Konklúzió
Konklúzió
Talán hihetetlenül hangzik, de a 8 tesztalanyt viselkedésük alapján nem kevesebb, mint 4 különböző csoportba kellett sorolni - az pedig puszta szerencse, hogy minden csoportba jutott belőlük kettő.
Legegyszerűbbnek tűnik a Sniper Elite v2 és a Unigine Heaven 3.0 esete: levonhatjuk a következtetést, hogy a benchmarkokban igazán nem számít a CPU sebessége - már csak azért sem, mert a 2 GHz-en elvégzett kontroll-mérés is ezeket az fps-eket hozta mindkét program esetén. A következtetés azonban annyiban pontatlan, hogy a tesztalanyok "benchmarksága" nem a közvetlen oka a CPU-sebesség iránti érzéketlenségnek. Grafikonokat ugyan nem csináltam róla, de a korábbi Battlefield 3 mérések, valamint az eredetileg kiválasztott Far Cry 3 futam ugyanannyira független volt a CPU-tól, mint a két benchmark, és csak akkor jelent meg a processzor sebességének hatása, amikor egy akcióban erősebb jelenet mérésére tértem át. Másrészt az F1 2012 benchmark korántsem ebbe a csoportba esik.
Első következtetés: a játékokban azok a szituációk érzékenyek a CPU sebességére, amikor a játék nem csak a környezet és scriptelt karakterek megjelenítésével foglalkozik, hanem zajlanak az események, és a környezet geometriájának kiszámítása mellett a mesterséges intelligenciákat és az interakciókat is kell vezérelni. A következtetés önmagában nem meglepő, de arra nem számítottam, hogy egy teszt ezt ennyire markánsan ki tudja hozni.
Ide nem kell erős CPU - legalábbis amíg csak benchmarkolunk
Második csoportunkat a Borderlands 2 és az F1 2012 alkotja. Ebben a két játékban mind az átlagos, mind a minimum fps-ek igencsak megszenvedik, ha a CPU egy bizonyos sebesség (jelen esetben 3.2-3.3 GHz) alá csökken. Mindkét játékra jellemző, hogy a tesztelt jelenet igencsak intenzív - a Borderlands 2 arénaharcában 6-8 gyors mozgású Rat próbál eltenni minket láb alól, miközben a jól bevált plasma caster szinte megállás nélkül tüzel, az F1-ben pedig 23 konkurens versenyautón próbálja az automata versenyző áthámozni magát.
Második következtetés: az intenzív akciójelenetek még single üzemmódban is alaposan leterhelik a CPU-t. Bár a két játék közül egyik sem igazán VGA-gyilkos, a Borderlands 2 esetében a 2.7 GHz-es CPU-val elért 48 fps-es minimum érték már nem annyira acélos. Ez a következtetés egyben az egyik magyarázata a fundamentális különbségnek a Battlefield 3 single és multi üzemmódja között.
A harmadik és a negyedik csoportot együtt érdemes vizsgálni. A 3-as kategóriát a Battlefield 3 és a Far Cry 2 alkotja - itt a CPU-sebesség változása kisebb, de mérhető hatással járt mind az átlagos, mind a minimum fps-ekre. Végül a 4-es kategória alkotói a Crysis Warhead és a Saints Row The Third, ahol az átlagos fps-ek nem függtek igazán a CPU-tól, viszont a minimumok terén jelentős hátrányt jelentett a 2.7 GHz-es processzor. Mind a négy játék esetén egy mozgalmas jelenetet mértünk, de a játékok harcrendszeréből adódóan korántsem volt olyan tobzódás, mint pl. a Borderlands 2-ben. Itt igazából a két kategória között a fő különbséget a játékok alatt dolgozó motorok jelentik - a Battlefield 3 és a Far Cry 3 modernebbek CPU szempontjából, míg a Crysis Warhead és a Saints Row kevésbé.
Harmadik következtetés: a csak 2 (vagy kevesebb) CPU-magot kezelő játékokban egy-egy intenzívebb számolást igénylő jelenet (ld. Crysis robbanások) esetén a sebesség hirtelen lecsökkenhet, ezért a minimum fps-ek jól láthatóan érzékenyek a CPU órajelére.
Negyedik következtetés: valódi játékkörülmények között tiszta VGA-limit gyakorlatilag nem létezik, a CPU sebességének növelése valamekkora teljesítménynövekedést mindenképpen hoz. Ez egyben azt is jelenti, hogy amikor a "CPU kihajtja a videokártyát" kérdéskört vizsgáljuk, akkor nem beszélhetünk "teljes kihajtásról" - érdemes a kihajtást úgy értelmezni, hogy pl. a CPU órajelének 20%-os emelése a játék sebességében 1-2%-nál nagyobb növekedést nem okoz.
Akció közben a CPU sebessége biztosan befolyásolja az fps értéket
Végül, változtassunk egy kicsit a perspektíván. Mindeddig a relatív eredményekkel foglalkozunk - és bár mindegyik eddigi következtetés ennyire direkt volta kissé meglepő, az igazi sokkot az okozza, amikor azt vizsgáljuk, hogy a cikkben szereplő processzor a cikkben szereplő videokártyát milyen beállítások mellett tudja közel maximálisan meghajtani.
Ötödik következtetés: ahhoz, hogy a tesztben szereplő GTX 660 Ti (amelynél a házon belüli csúcskártya, a GTX 680 30-35%-kal gyorsabb) közel maximális fps-eket produkáljon fullHD felbontásban, az alapórajeles i5-2500 (vagy vele megegyező sebességű) CPU az alapkövetelmény. Ez az eredmény bizony alaposan meglepett engem is.
Levezetendő a sokkhatást, következzék néhány gondolat, amelyek nincsenek mérésekkel megtámogatva, de a fentiekben látottakból következnek:
- A szükségesnél alacsonyabb CPU-sebesség hatásának csökkentésére mindig alkalmazható a kizárólag a VGA-t gyilkoló beállítások feljebb tornászása. Legelsősorban ilyen a felbontás növelése (de nem három monitorra 48:9 képaránnyal, mert ott a CPU is bőven kap plusz terhelést), de az élsimítás és az összes többi post process effekt is ebbe a kategóriába esik. Ez azonban csak akkor jó megoldás, ha a CPU önmagában elég gyors - a tesztben pl. a Borderlands 2-re 2.7 GHz mellett hiába pakoltam volna rá még további (nem létező) effekteket, lehet, hogy a VGA nyelve lógott volna a végére, a 48 fps-re leeső minimum sebesség azonban akkor sem ideális. Az F1 2012 viszont elég gyors, ott mehetnek a rettentő antialiasingok.
- Az aktuális VGA-generáció felső középkategóriájáról (GTX 660 és 660 Ti, ill. HD7850 és 7870) ki lehet jelenteni, hogy a megfelelő meghajtásukhoz fullHD felbontásban a Sandy Bridge architektúrából 3.2-3.3 GHz-es variánsra van szükség - ha ennél lassabb a CPU, akkor a nagyon mozgalmas játékok általánosan, a kevésbé optimalizált motorok pedig a minimumok terén fognak alulteljesíteni.
- A felső kategóriához (GTX 670 és 680, ill. HD 7950 és 7970) ugyanilyen elvek mentén már inkább a 3.6 GHz körüli sebesség dukál.
- A tesztből azonban kiderül az is, hogy egy lassabb CPU-val sem pénzkidobás a drága VGA - van, ahol alig fog hátrányt szenvedni (ld. Far Cry 3 és Battlefield 3 - továbbra is single módban), más esetekben viszont nem fogja hozni a maximumot (pl. a jó öreg Crysis).
- Az SLI és a CF rendszerek már más kategóriát képviselnek. Ha a 660 Ti mellé még egy ugyanolyan kártya kerülne, akkor az alapórajeles i5-2500k igencsak sovány lenne hirtelen - persze a 60 fps-t számos esetben hozná, csak éppen a GPU-k kihasználtsága nem volna az egekben. Ezért két- vagy többkártyás rendszert csak akkor tudok jó szívvel ajánlani, ha valaki nagyon maximalista a beállítások terén és ezzel együtt ragaszkodik a 60 fps-hez (ld. Far Cry 3), vagy fullHD-nél magasabb felbontásban gondolkodik. Ha a felbontás marad 1920x1080, vagy több monitoros rendszert alkalmazunk 48:9-es képaránnyal, akkor igencsak meg kell hajtani a CPU-t, hogy elegendő képkockát tudjon előállítani a VGA-k számára.
- Egyéb négymagos Intel CPU-kra viszonylag könnyű következtetéseket levonni a 2500k-s mérések alapján. Azonos órajel mellett az Ivy Bridge alapú processzorok kb. 5-10%-kal gyorsabbak, míg a Nehalemek 15-20%-kal lassabbak, és Penryn még további 15-20%-kal produkál kevesebbet. A hyperthreading hatása játékonként változó, erről mérések nélkül inkább nem nyilatkoznék.
- A négymagos AMD CPU-k nem rosszak, de játékok terén érdemes némi fenntartással kezelni őket. A Phenom II processzorok (ill. hasonló módon a Llanok) jellemzően nincsenek kozmikus távolságban az Intel mögött, de ahhoz, hogy a 2.7 GHz-es Sandy Bridge sebességét elérjék, játéktól függően 3.3 és 3.8 GHz között kell járatni őket - az alapórajeles 2500k sebessége pedig már jellemzően kívül esik a lehetőségeiken. A (játék célokra) szerencsétlenül sikerült Bulldozer architektúrából inkább csak a 8000-eseket tudom javasolni, jó alaposan megpörgetve. Végül a nemrég megjelent Vishera javít egy kicsit a mundér becsületén, az FX-8350 már számos helyen versenyez a 2500k-val - viszont tekintetbe kell venni, hogy ezt 20%-kal magasabb órajelen teszi, és tuningpotenciál már nincs olyan sok benne.
- A kétmagos, hyperthreadinges Intel CPU-k becsülettel szerepelnek a tesztekben, leginkább annak köszönhetően, hogy még mindig sok a Crysis-hez és a Saints Row-hoz hasonló 3D motor. Paradox módon pont azon játékok miatt nem lehet őket jó szívvel ajánlani, amik ebben a tesztben kevés CPU-limitációt mutattak - ha egy játék jól kihasznál négy fizikai CPU-magot, akkor két maggal gondok lehetnek. Ez a tábor tehát már nem mentes a kompromisszumoktól.
- Végül a négynél kevesebb magot felvonultató AMD CPU-kat csak budget gamingre lehet javasolni.
Akciódús jelenetekben a VGA erejének kihasználásához erős CPU-ra van szükség
Nagyon hosszúra nyúlt ez a konklúzió, ideje lekerekíteni. 2012 végére ismét abba a sajnálatos helyzetbe került a PC-s játékostársadalom, hogy gyors, folyékony vizuális megjelenítéshez nem elégséges egy gyors VGA és egy majdnem bármilyen CPU, hanem a felső-középkategóriától kezdve igencsak meg kell nézni, hogy milyen processzort tesz a PC-tulaj a drága videokártya alá. Az Intel legutóbbi két generációjának négymagos tagjai fenntartás nélkül ajánlhatók (bár a 3 GHz alatti példányokra ráfér egy kis emelés - az a 400 MHz is elég, amit a turbo funkció segítségével tudunk nyerni). A régebbi quad Intelek, ill. az AMD négymagosai is rendben vannak a Phenom II-ig bezárólag, bár itt nem árt a 4 GHz körüli órajel. A kétmagos CPU-k kora viszont most már tényleg leáldozóban van - hyperthreading ide vagy oda, aki gyors videokártya mellé új CPU-t vásárol, csak annyit tudok javasolni: 4 magra fel!
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
