Hi​r​d​e​t​é​s

2017. november 24., péntek

Gyorskeresés

Útvonal

Cikkek » Utazás rovat

Séta a Sárkányok kertjében

  • (f)
  • (p)
Írta: |

Szilágy megye egyik leghíresebb és legvarázslatosabb látnivalója a 32 hektáron elterülő Sárkányok kertje.

[ ÚJ TESZT ]

A Meszes-hegység északkeleti részén, Zsibó városától 9 kilométerre, Almásgalgó határában található ez a földtani rezerváció. Az aszfaltozott útról balra, egy keskeny és rövid letérő vezet a bejáratig. A főútról jelzőtábla mutatja az irányt, el sem lehet téveszteni. Nyári színpad, fedett pihenőhely és kiépített parkoló várja az érdeklődőket a völgyben. Majd egy rövid erdei ösvényen kezdetét veszi a kalandozás.

A talaj rétegesen elhelyezkedő agyag, homokkő, és apró szemű konglomerátumokból áll. Tudományos földrajzi helyzettanulmányozását a század elején dr. Cholnoky Jenő egyetemi professzor kezdte meg, az Erdélyi-medence komplex feltérképezése alkalmával. Munkásságának köszönhetően nyert bizonyítást, hogy a kert gyakorlatilag földcsuszamlás eredménye. Ez a fajta elmozdulás ott alakul ki, ahol agyag, vagy márgarétegek váltakoznak vízáteresztő rétegekkel. Esetünkben egy törésvonal miatt ezek a völgy felé dőlnek 4-5°-kal.
Az esőzések miatt a felső rétegekben repedések, illetve vízmosások alakulnak ki, amelyek idővel egyre mélyülnek, amíg elérik az alul található agyagréteget. Ez megnedvesedve sikamlóssá válik, és a rajta levő súlyosabb kőzetek megcsúsznak. Az egész völgyoldal a rétegdőlés irányába mozog (mérések szerint 40-60 cm-el évente). Így a suvadáskaréj fölötti platón újabb szakadások keletkeznek.

Formai élettartamuk az időjárás szerint nagymértékben változhat, annak függvényében, hogy tetejükön milyen védőréteg alakult ki. Ha agyagos csontréteg, ami a vizet könnyen levezeti, akkor hosszabb élettartamúak lesznek, ez főleg a gomba alakúakra jellemző. Ezek teteje egyfajta ernyőként védi az oszlopos szerkezetet. De amely alakzatokat a nagy esőzések alakalmával a víz könnyen kimoshat, azok rövidebb idő alatt változtathatnak formát. Ezért szinte évről-évre más-más formákkal találkozunk. A suvadáskaréj fölé jutva újabb és újabb repedéseket láthatunk, melyek az elkövetkező alakzatoknak az előhírnökei. Tehát a kert állandó átalakulásban van.

Az út első szakaszán szabályos sétányon, kőlépcsőn haladunk felfelé, korlátba kapaszkodva a suvadáskaréj fölé. A tetőn egy fából készült panoráma kilátó fogad, ahonnan madártávlatból tekinthetjük meg a sárkányoknak nevezett sziklaképződményeket. A kő amfiteátrum bizarr alakzatai: torony, kúp, gúla, oszlop, gomba, ember, és állat formát öltenek. Csak a fantázia szab határt, hogy ki, milyen formát vél felfedezni ezen képződményekben. A Sárkányok kertje 5 hektár területen van szétszórva, de a rezerváció összterülete 32,5 hektár, amibe benne foglaltatik a suvadáskaréj fölötti erdős plató is. A természet szerelmeseinek érdemes az erdőben is sétát tenni, mivel csodálatos mohafajták és magasra nyúlt lomhullatók találhatók a dombtetőt beborító vékony termőrétegen.

Legenda is fűződik a kerthez. Úgy mesélik, hogy sok száz évvel ezelőtt élt itt egy csodaszép pásztorleány. Amilyen szép volt, éppen annyira szegény is. Egy gazda adott munkát neki, hogy őrizze a juhokat. Egy napon beleszeretett a környék nyalka vadászlegénye. Történt, hogy amíg a fiatalok egymással foglalkoztak, a juhnyáj szanaszét szóródott. A gazda pedig haragjában megátkozta a lányt: – Válj kővé, ahol vagy! – és úgy is lett, de nem csak a pásztorlány vált sziklává, hanem a gonosz lelkű gazda és a bárányok is. Alkonyatkor és hajnalonként az alacsonyan járó napsugarak által vetett árnyékokban a fantáziadús emberek mai napig látni vélik a bárányokat, a hajlott hátú kőtömbök vetületeiben. Ennek a szívszorító népi legendának román változatát a turistaház falán ki is függesztették.
Évekkel ezelőtt még 20-25 méter magas formákról, mára már csak 10-13 méteres alakzatokról beszélünk.

Az alakzatokat testközelből is megcsodálhatjuk. Bár az alsó szakasz még nincs végig kiépítve a látogatók számára, ez egyáltalán nem okoz nehézséget. Száraz időben, mintha homokos tengerparton sétálnánk. Az ösvényen sorra jönnek – hol egyik, hol másik oldalon – a különböző méretű és formájú „sárkányok”. Ha feltekintünk a suvadáskaréjra, jól látni a talaj réteges szerkezetét. A homlokzatba vájt mélyedések felszabdalják a magas párkányt, kinézetre pedig egy hatalmas fogsorra hasonlít leginkább. Minden képződménynek saját elnevezése van, formáját tekintve. Láthatjuk itt: Évát, Öregembert, A baka szeretőjét, vagy a Gyűszűvirágot. De itt változtak szoborrá a legenda szerint Az erdő őrei, A szerelmespár, A vadászlegény, A sárkányok, illetve A bárányok is.

Nem kell meglepődni azon, hogy a kőóriások mellett nem ezek a nevek szerepelnek. Nagy eltérés van a román és a magyar nyelv elnevezései, vagy a nevek fordítása között. Az út végén egy barlangmélyedést is találhatunk, Galeri elnevezéssel. A domb alá mélyen benyúlik, falain víz szivárog a járatba, ezért a talaj mindig nedves, levegője pedig hideg.

]]

A Sárkányok kertjében való séta egy igazi családi kirándulás. A kicsiknek nagy élményt jelent a különböző formákra való felkapaszkodás, „sárkányolás”, a repedéseken való bújócska. Míg a felnőttek számára páratlan látványt nyújt a kilátóról való panoráma, illetve az alsó ösvényen szakaszonként feltűnő városi látkép.
A látogatás díjtalan, a bejáratnál kérhetjük túravezető segítségét is.
Mi három évvel ezelőtt jártunk itt először. Most újra ellátogattunk kedvenc sárkányainkhoz és lehetőségeinkhez mérten, még biztosan visszatérünk, mert látványos az átalakulás, és örömmel fedezzük fel az újonnan leszakadt képződményeket.

Szöveg:Habarics Ilona

Fotók: Habarics Ilona és Zsolt

Két barangoló

Facebook oldalunk

Google+ oldalunk

Azóta történt

Előzmények

  • Legendák szurdoka – A Tordai-hasadék

    Erdély egyik leglátogatottabb természeti látványossága, a könnyen bejárható, jól kiépített kanyon csodaszép túrázóhely.

  • A Rozsály tető

    “A Nap szép kényelmesen felkelt, nyújtózkodott, megfürdött a friss harmatban és kisétált szárítkozni a Rozsály tetejére"

Hi​r​det​é​s

Copyright © 2000-2017 PROHARDVER Informatikai Kft.