A Snapsárkány, a Skorpió és bölcsész Béla meséje
Nem fértem a bőrömbe, kigugliztam még egy-két dolgot a fenti hardverről, de ezt csak így halványan mondom, hogy érdeklődés hiányában könnyű legyen átugorni, meg aztán ez így úgyis nehezebben olvasható, úgyhogy neki is kezdek, még mielőtt mindenkinek ráfolyik a szeme a szürke-fehér monitorra.
Olvas az ember mindenfélét, csak úgy röpködnek a Qualcommok meg Snapdragonok, de most akkor mi micsoda is itt, meg ki csinál mit, meg MIÉRT SZÜRKEEE EZ?
1. magyarázat, jómunkásembereknek:
Van tehát a Qualcomm, ő itt jelen esetben a kőmíves, aki építi a házat. Van aztán a Snapdragon, maga a ház, amiben pedig ott van a konyha, nappali meg fürdőszoba… legyen két fürdőszoba, mert kétcsatornás LP-DDR2 RAM-okat is kezel a cucc. Na szóval ebben a Qualcomm bácsi által épített Snapdragon-villában a konyha a processzor, őt szokták Scorpion néven emlegetni. És mellé került a nappali, őt meg elnevezték Adreno 205-nek, de mivel igazából ő rohadtul nem egy nappali, hanem egy grafikai feldolgozóegység, így ő felel a képek, videók, játékok és minden egyéb megjelenítéséért, tehát amit látunk a kijelzőn, azért neki kell köszönetet mondani.
2. magyarázat, ha éhes vagy és szereted a gyorskaját, ezt ugord át:
Bemész, öcsém, a Qualcomm-Mekibe, kérsz a réveteg tekintetű bölcsész Bélától egy Snapdragon-Big Mac-et. Réveteg tekintetű bölcsész Béla lekapja a cuccot a sor elejéről, nem tudom, mennyi a Big Mac, de ha mondjuk 850 birodalmi forint, akkor adunk újdonsült cimboránknak 840 Ft-tal többet a gyártási költségnél, amit csórikám szépen zsebre vág órabér gyanánt, a következő 60 Big Mac árát pedig a kóláéval és a krumpliéval együtt önként és dalolva átnyújtja majd a Qualcomm-Mekinek. Nem a kommunizmus eszméinek dicsőítése végett írtam a kelleténél talán egy kicsivel többet Béla barátunk és munkáltatója viszonyáról, hanem mert ezt itt is így csinálják: mibe kerülhet vajon a gyártónak az a készülék, amiért mi 120 ezer pízt csengetünk ki?
De vissza a kajához, nézegetjük ezt a Big Mac-et, aztán rájövünk, hogy rosszat kértünk, mert az a két böhöm húsdarab egy kétmagos processzornak is beillene, olyanunk meg nekünk itt nincs, úgyhogy irány vissza a mi Bélánkhoz, és mivel már vékonyabb a tárcánk mint az imént, csak egy sajtburgerre adunk le rendelést. Aztán örülünk a drágának, mert ott van benne a Scorpion-hús, az Adreno-sajt, meg szoktak még ezekbe szórni talán uborkát, paradicsomot, na most akkor ők lesznek a RAM meg a ROM és a többiek.
3. magyarázat, ha a fenti kettő nagyon erőltetettnek tűnt volna, és nagyjából amúgy is kapizsgálod, mi köze a Scorpion-nak a Qualcomm-hoz:
Lényegibe’ olyan ez, mint amikor az Intel készít egy alaplapot, valami integrált Atom procival meg egy irdatlanul nagyon kemény, dájrektiksz 26-os, 32 terabájtos, 4096 bites, szintén integrált GMA videokártyával. A Qualcomm Snapdragon „fedőnevű” mobilos SoC-ját (System-on-a-Chip) 2008 óta gyártják, csak épp mostanra a harmadik generációhoz értek. És ezek a Snapdragon chipek tartalmaznak Scorpion procit, Adreno GPU-t, vezeték nélküli vezérlőket, GPS-vevőt meg még ezernyi kutyafülét. Csak a különböző generációk eltérő Scorpionokat és Adrenókat kapnak, így az első generáció Adreno 130-cal vagy 200-zal támadott, őt követte a nála nagyjából kétszer erősebb 205, a két maggal hasító harmadik generációt pedig már Adreno 220-szal szerelik.
Ez a mi 205-ösünk 2010 októberében debütált a HTC Desire HD-ben, hardveres gyorsítást biztosít az Adobe Flash alkalmazásainak, ráadásul a fent említett kétszeres teljesítményt alacsonyabb energiafelhasználás mellett képes elérni.
Ha tovább akarjuk bonyolítani a dolgot, az MSM8255-ös processzorról elmondhatjuk, hogy 32 bites utasításkészlettel dolgozik, ARMv7 architektúrára épül, Cortex A8 magon alapszik, és 45 nm-es csíkszélességgel gyártják.
És én már megint lemaradtam az elsőségről, ugyanis a Snapsárkány bizony létező fogalom, hölgyeim és uraim, bemutatom a HTC HD7-et, a legújabb mobil a vállalat kiváló funkcióit India megfizethető áron.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
