Kulcson zártkerti ingatlan/nyaraló eladó. Kulcs község üdülőövezetében a Radicsai utcában 900nm zárkerti ingatlan 25nm házzal (szoba, konyha, tároló, pince, angol wc) 2.5M Ft- ért eladó. Az épület téglából készült és kifogástalan állapotban van, villany, fúrt kút, víztartály, öntözéshez szivattyú. Gondozott kert, szőlő és termő gyümölcsfák. Megközelíthető az M6 vagy 6- os úton, Budapesttől 65km. Személyautót, kisteherautót, 8-9 személyes kisbuszt a vételárba beszámítok.

A bekezdés elég megtévesztő, főleg annak tudatában, hogy végig Istenről lesz szó.
Első lépésben a hitről, annak fontosságáról és helyes, vagy helytelen kialakulásáról beszéljünk.
A hirdetés elolvasása után mindenkinek megjelenik egy kép a fejében és egy hozzá társított vélemény. Elképzeli, hogy milyen környéken lehet a ház, milyen színe lehet, a gyümölcsösről is, hogy fürtökben szőlők lógnak, sorba rendezett fák, érett gyümölcsökkel. Vagy éppen más, de a szöveg alapján elképzel magának valamit.
Egy biztos, nem azt, ami a valóság, attól teljesen eltérő képek lennének láthatóak, ha ki lehetne nyomtatni az emberek gondolatait.
Még nekem is, aki lassan két éve járok erre az ingatlanra, más kép van a fejemben, mint a valóság, mert amíg nem látom, távol vagyok tőle, addig folyamatosan változik. A hétvégén hosszú szünet után kimentem a nejemmel rendbe tenni a kertet s meglepődve konstatáltuk, hogy a lila akác befutotta a terasz tetejét és egy szép kis lugassá nőtte ki magát. Az utolsó képem róla két csenevész kis ág volt, ahogy kanyarodott fel a gerendán.

Összességében elmondhatom, hogy a hirdetés szövegét tekintően birtokosa vagyok az igazságnak. Az én hitem a telekkel kapcsolatban valós, helytálló és igaz. S mindaz, aki már járt nálunk ott vendégségben s látta, szintén elmondhatja magáról, hogy az Ő hite igazság.
Egyszer kint volt hétvégére bográcsolni velünk a barátom Deni.
Ha valaki, aki még nem látta a telkemet, de olvasta a hirdetést, és beszélni kezdene róla a Deninek, hogy figyelj: olvastam egy hirdetést, biztos szép ház lehet, hatalmas kerttel és sok virággal, szép üvegezett verandával, mézeskalács.
Deni meg legyintene, hogy áhhh dehogy, szépnek szép, a kert is nagy, csak derékszíj, mert keskeny és nagyon hosszú.

Van, aki csak feltételez, és arra alapozva hirdeti a vélt igazságát, aminek nulla köze van a valósághoz. Én tölcsér elvnek neveztem el. Hit nélkül nem működik semmi, mindenről hiszünk valamit, még egy jelentéktelen hirdetésről is.
Istennel kapcsolatban ez hatványozottan működik.
A világ nagy vallásai és az azokból szerteágazó, levált, kivált, módosított, átdolgozott, kirekesztett, megbélyegzett, üldözött, támogatott, kikiáltott, kőbe vésett, vérbefagyott hitek mind egy helyen futnak össze. Isten kezében.

Mikor az ember teste elhal, a lélek elszáll belőle, akkor a valóság előtt találja magát. Mindegy, hogy ki miben hitt előtte, mit hirdetett, gondolt, mi szerint élt. Nem sok tölcsér van, hogy minden lélek más irányba tartson, a tölcsér egy helyre vezet bennünket.
Vitatkozunk arról, hogy a busz hová indul, ölre megyünk, majd felszállunk és kiderül, hogy mindenkit ugyanoda visz. Kinek volt igaza? Természetesen a buszsofőrnek ill. annak is, aki ugyanazt hirdette, ami a menetrendben előre ki volt írva.

Ésaiás próféta könyve 57. rész
1.Az igaz elvész és nem veszi eszébe senki, és az irgalmasságtevők elragadtatnak, és senki nem gondolja fel, hogy a veszedelem elől ragadtatik el az igaz.

[link]

Itt megkérdezte tőlem Vakegérke a következőt:

Volna valami még.
"...ismerem Istent, az igazságot..."
Milyen igazságot, kinek az igazságát ismered? Csak azért kérdem, mert egy muszlimnak is van örök érvényű igazsága, meg egy zsidónak, taoizmus követőjének, buddhistának...
Ez most nem kötözködés, tényleg a kíváncsiság beszél belőlem. Úgy vélem hosszadalmas lenne itt kifejteni a lényeget, így javasolok valamit. Címlapra egy hosszút, ne sajnáld a karaktereket, úgyse szokásod. És ha kérhetem, maga az idézet legyen a cím. Mondjuk a pontokhoz, nem ragaszkodom.

Bocs az eltérő címért, a lényeg a mondanivaló ill. szerettem volna elvenni az élét, mert, amit javasoltál elég provokatív és szinte biztos, hogy automatikus ellenállást vált ki az olvasójából. Minden esetben jogos a kérdés, hogy honnan tudod, hogy neked van igazad? Mindenki ezt állítja magáról.
Kezdjük azzal, hogy csak egyetlen igazság létezik, nem több alternatíva alapján születünk, éljük az életünket és halunk meg ill. forog a föld. Egyetlen működési elv van, amiről természetesen mindenki mást gondol. S mégis kinek van igaza, s honnan lehet tudni biztosan, kétséget kizáróan, hogy az az igazság?

Jn 6,44 Senki sem jöhet én hozzám, hanemha az Atya vonja azt, a ki elküldött engem; én pedig feltámasztom azt az utolsó napon.

Én pontosan így jártam, onnan tudom, hogy ismerem Istent és az igazságot. Nem én határoztam el, hogy holnaptól jobb ember leszek, megtérek, gyülekezetbe járok. Eszembe sem jutott, hogy én Istennel foglalkozzak, ha valaki próbálta szóba hozni, körberöhögtem és lesajnáltam, sőt egyszer egy férfit, aki próbált a metrón téríteni, még alaposan meg is vertem.
Szóval emberi léptékkel nem vagyok egy siker sztori. Azt, hogy Isten, hogyan avatkozott be az életembe 1998-ban és miken mentünk keresztül a nejemmel már leírtam.

Kronológiai sorrenben:

[Ringat, ringat, törőd, törőd...]
[Az erő leves van!]
[Az igazak álma]
[Telihold]
[Mélyvíz, csak úszóknak!]

Lezárásnak ezt az írást szántam.

Elszomorító hallgatni, olyanokat, hogy én már ekkor s akkor megtértem, ennyit adakoztam, a gyülekezetben szolgálok, az énekkar tagja vagyok, mert ezek mind az ember saját cselekedetei Isten felé. Mindenkinek más a célja vele, de egyértelmű, hogy nem azért járnak gyülekezetbe, és teszik ezeket a dolgokat, hogy a pokolba kerüljenek.
Sajnos ezek az emberek, olyan dolgot nem tudnak mondani, amit Isten cselekedett értük, vagy az életükben. Zavaros, ködös gyógyulások, amiben ők maguk sem hisznek, de valamibe kell kapaszkodni, valamivel tudni kell alátámasztani. Ha minden érv elfogyott, akkor veszik elő a sablont, hogy de ebbe a gyülekezetbe már mennyien járnak s világszerte is hatalmas.
Ezzel szemben Isten ezt mondja:

Máté Evangyélioma 7. rész
13. Menjetek be a szoros kapun. Mert tágas az a kapu és széles az az út, a mely a veszedelemre visz, és sokan vannak, a kik azon járnak.
14. Mert szoros az a kapu és keskeny az az út, a mely az életre visz, és kevesen vannak, a kik megtalálják azt.

Az is szomorú, ha Isten munkálkodik egy ember életében, beavatkozik, próbálja Őt megtörni, de olyan keménnyakú, hogy észre sem veszi, nem vesz róla tudomást, vagy megmagyarázza.

13. Miért perelsz vele? Azért, hogy egyetlen beszédedre sem felelt?
14. Hiszen szól az Isten egyszer vagy kétszer is, de nem ügyelnek rá!
15. Álomban, éjjeli látomásban, mikor mély álom száll az emberre, és mikor ágyasházokban szenderegnek;
16. Akkor nyitja meg az emberek fülét, és megpecsételi megintetésökkel.
17. Hogy eltérítse az embert a rossz cselekedettől, és elrejtse a kevélységet a férfi elől.
18. Visszatartja lelkét a romlástól, és életét hogy azt fegyver ne járja át.
19. Fájdalommal is bünteti az ő ágyasházában, és csontjainak szüntelen való háborgásával.
20. Úgy, hogy az ő ínye undorodik az ételtől, és lelke az ő kedves ételétől.
21. Húsa szemlátomást aszik le róla; csontjai, a melyeket látni nem lehetett, kiülnek.
22. És lelke közelget a sírhoz, s élete a halál angyalaihoz.
23. Ha van mellette magyarázó angyal, egy az ezer közül, hogy az emberrel tudassa kötelességét;
24. És az Isten könyörül rajta, és azt mondja: Szabadítsd meg őt, hogy ne szálljon a sírba; váltságdíjat találtam!
25. Akkor teste fiatal, erőtől duzzad, újra kezdi ifjúságának napjait.
26. Imádkozik Istenhez és Ő kegyelmébe veszi, hogy az Ő színét nézhesse nagy örömmel, és az embernek visszaadja az ? igazságát.
27. Az emberek előtt énekel és mondja: Vétkeztem és az igazat elferdítettem vala, de nem e szerint fizetett meg nékem;
28. Megváltotta lelkemet a sírba szállástól, és egész valóm a világosságot nézi.
29. Ímé, mindezt kétszer, háromszor cselekszi Isten az emberrel,
30. Hogy megmentse lelkét a sírtól, hogy világoljon az élet világosságával.

Még 1998-ban ültem a szobánkban, valami hiányzott, de nem tudtam megfogalmazni, csak kerestem. Az űr a lelkemben tátongott s hiába próbáltam meg pótolni a hiányt jó zenével, könyvvel, filmmel, kábítószerrel, itallal, Istent nem tudtam kiváltani.
Az jutott eszembe, hogy milyen rémes dolog, hogy ha az ember sem élete előtt, sem életében, sem halálában s halála után nem tudja meg az igazságot. Hogy honnan származik az anyagi világ, az ember s az őt körülvevő automatikusan működő rendszer, a lelkem s hogy hova kerül. Azt gondoltam, hogy még egy kutya is tudja ki a gazdája, még az is láthatja, ismerheti. Annyit sem érek valójában, mint egy kutya? Annyi elv, tudomány, tézis, állítás kering közkézen, hogy mi az ember, mi az én s honnan hogyan született a világ.
Ez, ennek az információnak a hiánya képezte az űrt a lelkemben, s ez nem tőlem származott, nem a saját sóvárgásom volt, hanem Isten kegyelme. Úgy helyezte az akadályokat az életemben, hogy nem tudtam más utat, nem tudtam Őt kikerülni. S végül megismertette magát.
Akár egy svédasztal, amilyen okos és tanult az ember, kész röhej, hogy még nincs meg a végleges s mindent felülbíráló magyarázat. Persze nem is csoda, még ha valóban igazság lenne, s valaki hirdetné, akadna, aki megcáfolná s annak is követői.

Fontos-e az igazság? Fontos, hogy az-e?
A tömeg szempontjából teljesen mindegy, mert mindenki nem fogadja el, az egyén szempontjából azonban nagyon fontos.

1Kor 1,18
Mert a keresztről való beszéd bolondság ugyan azoknak, a kik elvesznek; de nekünk, kik megtartatunk, Istennek ereje.
2Kor 4,3
Ha mégis leplezett a mi evangyéliomunk, azoknak leplezett, a kik elvesznek.

Ma már annyian hirdetik hamisan az Evangéliumot és, olyan hatalmas gyülekezetek vannak, hogy csepp a tengerben az igaz ember, a valóban igaz Evangélium.
Kit hat meg, ha a neten firkálok Istenről, s azt állítom ez az igazság?
Héé guga! Gondolkodjál már!

Korinthusbeliekhez írt I. levél 1. rész
28. És a világ nemteleneit és megvetettjeit választotta ki magának az Isten, és a semmiket, hogy a valamiket megsemmisítse:
29. Hogy ne dicsekedjék ő előtte egy test sem.

Képzelj el egy, olyan szituációt, hogy egy teremben van tíz ember s velük Isten. Az egyik embernek kiváló sportteljesítményt ad, a másiknak jó tanulóképességet, harmadiknak érzéket a zenéhez, hogy fülnek kellemes muzsikát szerezzen. Amannak vénát, hogy írjon, ötödiknek szívet, hogy kenyeret süssön, hatodiknak hatalmat felettük, a hetedik meg te magad légy.

Képzeld el, hogy az író egyszer csak elbízza magát, s azt hiszi magáról, hogy Ő tanító, különb ember egy péknél, bankárnál, holmi csenevész tudatlan embernél, akinek Isten nem adott semmi nemű képességet, csak egy ásót, hogy túrja a földet, ha csőtörés van a kőrúton.

Képzeld el, hogy a sportoló, akinek képessége mindenkinél jobb, ő a leges olimpikon, egyszer csak azt hiszi magáról, hogy Ő különb ember, mert Ő többet tett az asztalra, jogos a sokmillió forint, kiérdemelt, sőt saját érdem. S lenézi a sok petyhüdt embert, akik bámulják őt a tv előtt, s befizetik az adókat, amiből neki oly sokat juttattak.

Képzeld el, hogy, aki egyetemet végzett, egyszer csak eszébe jut, mert már van neki hova, lett esze. A homlokához csap és elhiszi, hogy Ő többet ér, mert többet ért el. Érted, Ő érte el. A képességet, hogy sikerült elérnie? Az kit érdekel, az elért többletével, már képes azt is állítani, hogy Isten nem létezik, csak fikció, csak mese. Abban csak a hülyék hisznek.

Képzeld el, hogy akinek hatalma van felettük, elhiszi, hogy tényleg hatalma van felettük és elkezdi gyakorolni. Elkezd színlelni, hazudni, mert rájön, hogy bármit megtehet, vele szemben tehetetlenek. Nincs titkosszolgálatuk, rendőrségük, katonaságuk, csak egyszerű emberek, akiknek szükségük van egy rendszerre, egy rendre, biztonságra vágynak. S Istent felcserélik, elfelejtik, kihagyják az egész történetből. Szidják a hatalmat, büszkék a saját eredményeikre, magukra és vannak értékeik, erkölcsük. Nem így van?
Csak az igazságot nem ismerik, igaz Istenük nincsen.
Egyik reggel kapcsolgattam a tv csatornák között, s ráakadtam egy amerikai lelkészre, pont a műsor vége volt, a végszóra értem oda. Miszerint reméli, hogy az amerikai katonák majd rendet tesznek a világban. Finom, s gondold el, hogy hány ember követheti őt (s hova?).

Jel 13,16
Azt is teszi mindenkivel, kicsinyekkel és nagyokkal, gazdagokkal és szegényekkel, szabadokkal és szolgákkal, hogy az ő jobb kezökre vagy a homlokukra bélyeget tegyenek.

A terrorizmusban az a legrosszabb az államnak, hogy az egyénnel kell harcolnia, az egyént kell kiszűrnie. Nem egy mozgó hadsereggel van dolga, rakétákkal, tankokkal. Csak egy emberrel. De ki az?
Az állam bárkiből terroristát csinál, csak hogy a látszatot fenntartsa. Legyen hivatkozási alapja, hogy az emberek biztonságban vannak.
Nemrég szentesítették az usában, hogy lehallgathatják a telefonokat, s szabadon beleolvashatnak bármilyen e-mailba a biztonság érdekében.
Miért, eddig nem tették? S jelen pillanatban mi az, amit megtesznek, de a törvény nem járul hozzá? Ha egy kicsit jobban megkarcolnám a felszínt, s terroristának kiáltanának ki, meghurcolnának, kihallgatnának, megaláznának, s hetekig, hónapokig fogva tartanának, érdekelne valakit? A tömeg szempontjából mindegy, hogy igazam van vagy sem, mennek vásárolni, leülnek tévézni és szörnyülködnek.
Van e, olyan, akit ma 100%-ban jogtalanul tartanak fogva? Természetesen van, ugyanolyan ember, mint te, teljes mértékben tehetetlen a rendszerrel szemben.

Egyik reggel szintén kapcsolgattam a tv adók között s a fénylő arcú lelkész, akit már említettem imént, éppen felteszi a kérdést, hogy „kik részesülnek az elragadtatásban?”.
Néznek rá értetlenül s várakozásteljesen, kis hatásszünet után, lassan, tagoltan, nyomatékosan mondta, hogy akik várják őt.
Finom, oszt Bibliát tetszik e ismerni? Gondolom hidegen hagyja, hogy abban mi van leírva. Tudom, tudom, hatalmas gyülekezet, világszerte és a tv nézők millió is. Ajjaj, erről beszéltem, ha az érvekből kifogynak, előveszik a sokan vagyunkot.

Ésaiás próféta könyve 57. rész
2.Az igaz elvész és nem veszi eszébe senki, és az irgalmasságtevők elragadtatnak, és senki nem gondolja fel, hogy a veszedelem elől ragadtatik el az igaz.

Kétszer is megemlíti lelkész úr, hogy az igaz emberek ragadtatnak el, nem azt írja, hogy akik várják. Jézus feltámadása és mennybe menetele után, ígérete szerint, Isten kiárasztotta a földre a Szent Lelket. Minden ember, akit „az Atya von”, aki Isten munkálkodása alapján üdvösséget kap, igaz emberré válik, eltörlik a bűneit, Isten gyermekévé lesz, stb. Annak Isten ajándékba adja a Szent Lelkét.

Jn 14,26
Ama vígasztaló pedig, a Szent Lélek, a kit az én nevemben küld az Atya, az mindenre megtanít majd titeket, és eszetekbe juttatja mindazokat, a miket mondottam néktek.
1Jn 2,27
És az a kenet, a melyet ti kaptatok tőle, bennetek marad, és így nincs szükségetek arra, hogy valaki tanítson titeket; hanem a mint az a kenet megtanít titeket mindenre, úgy igaz is az és nem hazugság, és a miként megtanított titeket, úgy maradjatok ő benne.

A bibliai történések szempontjából a következő esemény, Jézus második eljövetele. A világban zajló események láttán, könnyen felismerhető, hogy nagyon közel van.
A pontos napját nem lehet tudni, de:

1Thess 5,4
De ti, atyámfiai, nem vagytok sötétségben, hogy az a nap tolvaj módra lephetne meg titeket.

Jézus a kiárasztott Szent Lélekért jön, amit már megírtam a[Franchise Isten c. posztban].
Az elragadtatás folyamatát most nem idézném szó szerint a Bibliából, de néhány fontos momentum, ami biztos, hogy meg kell előzze (csak címszavakban).
Izrael állam létrejötte, Jézus azt mondta, hogy a harmadik nap hajnalán feltámad.
Istennél egy nap annyi, mint ezer év, és ezer év, mint egy nap. Ki gondolta volna ennyi év után, közel 2000 év, hogy a zsidók állama újra létrejön? Ha egyszer Isten megígérte, akkor az úgy is lesz. Noé idejében Isten akkor zárta be a bárka ajtaját, amikor már senki nem hirdette, és senki nem fogadta a hirdetett igazságot. Jelenleg akkor küldi el Jézust, ha már alszanak a hívők, elfáradnak a világ ellenállásában s maga a világ, a tömeg sem fogadja az igazságot.
Amikor Isten nem lát már rá esélyt, hogy valaki üdvözüljön, akkor többé nincs szükség a kiárasztott Szent Lélekre.

Érdemes elolvasni a Thessalonikabeliekhez írt II. levél 2. részt, konkrétan Jézus visszajöveteléről ír.

A legfontosabb belőle ez:
7. Működik ugyan már a törvényszegés titkos bűne: csakhogy annak, a ki azt még most visszatartja, félre kell az útból tolatnia.

Maga a kiárasztott Szent Lélek tartja vissza, hogy az Antikrisztus nyíltan megjelenjen.

2001 09 11 után megváltozott a világ, szinte már sablonos szöveg. Sok pénzt költenek a terrorizmus ellen, hogy megvédjék az államot, az embereket s ennek ellenére mégis megtörténik rendre. A terroristák csendben kiszűrik a rendszer gyenge pontját és támadnak.
Az elragadtatás megtörténte, ténye is terrorizmusnak lesz beállítva.
Hirtelen eltűnik a földről rengeteg ember, egy szempillantás alatt. Autókból, gyárakból, tömegekből, otthonokból. Hatalmas káosz lesz nagyon rövid idő alatt.
Mivel a világon minden ország érintett lesz benne, összehangolt terror akciónak minősítik és közösen lépnek fel a kormányok, hogy rendet teremtsenek. S hogy megelőzzék a további terror akciókat, mindenki világpolgár lesz, s mindenkit köteleznek a bőr alá ültethető, műholdról követhető chip beültetésére.
Tudom, tudom, ez neked már most nem tetszik, mert miért? Hogy jönnek hozzá?
Áhhh, ennyire ne szaladjunk előre. Az tetszik, hogy lehallgathatják minden telefonbeszélgetésedet és elolvashatják az összes mailodat a terrorizmusra hivatkozva?
Nem? Akkor védekezz ellene!
Hogyan?
Úgy, hogy nem írsz mailt, és nem beszélgetsz mobiltelefonon, ennyi eszköz van a kezedben.

Jelenések könyve 13. rész
15. És adaték néki, hogy a fenevad képébe lelket adjon, hogy a fenevad képe szóljon is, és azt mívelje, hogy mindazok, a kik nem imádják a fenevad képét, megölessenek,
16. Azt is teszi mindenkivel, kicsinyekkel és nagyokkal, gazdagokkal és szegényekkel, szabadokkal és szolgákkal, hogy az ő jobb kezökre vagy a homlokukra bélyeget tegyenek;
17. És hogy senki se vehessen, se el ne adhasson semmit, hanem csak a kin a fenevad bélyege van, vagy neve, vagy nevének száma.
18. Itt van a bölcseség. A kinek értelme van, számlálja meg a fenevad számát; mert emberi szám: és annak száma hatszázhatvanhat.

Jelen pillanatban bárki, mindenki üdvösséget kaphat Jézus véráldozata alapján, mert tart a kegyelmi időszak. De az elragadtatás után csak egy módon lehet üdvösséget kapni, a saját véred árán, úgy hogy megölnek.
Védekezhetsz a bőr alá ültethető chip ellen, sőt kell is, mert ez az egyetlen út marad a pokol elkerülésére, s aki nem hajlandó magát alávetni, azt terroristának fogják titulálni.
Aki a bélyeget fölveszi, az Antikrisztus magának elpecsételi.
Bizonyos szempontból irigyelem azokat az embereket, akiknek majd eljön ez a korszak, mert most rengeteg papírra és okmányra van szükség, ha az ember érvényesülni akar. Személyi igazolvány, lakcímkártya, jogosítvány, adókártya, anyakönyvi kivonat, tb kártya, bankkártya, cégbélyegző, aláírási címpéldány, véradó igazolvány, tagkártya, pontkártya, simkártya s megannyi kód a fejemben, hogy hozzáférjek a saját életemhez.
Kérjük, adja meg négyjegyű pin kódját.
Nahhh, ezek megszűnnek a bőr alá ültethető chippel s még mellé társul a biztonság.
Nem kell többé semmilyen plasztik kártya, meg papír. Kézfejben egy chip és mehetsz tankolni, csak odatartod, s levonják a bankszámládról. Nincs többé elveszett, elkóborolt gyermek. Csak odaszólsz, és már mondják is, hogy nicsak ott van. Nincs többé félrekezelt beteg, aki öntudatlanul kimegy a kórház kapuján, mert rögtön jelez, és már kísérik is vissza. Nincs többé rab, aki meg tudna szökni, azonnal látják, hogy hol van. Nincs értelme kirabolni senkit, hisz nincs nála pénz, meg műholdról azt is látják, hogy ki tette s most éppen hol van. Percek alatt elfognak minden bűnözőt, így magát a bűnözést is felszámolják.
Jó tudom, kirívó esetek így is lesznek, de alapjában véve 99%-osan így fog működni. Kit érdekelnek egy, ilyen helyzetben a hülye kérdések, hogy „mert mi lenne ha?”.
Semmi, az hogy itt maradtál. Ha nem volt részed az elragadtatásban, nem öltek meg, mert nem voltál hajlandó magadra felvenni a bélyeget, akkor kit érdekel?
Azokat a kérdéseket már csak magadnak tudod feltenni.

Egyik délután éppen számítógépet szereltem. A csavarokat, amit kiveszek a házból egy mágnesre szoktam gyűjteni, hogy ne széledjenek el. Véletlenül a csavar a fejénél ragadt a mágneshez, majd a következő, amit ejtettem a mágnesre, annak a feje az előző csavar szárához tapadt. Észrevettem s gondoltam építek egy tornyot. Már vagy 8-10 csavar állt függőlegesen, amikor elkezdett elhajolni, elgyengülni a mágneses hatás, s végül az utolsó már le is esett, egyáltalán nem kötődött a mágneshez. Nem volt már erő, ami megtartsa.

Ilyen állapotban van jelenleg Isten gyülekezete. Ezért fog Jézus hamarosan visszajönni, mert erőtlenekké váltunk. A közelgő pénzügyi válság, még nem fejtette ki a hatását közvetlenül a lakosságra, de hamarosan fogja, elkerülhetetlen. Családok nagyon nehéz helyzetbe kerülnek, ellehetetlenülnek. A nyakra-főre felvett hitelek visszavágnak és elúszik minden. A hitelből vett gyönyörű házak, autók. A reklámok jelenleg is árulkodnak az emberek valós anyagi helyzetéről. Nincs pénze, hogy a gyermekeit beiskolázza, se bú, se bánat, a pénz házhoz jár.
Nincs pénze lakásfelújításra, oda se neki, ez legyen a mi gondunk, maga csak intézze a szakembereket. Nem tud elmenni nyaralni egy hétre? Áhhh, ne a pénz legyen az akadály egy hét felhőtlen boldogság elől. Ezek a hirdetések nem azért mennek, mert nincs rá igény, ellenkezőleg, mert nincs más választásuk. Megtakarításuk, tartalékuk nincs a családoknak, de részesülni szeretnének minden földi jóban azonnal, még ma. Kinek van ideje megdolgozni érte és félretenni rá a pénzt, mikor lehet nulla forint kezdőrészlettel? Elviheted, beülhetsz, s embernek érezheted magad, csak add el a lelked.
Hamarosan jön a fordulópont. Kevesebbet vásárolnak az emberek, mert nehezebben kapnak hitelt. Nem vesznek sem autót, sem lakást. Elkezd felborulni a rendszer. Nem lesz munkahely, nincs miből fizetni a részleteket, elveszik az autót s a lakást, családok utcára kerülnek. Most még azt mondják a vezető politikusok, hogy megfogják, meg kell, meg tudják akadályozni a lakosság elszegényedését.
Tehát?
Ők a saját elszegényedésüket tudják megakadályozni, ennyi. Egy szó sem igaz abból, amit mondanak. Ha vastag betűvel károgják, hogy nem fog begyűrűzni, akkor azonnal érdemes felkészülni rá, ez már csak így megy, kell tudni érteni a politikusok beszédét.

Nejemmel pont azt beszéltük, hogy mivel véletlenül nem történik semmi, ezért Istennek célja van ezzel. Először engedte, hogy az emberek beleszeressenek a pénzbe, bízzanak benne s mikor azt hiszik nyugalmuk van, biztonságban vannak, akkor megfordítja a helyzetet.
Amíg mehetnek a teszkóba, addig senki sem fog Istenhez fordulni s onnan segítséget remélni, mert elbizakodottak s gőgösek, magukban felfuvalkodottak. De figyeld meg őket, amikor már csirke farhátat sem tud venni, tankolni sem tud, vagy éppen nincs is mibe, mert elvitték a részletre vásárolt autót, kikapcsolták a villanyt. Mikor az ember tényleg magára marad, s nem törődik vele a kutya sem. Akkor elkezd lelkileg összetörni, már semmit sem hisz el a világból, a töltődj fel s pozitív kisugárzásra is csak keserűség fogja el. Meghallja lassan Isten szavát, aki ha megnyomorítja, utána fel is segíti. Ezt az utat már bejártam, el tudom mesélni milyen, mikor az ember ázott verébként várja a segítséget, s akitől reméli, elmegy, akit meg megvet, az lesz a támasza. Szükség van erre, jó dolog ez, az ember lelkének szüksége van erre.

Nejem tanított egy második kerületi iskolában, azt hiszem katolikus iskola, vallásra nevelték a gyerekeket. Többször látta a kukába dobni a bontatlan szendvicset, hogy pfúj ezt útálom, nem szeretem. A nejem, ha megéhezett, csak be kellett nyúlni órák után a padokba. Mindegyikben ott voltak az érintetlen sonkás szendvicsek.
Ki fogja ránevelni ezeket az embereket a helyes magatartásra, ha így nőnek fel?
Milyen értékrendjük lesz felnőtt fejjel?
Ezt csak egyedül Isten képes elérni, ha megtöri, eltiporja, megalázza, megnyomorítja őket, másképp nem megy.

Hja, még visszatérnék Vakegérkére egy kicsit, mert végig elbeszéltem a konkrét kérdése mellett, utána meg kockacukor. Honnan tudom, hogy ez az igazság? A tömeg szempontjából mindegy, az egyén szempontjából meg Isten felelőssége, nem az enyém.
Én nem akartam hinni soha Istenben, nem akartam tudni, hogy mi az igazság. Inkább haverokkal jártam bulizni, részegeskedni. De nem így lett, mert maga az igazság hirdetése, az Evangélium Istennek fontos. Isten már akkor is munkálkodott ez ügyben, amikor én még nem is léteztem. Nekem ebben semmi felelősségem, mert ha Isten elé áll a lelkem, csak magamért kell felelnem. A saját lelkemmel kell elszámolni.
Ha Istennek fontos, hogy te megismerd az igazságot, üdvösséget kapjál, akkor ez ügyben Ő maga fog tenni, mint ahogy az én életemben is beavatkozott.
Te is fogod érezni azt az ürességet, sóvárgást a lelkedben, amit csak Istennek az igazsága, a Szent Lélek képes kitölteni, mással nem lehet pótolni.
Ha ebben Isten számára eszköz leszek, csak megköszönöm, s ne felejtsd el megemlíteni a csapó után a nevem a rendezőnek.
Mike Oldfield Amarok c. albuma elég nehéz zenei műfaj, tartalmas, lendületes, s végig odavonzza az ember figyelmét. A lemez végén feloldotta a feszültséget egy rövid, könnyed country-s beütésű műfajjal, ami abszolút oda nem illő. Én csak úgy hívom, hogy lónak a kockacukor, ha már elcipelte a nagy terhet. A következő írást én is kockacukornak szánom, azok számára, akik eddig eljutottak.

Fejvesztési támogatás

Az emberek annyit imádkoztak anyagi jólétért, kicsivel több pénzért, hogy csak erre elég legyen, csak fussa rá, ha a jó Isten megsegítene, talán.
Egyszer csak elunta, és lőn este, és lőn reggel, első nap.
A föld lakói arra ébredtek, hogy hull a pénz az égből, akár a sűrű hóesés, átláthatatlan, áthatolhatatlan. Mindenki a házak elé futott és visongva terelték a bankókat szatyrokba, kosarakba, papírdobozokba. A gyerekek élvezték a legjobban, telehordták a házaikat az emberek pénzzel, a szoba közepére, a szekrénybe, ágy alá, garázsba, lapátolták, hordták, ki mennyit bírt fordulni, futottak és terveztek. Estére mindenki elfáradt, megpihenni tért s a lelkük megnyugodva hálát rebegett Istennek az égi ajándékért, hogy megszámlálhatatlan sok pénzzel áldotta meg az életüket.
Éjjeli álmok futottak az égbolt pereméig és vissza, színesek s vadak, mennyi mindent lehet ebből venni. Utazások, nagyobb lakás, szép autó, akár kettő, rengeteg műszaki berendezés, egy kis befektetés, hogy fialjon a pénz, pici telek hétvégén, új kanapé, egy pár cipő, de már igazi bőrből, mint a gazdagoké.
Megállás nélkül hullt az égből a sok pénz, és lőn este, és lőn reggel, második nap.

Reggel mindenki kíváncsian ébredt s kilesett az ablakon, a pénzeső nem állt el. Kortyolgatták a kávét s bámultak ki az ablakon, mert már bokáig ért a sok pénz, nem volt hova behordani.
Bekapcsolták a tévét, rádiót, de minden néma volt. Senki sem ment be adást szerkeszteni, bemondani. Minek, van elég pénze, dolgozzon az, akinek nincs. A bemondó is otthonában ült a pénz halom felett és csillogó szemmel tervezgetett, hogy mi szorul cserére, ebből mire futja.
Mielőtt véghez vinné álmát, leugrik a boltba, mert üres a gyomra, egy bemondó is szokott enni.
Belemarkolt a pénz halom tetejébe és elindult friss zsemléért. Szeret arra járni, messziről lehet érezni a friss péksütemények illatát. De nem ma, pékség zárva, némán csüng belül a tábla.
Értetlenül néz maga elé, majd körül a bemondó.
Pék és pékné szintén tervez, még ma elutaznak, egész életükben dolgoztak, gürcöltek egy kicsike jót sem engedhettek meg maguknak, csak a munka, munka, dolgozzunk, hogy legyen pénzünk.
Még ma repülőre ülnek, soha nem ültek taxiban, de ma azzal mennek ki a reptérre, elutaznak bizony. Mindent bőröndökbe csomagoltak és a lakásban elrejtett pénzből magukhoz vettek bőven. Mosolygósan fénylett az arcuk, ahogy a lépcsőn siettek lefelé. A ház előtt nagy bizakodással kirakta a kezét a pék, hogy rögtön az első taxis álljon meg. De felesleges volt, az utca üres, nem közlekedett egyetlen autó sem, csak hullt a pénz. Nem volt, aki eltakarítsa, vagy a házába hordja, mert már elunták. Annyi pénze volt az embereknek, hogy nem tudták hol tárolni.
Senki sem ment dolgozni, hisz már volt elég pénze, nem szorult rá, hogy megdolgozzon érte.
Ebéd után még unottan kisétáltak pénzért, le sem hajoltak érte, lábbal, csak úgy lapátra, aztán megvetően néztek egymásra. Immáron nem volt meghatározó, hogy kinek van több pénze.

Megállás nélkül hullt az égből a sok pénz, és lőn este, és lőn reggel, harmadik nap.
Az emberek kezdtek elégedetlenkedni, hogy valaki tegyen rendet, mert az nem járja.
Azért van a kormány, hogy megmondja, mi legyen. De a miniszterek is otthon ültek, nem volt, aki bevigye őket a parlamentbe, nem volt, aki őrizze a parlamentet, az utcán rendőrök, mindenki otthon maradt és tervezett, hogy mit csináljon Ő ennyi sok pénzel.
Akinek nem volt otthon elég élelmiszer, az éhesen lesett ki az ablakon és várta, hogy elálljon végre a pénz. A házaik előtt zsörtölődtek és mondogatták egymásnak, hogy én még ilyet nem is láttam, micsoda világ ez…
De a pénzeső nem állt el, Isten azt szerette volna, ha jut belőle bőven, mert már nagyon idegesítette, hogy mindenki pénzt kért tőle.
Az emberek meg felelőst akartak, hogy valaki álljon ki végre és tegyen rendet. Legyen, aki eltakarítsa az utcákat, behordja valahova és járjanak újra a vonatok, buszok, meg lehessen menni boltba.
A szemetes is szemrehányóan mondta a szomszédjának, mindenről a kormány tehet. A buszsofőr ült egy padon, elfogyott a cigarettája és vadul rázta az öklét a körülötte levők, meg egyetértően bólogattak, micsoda szemét világ ez, nem lehet venni még egy doboz cigarettát sem.
Betegek jajongtak a kórházakban és az üres rendelőkben, nem volt sehol egy nővér sem, vagy egy orvos, akinek pénzt lehetne dugni a zsebébe.
Senki sem ment sehova, még is mindenki menni akart valahova. Szerették volna elkölteni a pénzüket, amiből már annyi volt, hogy térdig gázoltak benne és még annál is több, ahol a szél összehordta, nem kellett senkinek.
Szerettek volna fényűző életet élni, vásárolni, menni, venni, kirakatokat nézni, minden álmukat valóra váltani. Jöjjön egy pincér készségesen és szolgáljon fel, valaki vigye a bőröndöt, emeljen egy kalapot, tegye eléjük a finom ételt, ami legyen drága s ne mindenki számára elérhető, legyen különb.
Borzasztó érzés volt az embereknek, hogy ennyi pénzük lett, s nem volt hol elkölteni, nem volt mire, mert nincs, aki eladja, nincs aki hazahozza. Nem lehet utazni, mert nem járnak repülők, olyan messze gyalog meg nem lehet menni, s különben sincs ott senki.
Az emberek arcukat a tenyerükbe temetve ültek és elkeseredtek. Isten is nagyon szomorú lett látva őket, pedig Ő annyi pénzt küldött, ahogy kérték, tessék van elég, csak vegyétek.

Megállás nélkül hullt az égből a sok pénz, és lőn este, és lőn reggel, negyedik nap.
Tömegbe verődtek, hogy mennek tüntetni, mondjon le!
Tanácskoztak az üres utcákon, hogy mit kéne tenni. Valakinek el kéne menni dolgozni, de ki menjen? Én már dolgoztam eleget, én nem megyek, nem azért gyűjtöttem össze ennyi pénzt a fiókokba, hogy életem végéig taxit vezessek, ott rohadjon meg, pfúj de útálok dolgozni.
Így van, helyeselt a szemetes, én sem megyek be, takarítottam más után már a szemetet eleget, oszt nincs benne semmi köszönet, annyit sem kerestem soha, hogy megéljek. Most van végre elég pénzem, szeretnék boldogan élni és nyugodtan, rühellem a kukákat taszigálni házak előtt s mindenki megvetően néz rám.
A boltos is vakarta az állát egy darabig, Ő pont ott állt az üzlet ajtajában.
Áhhh, megvan, figyeljetek csak, van egy ötletem.
Megkérdezte a taxist, hogy mire van szüksége? Kiszolgálom önt, ha elvisz valahová cserébe. Anyámhoz szeretnék menni, a város túlvégén van s már biztos nagyon ideges, a telefonok sem működnek, lehet napok óta nem is evett.
Rendben, vágta rá örömében a taxis, pattanjon csak be, elviszem. A csomagtartóba rakták a konzerveket, s egyéb tartós élelmiszert.
A pék is jelentkezett, hogy szívesen sütnék kenyeret egy kis zsírért, hagymáért cserébe. A zöldséges örömmel szaladt nyitni a boltját s a hentesnél is megindult az élet, ínycsiklandó sültkolbász illata terjengett a levegőben.
A nővér sebeket látott el, cserébe szendvicsért, a benzinkutasnak is vittek, ha már mindenkinek benzint mér. Kézen forgott tojás, kávé, sütemény, az autószerelő megnyalta a tíz ujját, hogy friss lekvárost hoztak cserébe egy defektért.

Megállás nélkül hullt az égből a sok pénz, és lőn este, és lőn reggel, ötödik nap.
Igyekeztek eltakarítani a házak elől a sok pénzt, és nagy kupacokba hordták, hogy legalább járni lehessen. Elmenni a boltig, az eladó a különleges helyzetre való tekintettel, olyan kedves és mosolygós volt, mint még soha. Még azt is kiszolgálta, akit nem szeretett.
Akinek tészta kellett, az mondta, hogy milye van cserébe. Van villanykörtém. Hanyas? Há százas, de van belőle vagy öt, vettem többet, mikor leértékelt volt. Adok érte két csomag kéttojásost, jó lesz? Jó hát, csak adja, majd az egyiket elcserélem a zöldségesnél hagymára.
Maga mit hozott bácsika? Van két kosár almám, a kertemben termett.
S mi kéne cserébe? Vinnék egy kis lisztet, olajat, meg dohányt, az is kéne.
Az alma nem ér annyit, de ha megígéri, hogy holnap hoz még egy kosárral, felőlem viheti.
Így ment ez, alkudoztak, mérlegeltek, csere-beréltek, kinek mire volt szüksége.
Csak az a fránya pénzeső állna el, lépni sem lehet tőle.
Este zavartan feküdtek az ágyba, szégyellték magukat, meg sem szólaltak, nem jött ki hang a torkukon. Kiürültek lelkileg.

Megállás nélkül hullt az égből a sok pénz, és lőn este, és lőn reggel, hatodik nap.
Az emberek már nem tartottak igényt a pénzre, azért imádkoztak, hogy álljon el, szűnjön meg, legyen vége. Nem volt értéke, nem lehetett vele fizetni, nem váltott valóra álmokat.
Kérték az Istent könyörögve, hogy hagyja abba, tévedtünk, felismertük, hogy a pénz nem jó semmire. Tereken együtt ülve imádkoztak, énekeltek, hogy könyörülj rajtunk nagy Isten.
Nincs szükségünk pénzre, vedd le rólunk e súlyos terhet, helyette adj nekünk bölcsességet, bölcsességet adj nekünk óhh nagy Isten, azt.
Tömegekbe verődve néztek az égre, s csendben vártak, reménykedtek, hátha eláll a pénzeső.
Még, aki nem is hitt Istenben, az is várakozva nézett az égre, csak úgy a többiek miatt, mindegy, legyen vége.
Már az angyalok is, a közbenjárók is mind Isten trónja előtt álltak lehajtott fejjel, hogy Uram kegyelmezz, légy irgalmas az emberek irányába s vedd számba, hogy fundamentumok a porban van. Reggeltől estig gyötrődnek, s anélkül, hogy észrevennék, elvesznek örökre.
Megállt a földön minden lakos nézett fel az égre, hogy mit szól erre Isten, vártak egész délután, tűrtek némán, leszállt az este de a pénzeső nem állt el, vártak még besötétedett s ki-ki ment a saját házába. Dideregve húzták magukra a takarót, felébredni sem mertek, nem várták a reggelt.

Megszűnék esni az égből a sok pénz, és lőn este, és lőn reggel, hetedik nap.
Mikor pedig elvégezé Isten hetednapon az ő munkáját, a melyet alkotott vala, megszűnék a hetedik napon minden munkájától, a melyet alkotott vala.
És megáldá Isten a hetedik napot, és megszentelé azt; mivelhogy azon szűnt vala meg minden munkájától, melyet teremtve szerzett vala Isten.
Az ablakok mögül félve, rettegve pillantottak ki, de örömre fordult a bánatuk, mindenki újra tervezett.
Hívok festőt, kőművest, cserébe van egy szekrényem, ami nem kell, s benne az összes megtakarított pénzem.

S kiárasztá Isten az Ő bölcsességét a földre, és lőn este, és lőn reggel, első nap.
Az emberek arra ébredtek, hogy nem kérdeznek többé egymástól semmit, már mindent tudnak, látják az összefüggéseket, és azt rebesgetik, hogy eltûntek a dolgok. És hatalmas zűrzavar lesz, hogy hol vannak valójában a dolgok. És senki nem fogja tudni, hová lettek azok a kis bigyók, meg az a furcsa kis izé raf-raffiakötõállvány, amihez hozzá voltak erősítve. Akkor majd a Barát elveszíti a barátja kalapácsát, és a Fiatal nem fogja tudni, hogy hol vannak... már azok a dolgok, amiket apáik birtokoltak,
mert apáik csak este rakták oda, este nyolc körül...

S, ha ennyi nem lett volna elég, [link]

Hja, majdnem elfelejtettem Parcit. Egy régebbi posztjában ezt írta az eutanáziával kapcsolatban:

Egyébként úgy gondolom, hogy felháborító, hogy nem kérhetek segítséget a saját rongyos életem végetvetésében. By parci

Én erre azt válaszolom, hogy:

A művelet elvégzéséhez sajnos nem rendelkezik a szükséges jogosultsággal.

Isten pedig azt mondja:

Péld. 14.32
Az ő nyavalyájába ejti magát az istentelen; az igaznak pedig halála idején is * reménysége van.