2016. május 27., péntek

Gyorskeresés

Sirpi blogbejegyzései

[ Új blogbejegyzés ]

  • Szimmetria II - A koponya

    Szimmetria II - A koponya

    Belépett a barlangba. Elnyújtott árnyéka vörösbe borult a lenyugvó nap fényében, mintha tűz emésztené. Sokat megélt arcának redőin csorgott a verejték, de a torka száraz volt, mint a körülötte elterülő homok.
    Körbehordozta fáradt tekintetét. A finom homoktengert csak néhol törte meg egy-egy kiálló szikla. Mint szabálytalan sírkövek a szürkének ugyanabban a sötét, lelketlen árnyalatában, futott át az agyán. Egyiken se látott semmit, pedig érezte, hogy itt kell lennie. Valahol. Bárhol. Muszáj megtalálnia. A következő barlangig jó eséllyel úgy sem jutna már el.
    Jobbjával görcsösen markolta a bejárat éles szikláját, zihálva szívva be a száraz, forró levegőt. Percek telhettek el így, miközben hunyorogva szoktatta szemét a benti félhomályhoz. S ekkor végre meglátta, amit keresett. Múlandó léte utolsó célját.
    Előrelépett. Az ujjaira tapadt homok megörökítette kézlenyomatát a szikla peremén. Majd még egyszer, utoljára hátranézett. A nap már félig eltűnt a távoli hegy felett, körülötte vibrált a levegő az egyre szürkülő vörös égbolton. Vészesen fogyott az ideje.
    Csizmái bokáig süllyedtek minden tétova, remegő lépésénél. A végén már csak húzta a lábait. De végül megcsinálta! Ott állt a vakítóan fehérlő csontváz felett. A test megpihent a finom szemcsék alkotta ágyon, a koponya, mint egy párnán, a közeli sziklán nyugodott. Alaposan megnézte.

    Folytatás...

    Blogbejegyzés 10 hónapja 1

  • Mindegy...

    11/11/11 11:11:11

    Blogbejegyzés 5 éve 7

  • 13 másodperc

    J. mozdulatlanná merevedett a sötétben, hallotta, amint bal cipője talpa halkan nyikordul, ahogy...

    Tovább a teljes címlapos íráshoz...

    Cikk 5 éve 5

  • Eső után

    Lassan már három napja esett, megállás nélkül. Szerencsére nem olyan eső volt, ami átlyukasztja és letépi...

    Tovább a teljes címlapos íráshoz...

    Cikk 8 éve 10

  • A lufi

    A lufi Nagyon örültem az új szerzeményemnek, az iskolaudvaron játszottam vele a szünetben.

    Tovább a teljes címlapos íráshoz...

    Cikk 9 éve 12

  • Szimmetria

    Ez az egyperces már egy hete érlelődik bennem, de csak ma (május 31-én) vetettem papírra. Remélem, hogy lesz olyan, aki elgondolkodik rajta, vagy akár olyan is, akinek tetszik. Külön vicces volt egy részét a click^3 kódszavainak begépelése közepette írni. Jó olvasást!

    SZIMMETRIA

    Lassan kinyitotta a szemét, ám a vakító fényesség hatására azonnal be is csukta. Nem tudta megbecsülni, mennyi ideje fekhetett már itt. Arcát vörösre égette a gyilkos nap, és a fejére mért ütés helye is erősen sajgott. A hirtelen rátörő fájdalomtól teste görcsösen megfeszült, kezével belemarkolt a forró homokba, ám az a természet törvényeinek engedelmeskedve kipergett ujjai közül. Kis idő múlva, mikor teste ismét elernyedt, meghallotta saját ordítását. Kívülről hallgatta, olyan volt, mintha más üvöltene, és ő nem képes közbeavatkozni.

    Aztán végre abbahagyta. Lüktető csend ölelte körül, és végtelenül egyedül érezte magát. De hát egyedül is volt. Erősen zilált, tüdejét égette a száraz, forró levegő, de végre képes volt összeszedetten gondolkodni. Igen, a félszemű. Már az első pillanatban rossz érzése támadt, amikor az ivóban kezet fogtak. Sose bízz olyanban, aki nem néz egyenesen a szemedbe, még ha testi fogyatékossága okán nem is képes erre, gondolta keserédes mosollyal. Felült, megtapogatta tarkóján a méretes dudort, és ekkor végre körülnézett.

    Folytatás...

    Blogbejegyzés 9 éve 15

Hirdetés

Copyright © 2000-2016 PROHARDVER Informatikai Kft.