Gondolom nem én vagyok az egyetlen, aki látott már ilyet.

Közvetlen villámcsapás ellen semmi sem véd meg. Csak a biztosítás.

Az én villám nagyon válogatós, a brokkolit és a karfiolt nem akarja felszúrni, mert az nem finom.

Commodore Plus/4 --- Személyi számítógép beépített profi szoftverrel

Aha, van biztosításod nem csap be a villám?

sziku69 Kovácsolt vas villámhárító? (jogvédett ötlet )

"If in doubt, flat out!" Colin McRae

Jah, Felrakok egy pár mázsás kaput a tetőre. A sok tekervényen megkeveredik a villám, oszt visszamegy ahonnan jött.

A gáz az, hogy tetőtéri lakás. Oda belevág, akkor kezet foghatok a villámmal.

[ Szerkesztve ]

Nem, tulajdonképpen komolyan gondoltam.
A végét megtekered, közép tája teszel valami flikflak-ot és kész.
Akár lehetne valami ilyesmi.
Menne a kovácsolt vas korláthoz, kerítéshez.

"If in doubt, flat out!" Colin McRae

A villámhárító sem véd meg mindentől, de azért jelentősen növeli az esélyét annak, hogy nem a kéménybe vagy a tetőbe vág bele a villám. Mindenképpen szereltess fel szakemberrel!

Always with the negative waves.

Ahogy nézegettem a villámhárítókat, mindegyik festetlen fém felület. Valamilyen alu, vagy rozsdamentes acél jöhetne csak szóba.

Lappa86: Az lesz a következő lépés.

[ Szerkesztve ]

"Magyarul itt is látszik, hogy nem a magasabb épületbe csapott bele.
Nem tudom miért van ez. "

Röviden: Mert.
Bővebben: A villámok kialakulása ionizált levegő csatornákon, előkisüléseken keresztül történik. Ezek zivataros időkben folyamatosan képződnek. Ezen csatornák közül bármelyik is sikeresen összköti a két, nagy feszültségkülönbséggel rendelkező felületet, akkor azon a csatornán megindul a töltésáramlás.

Az, hogy magasabb pontokba gyakrabban csap a villám, az több hatásra vezethető vissza.
Ezek közül az egyik a már tárgyalt csatornák jelenléte; minél kisebb a távolság a két pont közt (fa és felhő), annál nagyobb valószínűséggel alakul ki köztük csatorna összehasonlítva egy nagyobb távolsággal (talaj és felhő).
Másik, a koronakisülés jelensége, ami a csúcsos / hegyes tárgyak esetében játszik szerepet. Fák csúcsai, villámhárítók klasszikusan. Ez a jelenség közvetlenül nem vezet villámcsapáshoz, ám az ionizált csatorna keletkezéséhez nagy mértékben hozzájárul.

Tehát az előkisülés az, amikor csak fenn cikáznak a villámok? Ha viszont az adott helyen talál magának egy ionizált csatornát, akkor lecsap.
A fényképen látható, hogy a magas épület elég közel volt a lecsapáshoz.