Fedora 26 (3. rész)

  • (f)
  • (p)
Tudástár – Írta: | 2017-09-13 17:00

A Fedora egy olyan, a közösség által fejlesztett operációs rendszer, ami Linux kernelt és GNU programokat használ.

Kulcsszavak: . Fedoralinuxbeállításpimpmentés

[ Új teszt ]

Testreszabás

Nálam a "pimpelés" kimerül a háttérkép lecserélésében és még 1-2 apróság átszabásában. Már régen észrevették, hogy a Bing kereső egész menő háttérképeket használ, ami az asztalon is jól nézne ki. Meg is írták azt a kis scriptet, ami rendszeresen letölti a nap képét, és beállítja háttérképnek. Ezt egy kicsit átszabtam, hogy a magyar nyelven használt mapparendszerhez igazodjon. Mentsd el a Képek mappába (más mappába mentve is működik). A Fájlok programban kattints rá jobb klikkel, és hívd elő a tulajdonságait. A Jogosultságok fülön pipáld be a Végrehajtást.


A program futtathatóvá tétele

Linux alatt egy "jelzőbit" határozza meg, hogy valami futtatható program vagy nem. Természetesen egy kép, vagy egy kiló krumpli nem válik futtathatóvá attól, hogy bepipálod, viszont enélkül a jelzés nélkül a valódi programokat sem tudod futtatni.

Nyissunk meg egy terminal ablakot, és írjuk be az alábbi parancsokat:

cd Képek
./bingwallpaper -1

Minden sor végén nyomj egy Entert. Ha mindent jól csináltál, a program letölti a Képek/Bing mappába a nap képét, és beállítja háttérképnek. A -1 paramétert azért kell megadni, hogy a végén lépjen ki a program. Ha nem adsz meg paramétert, nem lép ki (a Terminál ablak bezárásáig), és 3 óránként megnézni van-e új háttérkép.


Bing, a nap képe

Hogy ne keljen mindig kézzel elindítani, állítsuk be, hogy minden bejelentkezéskor automatikusan elinduljon. Ehhez megint a Terminált hívjuk segítségül. Adjuk ki az alábbi parancsot:

gedit ~/.config/autostart/bingwallpaper.desktop

A szövegszerkesztőbe másoljuk be ezeket a sorokat:

[Desktop Entry]
Type=Application
Name=bingwallpaper
Exec=/home/stamas/Képek/bingwallpaper -1

Az utolsó sorban értelemszerűen javítsuk ki az elérési utat arra, ahová a scriptet mentettük. Mentsük el. Így létrejön egy bejegyzés, ami minden egyes bejelentkezéskor frissíti a háttérképünket.

A másik dolog, amivel nem vagyok kibékülve, az a képernyő elsötétítésének ideje. Az Energiagazdálkodásban beállítható elsötétítési időt gyárilag 15 percben maximalizálták. Szerencsére van kerülő út, amit dconf-nak hívnak.


A dconf telepítése

Nagyon óvatosan tekerj el bármit is, mert ezzel a rendszer "lelkét" piszkálod, hamar használhatatlanná válhat, szóval kétszer is gondold át, mit csinálsz, és háromszor is ellenőrizd, hogy tényleg azt tekered-e el, amit szeretnél!

Szóval a dconffal tudok ennél hosszabb időt is beállítani. A program indítása után lépjünk be az org -» gnome -» desktop -» session útvonalra, és itt az idle-delay értékét írjuk át úgy, hogy az időt másodpercekben adjuk meg. A végén ne felejtsd el kipipálni, hogy a módosítás életbe lépjen.


24 percre állítva

Alapból nem tudunk mindenféle okosságot kirakni a kép felső részén látható panelre. Ehhez megint elővesszük kedvenc csomagkezelőnket, a Yum Extender (DNF)-et, ugyanis telepíteni fogjuk a chrome-gnome-shell bővítményt.


Telepítjük a chrome-gnome-shell-t

Nevével ellentétben nem kell hozzá feltétlenül Chrome böngésző, működik Firefoxszal, Vivaldival, és Operaval is. Szóval kedvenc böngészőnkkel nyissuk meg az extensions.gnome.org/local oldalt, hogy lássuk, mink van.


Egy böngésző kiegészítőt is telepíteni kell, de utána már sínen vagyunk.

Itt kilistázza a már telepített bővítményeket, amiket ki/be kapcsolhatunk, adott esetben a beállításait is módosíthatjuk, vagy akár törölhetjük is őket.
Csak egy példa a gép hőmérsékleteinek ellenőrzésére. A Yum Extender (DNF)-fel telepítsük fel az lm_sensors programot, ami kiolvassa a gép adatait. Ezután a weboldal Extensions menüjében keressünk rá a Freonra. Csak billentsük át a kapcsolóját, ezzel telepítjük. Már készen is vagyunk. Ugye hogy nem volt bonyolult?


A gépnek is melege van.

Keresgéljetek bátran, rengeteg bővítmény van. Szinte mindenre van megoldás, legyen az egy start menühöz hasonló programindító (AxeMenu), erőforrásfigyelő (system-monitor), időráfordítás, teendő nyilvántartó, stopper, ébresztő (Time++).

A felhő

Ma már a mindennapjaink részévé vált, még film is készült róla. Már a Fedora telepítésének a végén is felajánlott pár szolgáltatás beállítását. Ha akkor nem éltünk a lehetőséggel, tegyük meg most. A Beállításokban nyissuk meg az Online fiókokat.


A felhő kiválasztása

Itt összekapcsolhatjuk fiókunkat a felhővel. Pl. A Google fiók beállítása után, az Evolution levelezőt már nem kell beállítani. A gmailes postafiókunkat fogja használni, eléri a Google Címtárat, hozzáférést kap a Google Naptárhoz és a Google Feladatokhoz is. A Fájlokban megjelenik a Google Drive, mint egy külső meghajtó, valamint ha van felkonfigurált Cloud Print szolgáltatásunk, akkor arra is tudunk nyomtatni. Természetesen nem szükséges minden szolgáltatást engedélyezni, egyenként le is tilthatjuk azokat.


Ki/be kapcsolható szolgáltatások

A Flickr fiókod hozzáadásakor a Gnome csak olvasási jogot kap. A Shotwellben (a Gnome alapértelmezett fényképkezelőjében) külön kérni kell a feltöltési jogot. Szintén itt adhatunk hozzáférést a Facebook profilunkhoz, a Google Fotókhoz (Picasa Web Albums), valamint a Piwigo-hoz. Ezután csak ki kell választani hogy hova, mekkora méretben töltjük fel a fotókat, valamint azt is megadhatjuk, kik nézhetik meg. Sőt! Még az EXIF adatokat is képes eltávolítani feltöltés előtt.


Egy rövid azonosítás után már fel is tölthetjük fotóinkat.

Dokumentumainkat is tudjuk a felhőben kezelni, hiszen a LibreOffice már ezt is támogatja egy ideje. Erre szolgál a Távoli fájl megnyitása / Távoli fájl mentése menüpont.


Sokfelé kapcsolódhatunk.

Érdekes, hogy bár magyar nyelvet választottam telepítéskor, a LibreOffice menüje és súgója angol maradt. Ennek korrigálására telepítsük a libreoffice-help-hu és a libreoffice-langpack-hu csomagokat. Szintén nem értem, hogy ha az Online fiókokban már beállítottam a Google fiókomat, a Shotwell miért nem tudja onnan venni a bejelentkezéshez szükséges adatokat.

Végül, de nem utolsósorban jöjjön a felhős zene. Az Apple Music sajnos nem elérhető, de a Deezer, és a Spotify működik Fedorán is. A Spotify pöc-röff működik Firefox alól, a Deezerhez viszont telepíteni kell az Adobe Flash plugint. Ehhez megint a Terminált hívjuk segítségül. Átlépünk a root fiókba, hiszen csak ő jogosult ilyen műveletekre.

Ez a parancs bekéri a root jelszavát, és sikeres azonosítás után már rootként adhatjuk ki a parancsokat:
su -

A szoftverforrásokhoz hozzáadjuk az Adobe áruházát:
rpm -ivh http://linuxdownload.adobe.com/adobe-release/adobe-release-x86_64-1.0-1.noarch.rpm
rpm --import /etc/pki/rpm-gpg/RPM-GPG-KEY-adobe-linux

Végül feltesszük a flash plugint:
dnf install flash-plugin alsa-plugins-pulseaudio libcurl


Ezekután már a Deezer is megszólal, nem csak a Spotify.

A Gnome alapértelmezett zenelejátszója a Rhythmbox. Kezeli az offline zenegyűjteményünket, de az egyre népszerűbb online rádiókat is "behangolhatjuk" rajta. Alapból ismeri a Libre.fm, és a Last.fm portálokat, valamint podcastokat kereshetünk a Miroguide-on és az iTunes Store-ban.

Különféle bővítményekkel alakíthatjuk a tudását. Van ReplayGain, ami a hangerő különbségeket egyenlíti ki, és a SoundCloud tartalmak között is keresgélhetünk.


Tuc, tuc, tuc ...

Mentsük, ami menthető

Miután kezdjük belakni a rendszert, egyre több adatot kezelünk vele. Mivel az ördög nem alszik, és ami nincs három helyre elmentve, az olyan mintha nem is lenne, nézzük meg, hogyan tudjuk biztonságba helyezni adatainkat. Az egyik legegyszerűbb mentő program a Deja Dup. A Szoftverekben rákeresve könnyen telepíthetjük.


A Deja Dup telepítése

Nagyon egyszerű a kezelése, hiszen az Áttekintés menüben azonnal elindíthatjuk a mentést, vagy egy korábbi mentés visszatöltését. A Mentendő mappák menüpontnak elég beszédes neve van. Alapból mindent elment, ami a saját mappánkban van. Ha több lemezünk / partíciónk van, ahol értékes adatokat tartunk, azok csatolási pontjait itt adhatjuk hozzá. A Mellőzendő mappák sem szorul külön magyarázatra. Az itt megadott mappák lesznek azok a kivételek, amik nem kerülnek mentésre. Ilyen a Kuka vagy a Letöltések mappa. A Tárolási hely menüpontban adjuk meg, hogy hova mentse adatainkat. A felhőtől kezdve (Amazon S3, Google Cloud Storage), a legtöbb hálózati protokollon át (FTP, SSH, WebDAV, Windows-megosztás) a helyi meghajtóig, szinte bármi lehet a célmeghajtó. Az Ütemezés pontban adhatjuk meg, hogy naponta vagy hetente automatikusan készítsen mentést. Egy idő után a legnagyobb tárhely is betelik, ezért korlátozhatjuk, hogy fél / egy évig őrizze meg a mentéseket. Ha mégis elfogyna a hely, a program automatikusan törli a korábbi mentéseket, így szabadít fel annyi tárhelyet, amennyi az aktuális mentéshez szükséges.


Már biztonságban vannak az adatok

Aki ennél többre vágyik, annak jó választás lehet a Back In Time nevü program. Ezt a YUM Extender (DNF) segítségével tudjuk telepíteni.


Vissza az időben, amikor még megvoltak az adatok.

Első indításakor észreveszi, hogy még nem volt beállítva, ezért felajánlja, hogy egy régebbi beállítást visszatölt.


Mivel nekünk ilyen nincs még, válasszuk a No gombot.

Szerencsére maga a program (nagy része) már tud magyarul, így könnyebb lesz az eligazodás benne. Az Általános fülön tudjuk beállítani, hogy helyi vagy távoli mentést végezzen, vagyis hogy hova mentsen, és legyen-e titkosítva. Szintén itt lehet megadni, hogy milyen gyakran tegye azt (pl. megadott időközönként, de tud olyant is, hogy minden indításkor, vagy amikor a gépre dugtuk a külső meghajtót).


Minden héten készít egy mentést a rádugott külső merevlemezre

A Hozzáadás fülön adhatjuk meg azokat a fájlokat / mappákat, amiknek a tartalmát biztonságban szeretnénk tudni. A Kihagyás fülön pedig megadhatjuk, hogy a megadott mappákból melyiket ne mentse. Itt már sokkal szofisztikáltabb szűrőket alkalmazhatunk, és már gyárilag meg is van adva egy csomó praktikus kivétel. Így nem fognak felesleges helyet foglalni a különböző átmeneti fájlok, a kuka tartalma, stb... Sőt! Itt még a nagyméretű fájlokat is kizárhatjuk a mentésből.


A kivételes kivétel lista

A következő fül neve Automatikus eltávolítás. Maga a funkció nem szorul különösebb magyarázatra. Megadhatjuk mennyi ideig őrizze a mentéseket, és a célmeghajtón elfogyó tárhelyre is ügyeljen.

A Beállítások fülön szabályozhatjuk a program működését. Küldjön-e értesítéseket, akkumulátoros üzemben történjen-e mentés, és hogy mi történjen a félbeszakadt mentésekkel, stb... A Szakértői beállítások pedig már a mély víz.


Kész az első mentésünk

Baloldali listában (Timeline) láthatod a mentés dátumát. Ezt kijelölve a jobb oldalon (Files view) láthatod miket tartalmaz, és akár mappánként vagy fájlonként is visszaállíthatod.

Ha távoli szerverre mentesz SSH-val, kell egy kis zsonglőrködés a Terminálban is, mivel létre kell hozni egy SSH kulcsot, hogy az adott felhasználó jelszó nélkül, de a kulcs birtokában is beléphessen. Ha még nem léptünk be a távoli szerverre, tegyük meg, hogy az ő publikus kulcsa bekerüljön a mi fiókunkhoz tartozó "ismert gépek" (known hosts) listájába.

ssh stamas@magic-pi

Ahol a @ előtt a felhasználó neve szerepel (a példámban ez stamas), a @ után pedig magának a gépnek a neve vagy az IP címe kell hogy szerepeljen (a példámban ez magic-pi). Első alkalommal megkérdezi, hogy eltárolja-e a kapcsolat titkosításához használt kulcsot. Erre válaszul gépeljük be, hogy yes. Ezek után már ki is léphetünk, az exit paranccsal.

Most generáljunk magunknak egy ssh azonosító kulcsot:

ssh-keygen

Ekkor feltesz pár kérdést, de mi csak nyomogassuk bőszen az Entert, fogadjuk el az alapértelmezett útvonalat, és ne adjunk meg jelszót, semmit! Ha mindent jól csináltunk, valami hasonlót kell látnunk:

Generating public/private rsa key pair.
Enter file in which to save the key (/home/stamas/.ssh/id_rsa):
Enter passphrase (empty for no passphrase):
Enter same passphrase again:
Your identification has been saved in /home/stamas/.ssh/id_rsa.
Your public key has been saved in /home/stamas/.ssh/id_rsa.pub.
The key fingerprint is:
SHA256:JlytmN2nFnNNXYaexUZj/S+96C9vGLqxcZRw9+tj8NA stamas@magic-D630
The key's randomart image is:
+---[RSA 2048]----+
| *=|
| . .o.*|
| . . o.o+o|
| o * . o oooo|
| = S o . +.o|
| o * +oE+|
| o o.*=.|
| . .=+*.|
| o.o*=|
+----[SHA256]-----+

Tehát létrehozott egy kulcsot, amit a home mappánkba mentett. Most fogjuk ezt a kulcsot, és töltsük fel a szerverre.

ssh-copy-id -i ~/.ssh/id_rsa.pub stamas@magic-pi

Ahogyan az előbb is, a @ előtt a felhasználó neve szerepeljen és a @ után a szerver neve vagy IP címe. Ugye ilyenkor még nincs meg neki a mi kulcsunk, vagyis a kapcsolódáskor bekéri a jelszavunkat is.

/usr/bin/ssh-copy-id: INFO: Source of key(s) to be installed: "/home/stamas/.ssh/id_rsa.pub"
/usr/bin/ssh-copy-id: INFO: attempting to log in with the new key(s), to filter out any that are already installed
/usr/bin/ssh-copy-id: INFO: 1 key(s) remain to be installed -- if you are prompted now it is to install the new keys
stamas@192.168.0.2's password:

Number of key(s) added: 1

Now try logging into the machine, with: "ssh 'stamas@magic-pi'"
and check to make sure that only the key(s) you wanted were added.

A végén közli, hogy sikeresen hozzáadta kulcsunkat, ezután már jelszó nélkül, a kulcs birtokában is beléphetünk.