2024. március 19., kedd

Gyorskeresés

Útvonal

Cikkek » Az élet rovat

Jön az Amerikai Űrerő?

Donald Trump utasításba adta, hogy hozzák létre az Űrerőt (Space Force), de mit is jelent ez igazából?

[ ÚJ TESZT ]

Ezek a Haderőnemek...


Trump felmutatja az aláírt Űrdirektíva dokumentumot 2018. június 18-án

Donald Trump amerikai elnök az Országos Űrkutatási Tanács Fehér Házban tartott tanácskozásán elnöki utasítást írt alá, amelyben elrendelte, hogy a védelmi minisztérium azonnali hatállyal indítsa el egy világűrbe telepítendő haderő felállításához szükséges folyamatot – számolt be erről az MTI.

És írta az Index.hu.

Igazából valahol érdekes, hogy nem sokkal később egy másik hír is szól erről, már sokkal kevésbé dobálódzva nagy szavakkal. Esetleg valaki a fejéhez kapott menet közben, hogy mekkora zöldséget sikerült összehordani?

Persze már az is örvendetes, hogy az Index legalább foglalkozik vele - a többi nagyobb hírportálon nem tűnt fel a hír, legfeljebb pár, finoman szólva is kétes hitelességű oldalt dobott ki még a Google oldala a témára és időpontra leszűrve. Pedig hát ha igaz az MTI híre, ez bizony nagyon nagy dolog. Csak persze ez a jereváni rádió viccéhez hasonlatos dolog, és igen, az MTI hitelessége is mélyen van. A béka feneke alatt...

Szóval ha kicsit reálisabban közelítjük meg, és csak röviden érdekel a téma, akkor...

- Nem, az Egyesült Államok nem akar (legalábbis még) haderőt telepíteni a világűrbe.
- Trump valójában arra adott utasítást, hogy kezdjék meg a független amerikai Űrerő létrehozásához szükséges teendőket.
- A világűr katonai alkalmazása az Egyesült Államokban jelenleg az Amerikai Légierő alatt van egy kézben, ez válna ki, és függetlenedne tőle.
- Nem, ez nem hirtelen jött ötlet volt, évek óta szó van róla, hogy létrehoznak egy független 'űrerőt'.
- Olyannyira, hogy szinte pont egy évvel Trump bejelentése előtt erre vonatkozó javaslatot dolgoztak ki, amely 2019 január 1-étől független űrerő létrejöttét teszi lehetővé. Igaz aztán ezt térdmagasságban elkaszálták.
- Nem, önmagában ez nem jelenti azt, hogy az Egyesült Államok a háborús készülődésnek kezdett a világűrben.
- Ahogy magának az Űrerőnek a létrehozása sem ütközik közvetlenül bármiféle egyezménybe, noha egyes egyezmények szellemiségét valójában aláírásuk óta figyelmen kívül hagyják.
- Ugyanakkor a helyzet az, hogy a világűr már évtizedek óta létfontosságú katonai szempontból. Minden komolyabb államnak, a fentiektől függetlenül, tehát annyira ezen meglepődni nem kell...

A haderőnemek tánca


Az öt haderőnem logója: hadsereg, tengerészgyalogság, haditengerészet, légierő és parti őrség

És akkor most, ha bővebben is kíváncsi vagy a témára, talán kezdjük az elején: az Egyesült Államoknak jelenleg hivatalosan öt katonai haderőneme van, ezek:

-Szárazföldi Hadsereg (US ARMY), alapítva 1775
-Haditengerészet (US NAVY, USN), alapítva 1775
-Tengerészgyalogság (US MARINE CORPS, USMC), alapítva 1775
-Légierő (US AIR FORCE, USAF), önálló 1947-től
-Parti Őrség (US COAST GUARD, USCG), alapítva 1915

A Haditengerészet, a Tengerészgyalogság és a háborúban a Parti Őrség a Tengerészeti Osztály* (Department of the Navy) alá tartozik, amely a Védelmi Minisztérium (Department of Defense) egyik nagy szervezeti egysége, a Hadseregnek és a Légierőnek saját osztálya van (Department of the Army és Department of the Air Force). A Parti Őrség békeidőben pedig a Nemzetbiztonsági Minisztérium (Department of the Homeland Security) alá tartozik, de ettől függetlenül viszonylag szoros a kapcsolata a Haditengerészettel.

*A Department fordítható minisztériumnak és osztálynak is, mivel a Department of the Navy / Army / Air Force a Department of Defense (DoD) alá tartozik, ezért most osztálynak fordítottam le.


Trump bejelentése június 18-án

Donald Trump elnök pedig június 18-án utasította a Védelmi Minisztériumot és a Pentagont, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket egy hatodik haderőnek, az Űrerő vagy Űrhaderő (US SPACE FORCE) létrehozására. Még azt is kiemelte, hogy lesz egy Légierő és lesz egy Űrerő, két egyenrangú haderőnem. A média egy része rögtön nekiállt kongatni a vészharangokat, hogy az Egyesült Államok űrfegyverkezésbe fog, és ezzel felrúg mindenféle nemzetközi egyezményeket. A valóság persze ettől elég messze van, sőt, még az se biztos, hogy attól, hogy az ország elnöke ilyen nyilatkozatot tesz, az Űrerő valóban létre fog jönni. Szóval nézzünk a dolgok mögé egy picit...

Hogy megértsük a helyzetet, érdemes felidézni, hogy jött létre az Egyesült Államok Légiereje. Ami azért említésre érdemes, mert ugye fent az évszámokból látható, hogy anno 3 haderőnemet hoztak létre 1775-ben, és igazából jó sokáig elég is volt ennyi. A Parti Őrség létrehozása teljesen érthető volt az I. világháború idején. De a Légierő... Nos, az egy másik történet....


A Légi Hadosztály első Wright repülőgépének leszállítása 1908-ban

Még 1907-ben hozták létre a Hadsereg berkeiben a repülőgépeket és léghajókat használó Légi Hadosztályt, amit a kommunikációért felelős (futárokat, drótos és drót nélküli távírókat, távjelzőket üzemeltető) Híradós hadtesten belül (angolul: Aeronautical Division, Signal Corps). Feladata a hadseregen belül a légi felderítés, majd később a légi hadviselés fejlődésével párhuzamosan a földi egységek támadása, az ellenséges repülőgépek elleni harc, a légi szállítás és így tovább. A kezdetek kezdetén az USAAF nem különálló komponens volt, hanem valahogy úgy kell elképzelni, mint a tüzérséget vagy a rádiós / kommunikációs feladatokat ellátó alegységeket, amelyek a nagyobb szervezeti egységekbe voltak betagolva. Az első világháború még csak szárnypróbálgatás volt, de gyakorlatilag az 1930-as évekig ilyen logikával működött tovább, persze az egyre növekvő méretét elnevezése is jelezte (1918 május 24-től Hadsereg Légi Haderőneme (Air Service, U.S. Army), majd 1926-tól a Hadsereg Légi Hadteste, (U.S. Army Air Corps, USAAC), noha közben több helyen létrehozták a független légierőket a világ több táján is (a brit Royal Air Force például 1918-ban lett létrehozva), ám sok helyen továbbra is a hadsereg alá voltak besorolva a légi egységek (erre példa a Luftwaffe, amit csak 1935-ben hívtak életre).


P-36 Hawk vadászgép, a gép szárnyaira alulra US ARMY felirat volt festve az azonosításhoz

A helyzetre jó példa az Amerikai Haditengerészet, amelynek saját vízirepülőgép-anyahajói voltak, amelyek jellemzően katapultokkal indítottak hidroplánokat, majd darukkal emeltek a vízből a fedélzetre a visszatéréskor, de e mellett volt a haditengerészetnek komoly léghajó-programja is volt, többek között repülőgépeket szállító léghajókkal (USS Akron és USS Macan), majd a simafedélzetes repülőgép-hordozók mellett döntöttek végül az 1930-as években. A tengerészeti repülőgépek, a hordozófedélzeti repülőgépek és a léghajók a II. világháború alatt, majd utána is a haderőnem részei maradtak.

A hadsereg légiereje viszont az 1930-as években látva a többi ország légierő-fejlesztéseit, egyre komolyabb függetlenséget, önálló szervezeti struktúrát kezdett el kialakítani, ezzel együtt az elején szerényen, majd 1941-től drasztikus szinten elkezdett bővülni - és létrehozták a Hadsereg Légierejét (US Army Air Forces, USAAF). Viszont a légierő továbbra is csak egy haderőnem csoport volt, nem független haderőnem, ez azt jelentette, hogy továbbra is a hadsereget felügyelő osztály (akkor War Department-nek, vagyis Háborús osztálynak nevezték) és a hadsereg főtisztjei döntöttek a sorsukról, a költségvetésükről. A légierő berkeiben persze ezt nehezen viselték, függetlenedni szerettek volna, de végül 1941-42-ben kompromisszumos megállapodás született a háborúra való tekintettel: a légierő tisztjei nem fogják a függetlenedést pedzegetni, cserébe nagyobb döntési szabadságot kapnak az őket érintő dolgok terén. Plusz az USAAF legfőbb tisztje széket kap az Egyesített Főtiszti Törzs (Joint Chiefs of Staff) asztalánál, ahol a legmagasabb rendfokozatú katonai tisztek foglalnak helyet, és a stratégiai döntéseket hozzák meg, illetve adnak tanácsokat a Védelmi miniszter és az Egyesült Államok elnöke számára. Az, hogy az USAAF egy külön embert delegálhatott az Egyesített Főtiszti Törzsbe, komoly vitákat váltott ki, a Haditengerészet például nehezményezte és nem fogadta el a döntést, mert nézőpontjuk szerint így a Hadsereg plusz egy székhez jutott, amellyel az ő döntéseik javára billentheti a vitákon a mérleget.


Egyesített Főtiszti Törzs 1943-ban, tagjai (balról jobbra): Henry H. Arnold tábornok (US ARMY, USAAF), William D. Leahy admirális (US NAVY), Ernest J. King admirális (US NAVY) és George C. Marshal (US ARMY)

A II. világháború alatt a légierő igen fontos szerepet kapott, és már a hadsereg egyes főtisztjei is belátták, hogy megérdemli a légierő a függetlenséget. A legnagyobb kerékkötő viszont az Amerikai Haditengerészet volt, amelynek repülő alakulatai felett pár alkalommal már voltak viták, hogy igazából kihez is kellene tartozniuk (a légierő részéről voltak, akik úgy vélték, a repülőgépeket az USAAF-nak, az őket hordozó hajókat a Haditengerészetnek kellene üzemeltetni). Vagyis a Haditengerészet attól tartott, hogy egy függetlenedő Légierő az ő repülőgépeire is ráteheti a kezét. Végül mikor ezeket a félelmeket sikerült kezelni tárgyalások útján, 1947. szeptember 18-án létrejöhetett a független Légierő az Egyesült Államok katonai erején belül....

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Hirdetés

Copyright © 2000-2024 PROHARDVER Informatikai Kft.