alatti eredmények szerinti sorrendhez képest sok változás nem látható, egyedül a Parhelia került egy helyezéssel lejjebb. Azonban a viszonyok változtak: minden kártya aránya javult a Parheliához képest. A grafikon szerint teljesítmény/fogyasztás tekintetben csak a Xabre és a P650 gyengébb a Parheliánál, a többi négy versenyző jobban szerepel nála.

A bevezetőben említettek nagyjából megállják a helyüket, azaz a Parhelia inkább a GeForce 3 Ti200-zal és az ATI Radeon 8500LE-vel kelhet versenyre, a GeForce 4 Ti4200 túl nagy falat neki, nem képes beérni. Nyilván ha több játéktesztet készítettem volna, cizelláltabbá válhatna a kép, de jól látható, hogy OpenGL alatt gyengébben, DirectX alatt erősebben teljesített a nagy Matrox.

Mivel napjainkban használtan is jóval drágább egy Matrox Parhelia, mint egy GeForce Ti4200, ezért retro játékra az utóbbi az ajánlott. Persze ha telik rá és elég a teljesíténye, akkor egy Parhelia birtkolása biztosan nagyobb élményt nyújt, mint egy kommersz GeForce-é.

A Matrox P750 kártya a Parheliához viszonyított sebessége és az ehhez párosuló jelentősen kedvezőbb fogyasztása alapján megérdemli a "Tetszett" minősítést. Ajánlani azonban ugyanúgy nem tudnám, mint a nagytestvért, mivel a használt ára a Ti4200 körül mozog, de attól még inkább elmarad a sebessége.

Záró gondolatok

Bár a tesztben nem tüntettem fel, de elvégeztem a Ti4200 kártya 200/500 MHz-en történő benchmarkolását is, azaz megnéztem, hogy azonos frekvencián hogyan viszonyul a Parheliához. Az eredmény talán nem meglepő: a szintetikus tesztekben a Ti4200 8%-kal volt jobb, játékokban pedig 29%-kal.

A szépreményű Parhelia ismét megmérettetett, és ismét elbukott. Nem váltotta be a hozzá fűzött (gamer) reményeket, így célközönséget váltva megmaradt a prémium kategóriában egy másfajta igényt kiszolgálva.

A teszben ismét bebizonyosodott, hogy ha az ember játékra keres kártyát, akkor érdemes a játékokban elért teljesítményt alapul venni, és a benchmark eredményeket csak tájékoztató adatokként kezelni.

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Köszönöm, hogy elolvastad!