Mentsük, ami menthető

Miután kezdjük belakni a rendszert, egyre több adatot kezelünk vele. Mivel az ördög nem alszik, és ami nincs három helyre elmentve, az olyan mintha nem is lenne, nézzük meg, hogyan tudjuk biztonságba helyezni adatainkat. Az egyik legegyszerűbb mentő program a Deja Dup. A Szoftverekben rákeresve könnyen telepíthetjük.

A Deja Dup telepítése

Nagyon egyszerű a kezelése, hiszen az Áttekintés menüben azonnal elindíthatjuk a mentést, vagy egy korábbi mentés visszatöltését. A Mentendő mappák menüpontnak elég beszédes neve van. Alapból mindent elment, ami a saját mappánkban van. Ha több lemezünk / partíciónk van, ahol értékes adatokat tartunk, azok csatolási pontjait itt adhatjuk hozzá. A Mellőzendő mappák sem szorul külön magyarázatra. Az itt megadott mappák lesznek azok a kivételek, amik nem kerülnek mentésre. Ilyen a Kuka vagy a Letöltések mappa. A Tárolási hely menüpontban adjuk meg, hogy hova mentse adatainkat. A felhőtől kezdve (Amazon S3, Google Cloud Storage), a legtöbb hálózati protokollon át (FTP, SSH, WebDAV, Windows-megosztás) a helyi meghajtóig, szinte bármi lehet a célmeghajtó. Az Ütemezés pontban adhatjuk meg, hogy naponta vagy hetente automatikusan készítsen mentést. Egy idő után a legnagyobb tárhely is betelik, ezért korlátozhatjuk, hogy fél / egy évig őrizze meg a mentéseket. Ha mégis elfogyna a hely, a program automatikusan törli a korábbi mentéseket, így szabadít fel annyi tárhelyet, amennyi az aktuális mentéshez szükséges.

Már biztonságban vannak az adatok

Aki ennél többre vágyik, annak jó választás lehet a Back In Time nevü program. Ezt a YUM Extender (DNF) segítségével tudjuk telepíteni.

Vissza az időben, amikor még megvoltak az adatok.

Első indításakor észreveszi, hogy még nem volt beállítva, ezért felajánlja, hogy egy régebbi beállítást visszatölt.

Mivel nekünk ilyen nincs még, válasszuk a No gombot.

Szerencsére maga a program (nagy része) már tud magyarul, így könnyebb lesz az eligazodás benne. Az Általános fülön tudjuk beállítani, hogy helyi vagy távoli mentést végezzen, vagyis hogy hova mentsen, és legyen-e titkosítva. Szintén itt lehet megadni, hogy milyen gyakran tegye azt (pl. megadott időközönként, de tud olyant is, hogy minden indításkor, vagy amikor a gépre dugtuk a külső meghajtót).

Minden héten készít egy mentést a rádugott külső merevlemezre

A Hozzáadás fülön adhatjuk meg azokat a fájlokat / mappákat, amiknek a tartalmát biztonságban szeretnénk tudni. A Kihagyás fülön pedig megadhatjuk, hogy a megadott mappákból melyiket ne mentse. Itt már sokkal szofisztikáltabb szűrőket alkalmazhatunk, és már gyárilag meg is van adva egy csomó praktikus kivétel. Így nem fognak felesleges helyet foglalni a különböző átmeneti fájlok, a kuka tartalma, stb... Sőt! Itt még a nagyméretű fájlokat is kizárhatjuk a mentésből.

A kivételes kivétel lista

A következő fül neve Automatikus eltávolítás. Maga a funkció nem szorul különösebb magyarázatra. Megadhatjuk mennyi ideig őrizze a mentéseket, és a célmeghajtón elfogyó tárhelyre is ügyeljen.

A Beállítások fülön szabályozhatjuk a program működését. Küldjön-e értesítéseket, akkumulátoros üzemben történjen-e mentés, és hogy mi történjen a félbeszakadt mentésekkel, stb... A Szakértői beállítások pedig már a mély víz.

Kész az első mentésünk

Baloldali listában (Timeline) láthatod a mentés dátumát. Ezt kijelölve a jobb oldalon (Files view) láthatod miket tartalmaz, és akár mappánként vagy fájlonként is visszaállíthatod.

Ha távoli szerverre mentesz SSH-val, kell egy kis zsonglőrködés a Terminálban is, mivel létre kell hozni egy SSH kulcsot, hogy az adott felhasználó jelszó nélkül, de a kulcs birtokában is beléphessen. Ha még nem léptünk be a távoli szerverre, tegyük meg, hogy az ő publikus kulcsa bekerüljön a mi fiókunkhoz tartozó "ismert gépek" (known hosts) listájába.

ssh stamas@magic-pi

Ahol a @ előtt a felhasználó neve szerepel (a példámban ez stamas), a @ után pedig magának a gépnek a neve vagy az IP címe kell hogy szerepeljen (a példámban ez magic-pi). Első alkalommal megkérdezi, hogy eltárolja-e a kapcsolat titkosításához használt kulcsot. Erre válaszul gépeljük be, hogy yes. Ezek után már ki is léphetünk, az exit paranccsal.

Most generáljunk magunknak egy ssh azonosító kulcsot:

ssh-keygen

Ekkor feltesz pár kérdést, de mi csak nyomogassuk bőszen az Entert, fogadjuk el az alapértelmezett útvonalat, és ne adjunk meg jelszót, semmit! Ha mindent jól csináltunk, valami hasonlót kell látnunk:

Generating public/private rsa key pair.
Enter file in which to save the key (/home/stamas/.ssh/id_rsa):
Enter passphrase (empty for no passphrase):
Enter same passphrase again:
Your identification has been saved in /home/stamas/.ssh/id_rsa.
Your public key has been saved in /home/stamas/.ssh/id_rsa.pub.
The key fingerprint is:
SHA256:JlytmN2nFnNNXYaexUZj/S+96C9vGLqxcZRw9+tj8NA stamas@magic-D630
The key's randomart image is:
+---[RSA 2048]----+
| *=|
| . .o.*|
| . . o.o+o|
| o * . o oooo|
| = S o . +.o|
| o * +oE+|
| o o.*=.|
| . .=+*.|
| o.o*=|
+----[SHA256]-----+

Tehát létrehozott egy kulcsot, amit a home mappánkba mentett. Most fogjuk ezt a kulcsot, és töltsük fel a szerverre.

ssh-copy-id -i ~/.ssh/id_rsa.pub stamas@magic-pi

Ahogyan az előbb is, a @ előtt a felhasználó neve szerepeljen és a @ után a szerver neve vagy IP címe. Ugye ilyenkor még nincs meg neki a mi kulcsunk, vagyis a kapcsolódáskor bekéri a jelszavunkat is.

/usr/bin/ssh-copy-id: INFO: Source of key(s) to be installed: "/home/stamas/.ssh/id_rsa.pub"
/usr/bin/ssh-copy-id: INFO: attempting to log in with the new key(s), to filter out any that are already installed
/usr/bin/ssh-copy-id: INFO: 1 key(s) remain to be installed -- if you are prompted now it is to install the new keys
stamas@192.168.0.2's password:

Number of key(s) added: 1

Now try logging into the machine, with: "ssh 'stamas@magic-pi'"
and check to make sure that only the key(s) you wanted were added.

A végén közli, hogy sikeresen hozzáadta kulcsunkat, ezután már jelszó nélkül, a kulcs birtokában is beléphetünk.