Greenbelt , Maryland reggel 6:10 eppen csak hajnalodik, par perce erkeztunk a buszmegalloba ahol talan 5-6 ember varakozik. A busz szokas szerint oramu pontossaggal erkezik, soforunk vidaman udvozol mindenkit, jofejcsajszinak tunik, fejen hatraforditott baseball sapka.

Kiprobalom az elektromos csatlakozot az ulesemnel, mukodik,a laptop egybol megtalaja a wifit, udv a BOLTBUS-on.Nem szokott gond lenni az utazas soran szinte sosem szakad meg, sebessege folyamatosan valltakozik,az 512/512 azert mindig meg szokott lenni.

Kozben meg is erkeztunk Baltimore-ba, ez az egyetlen megallo ahol megall a busz, a kovetkezo megkozelitoleg 3,5 ora mulva New York lesz. Munka miatt eleg sokat jarok ide, nem tartozik a kedvenc varosaim koze. Eleg nagy a munkanelkuliseg, a varosban eleg sok a turistak szamara kulonosen nem ajanlott terulet. A kikotot es a nemzeti akvariumot tudom javasolni, minden idelatogato szamara.

Péntek délután, munkahely:
Mondom a főnöknek, komoly arccal lehet, hogy hívlak vasárnap, kilépek, ennyi volt .
Na, hogy-hogy?
Szombaton leugrunk AC-be, megy minden a „feketére”, aztán meglátjuk mi lesz…
Elkezd nevetni, te inkább csak arra figyelj, nehogy túl sokáig bámuld a miniszoknyás pincércsajokat, mert bajba kerülsz az asszonynál…

Szombat reggel:
Gyorsan lekoccoltam egy doboz fánkért,1 finom, 2. mert be kell illeszkedni, nincs mese, na. Beugrottunk a kocsiba, gyors összegzés, naptej, fürdőruha, hosszúnadrág, hűtőtáska, 60 dolcsi a zsebben, gps. Gps beállít:280 kilométer, 3 óra 3 perc.

Komótosan, meglódul az öreg V6-os, 20 éves kora ellenére nem kezdte ki még az idő vasfoga. Feleségem használja ezt a kocsit, én csak ritkán ülök be, de még mindig megdöbbent a kényelme, csendessége, ahogy hangtalanul suhan az úton. Pár perc alatt kint vagyunk az autópályán, ami teljesen kihalt, szinte minden sáv üres, alig látni pár autót.Van időnk nézelődni, nem rohanunk, nézzük az elsuhanó motorokat-kocsikat, házakat, hidakat, táblákat, miközben egyre közelebb a cél.