Egy kis segítség
Az alábbiakban kis segítségül egy gyors áttekintést olvashattok az okostelefónia világáról, de a játék kedvéért a fejlesztési irányok és a versenytársak megoldásai ismertetésén túl igyekszünk a lehető legkevésbé befolyásolni a várakozásaitokat.
Az első modell megjelenése óta eltelt hat év alatt az egymást követő generációk piaci pozíciója nagy utat bejárt ugyan, és a kezdeti behozhatatlannak tűnő fölényből már jócskán lefaragtak a versenytársak, de az iPhone továbbra is világszerte a legkeresettebb készülékek közé tartozik.
Igaz, mostanra a sokszínű vásárlói igényeket, elvárásokat figyelembe véve inkább élbolybeli, mint vezető pozíciót birtokol. Viszont a nagy tudású készülékek közt kompakt (fizikai) kialakítását tekintve továbbra is kuriózumnak számít, hiszen más gyártókkal ellentétben sikerült a technológiai újdonságokat egy széles rétegek számára még jól kezelhető és már elégséges méretű készüléktestbe zsúfolni; ebben a tekintetben továbbra is versenytárs nélküli a maroknyi telefonok piacán.
Az idei modell egy igen felpörgött piacra érkezik, hiszen soha eddig nem volt ennyi kihívója már megjelenése előtt egy iPhone-nak: a HTC az alumíniumházas, csúcskijelzővel virító One-t állította csatasorba (EISA: European Advanced Smartphone 2013-2014), a Samsung színeiben a “mindentudó” Galaxy S4 lépett pályára, a Nokia részéről a Lumia 920, majd a Lumia 1020 kameratelefon szálltak ringbe, a Google zászlója alatt a keresőcég – a Motorola tavalyi felvásárlása óta – első saját fejlesztésű készüléke, a Moto X vonult fel, míg a Sony a víz- és porálló Xperia Z-t és Z1-et indította az idei futamban - csak hogy a legismertebbeket említsük. Az alábbi táblázatban a jelenlegi felső kategóriás telefonokat hasonlítottuk össze néhány lényeges tulajdonság (kijelző, fizikai felépítés, kamera és akkumulátoridő) alapján.
Az utóbbi években meredeken nőtt az érdeklődés az okostelefonok iránt, és már olyanok is keresik a számukra megfelelő, megfizethető típust, akik korábban megmosolyogták a tenyérnyi készülékeket tapogató “okostónikat”. Nem csoda, hiszen ezek a masinák a kapcsolattartás újabb formái mellett a zsebünkbe csempészték a szórakozás, a tartalmak előállítása és az információhoz jutás változatos lehetőségeit. Emiatt és a hatalmas médiakampányok hatására sokak fejében él és virul az az illúzió, hogy az emberek zsebébe költözött csúcstechnológia jobbá teszi az életüket, vagy éppenséggel ott a másik véglet, hogy mindez elidegeníti egymástól őket, és egyébként is ciki az efféle kütyümánia.
Pedig az okostelefon a XXI. század svájci bicskája: kicsi, sokoldalú és elmés konstrukció. Igaz, hogy a gyártók nem csupán arra törekszenek, hogy mindenkinek könnyen kezelhető, sokfunkciós, és közösségi feladatokra is alkalmas készülékeket gyártsanak, amivel könnyebbé, vagy éppen érdekesebbé lehet tenni a hétköznapi társas interakciókat, hanem hogy lassan adagolva, a vásárlók “mezőnyét” széthúzva, a tudást és az árat tekintve széles skálán mozgó termékpalettával megosszák a felhasználókat. Így egy részük hajlandó lesz indokolatlanul nagy összegeket kifizetni azért, hogy a mobilkészülékek fogyasztói közt csúcsragadozó lehessen, de legalábbis ne a sereghajtók táborát gazdagítsa.
Akik pedig ezt nem tehetik meg, veszik az olcsóbbakat, csak hogy ne legyenek "butafonos arcok". A figyelem a saját egyéni státuszunk megjelenítésére irányul, a közös élmények ígéretén keresztül. Ez a széttagoltság valószínűleg csak erősödni fog az új trend, a viselhető eszközök megjelenésével, és a Google okosszemüvege vagy az okosórák elterjedése még inkább a divatvilág szabályai szerint rendezi majd a kínálatot.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
