2019. szeptember 16., hétfő

Gyorskeresés

Útvonal

Cikkek » Utazás rovat / Sport rovat

Millennium vasútvonal kétkeréken

Ismét külföld (Szlovénia és Olaszország), ismét az Alpok, plusz némi tengerpart bringával.

[ ÚJ TESZT ]

Hirdetés

2. nap bringa: Kranjska Gora – Gemona del Friuli

Miután oda-vissza végigsétáltunk bő 2 óra alatt a szurdokban, átbuszoztunk Kranjska Gorába. Bevallom, ezt a várost már egy ideje kinéztem, hogy milyen jó lenne majd a családdal ide eljönni. Így legalább le tudtam ellenőrizni, hogy tényleg olyan jó hely-e. Nos azt kell mondanom, hogy valóban remek környék.
Ki is pakoltunk a buszból, majd immár két keréken újra együtt indultunk útnak. Pár kilométer után elértünk egy kereszteződéshez, ahol a vezetőnk mondta, hogy aki szeretne, az balra felmehet a sísáncokhoz (Planica), amik nagyjából 1500 méterre voltak felfelé.
Hogy a fenébe ne mentem volna? :D
Mondjuk a ránézésre elég síknak tűnő útról kiderült, hogy 5-8%-os meredekségű végig. A látványért viszont maximálisan megérte feltekerni.


Itt kellett balra menni

Sísáncok – Planica: bal felül látható a világ 2. legnagyobb sáncának teteje

Miután kicsodálkoztuk magunkat a hatalmas sáncokon, visszagurultunk a kereszteződéshez, és balra fordultunk Olaszország irányába. Nem is kellett túl sokat menni, hogy átérjünk.


A szlovén – olasz határon

Innen nagyjából sík terepen haladtunk tovább kisebb falvakat érintve.


Viktor, Ádám és Feri, a három outis


Egy hangulatos pihenőhely

Egészen szép időnk volt, vidáman gurultunk is a kerékpárúton egészen eddig a pontig:

Innentől nem volt mese, esőben kellett tovább menni. Még egy kisvárosban megálltunk, ahol bevártuk az egész csapatot.

Itt elfogyasztottunk egy kávét, mellé egy sütit, majd a társaság együtt indult tovább a nem éppen kerékpárosbarát időben. De ugye nem vagyunk cukorból. Érdekes szakasz következett, az elején kacskaringós részekkel, sőt, akadt egy 25%-os (!!) rövid emelkedő is a kerékpárúton.
Sajnos az időjárás miatt ezen a szakaszon nem tudtam fényképezni, küzdöttem a hideggel, az esővel (időnként alig láttam ki a napszemüvegen), pedig látványos rész volt. Akadt jó sok alagút, volt, amelyik 1 km hosszúra nyúlt, és ezeken mindig izgalmas volt áttekerni.

Azért egy szivárványt sikerült egész közelről lefotózni

Szerencsére az út vége felé ismét kisütött a nap, így remek időben fejeztük be a második napi bringázást. Megint vártunk egy jó 1,5 órát a csapat hátramaradt részére, bepakoltunk a buszba, majd indultunk az esti szállásunkra Gemona del Friuiliig (Hotel Willy), ahol ismét egy remek vacsorát fogyaszthattunk el.


Csuromvizes cipőinket letettük száradni :)


Méretes vacsora

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Előzmények

Hirdetés

Copyright © 2000-2019 PROHARDVER Informatikai Kft.