2024. április 26., péntek

Gyorskeresés

Elemzés a manapság használatos kijelzők működéséről

A videókártyák taglalása után is a megjelenítésnél maradok: a különböző kijelzők elemzésében mélyedek el.

[ ÚJ TESZT ]

Aktív mátrixos technikák (TN+film, IPS, MVA)

A továbbiakban is aktív mátrixos alapokra építkező megjelenítőkkel foglalkozom, gyakorlatilag a következőkben említett 3 kijelzőtípus a TFT családba tartozik.

Az első a TN+film, ami gyakorlatilag az előbb taglalt két technika egyesítése: FET tranzisztorokkal vezérlik az amúgy TN alapokon működő kijelzőt.
Probléma a technikával, hogy a kristályok elfordítása sajnos nem tökéletes, soha nem fogunk ilyen megjelenítőkkel tökéletes feketét kapni. A színhűség, és a betekintési szögek sem nevezhetők éppen acélosnak, viszont rettentő olcsó gyártani ezt a típusú kijelzőt, ill. a folyamatos fejlesztéseknek hála borzasztó komoly válaszidőre képesek ezek a panelek.

Az IPS (In Plane Switch) panelt a Hitachi fejlesztette ki 1996-ra; itt ugyanúgy két polarizátorlemez közé vannak beszorítva a folyadékkristályok, de ez esetben a két lemez barázdáltsága párhuzamos egymással. Emiatt az elektromos tér hatására enged át fényt a panel gyakorlatilag. IPS esetében nem a térben, hanem síkban csavarodnak el a folyadékkristályos anyag molekulái.
Nem tűnik nagy működésbeli különbségnek, de tulajdonságainak többsége sokkal jobb a TN-panelhez képest. Igen szép feketét produkál a kijelző, nagyszerű színhűséggel és remek betekintési szögekkel dolgozik a panel; hátránya a TN+filmhez képest, hogy nagyobb válaszidővel rendelkezik, ill. erőteljesebb háttérvilágításra van szükség (nagyobb fogyasztás). Utóbbi probléma azért jelentkezik, mert a megtápláláshoz itt „fejenként” két tranzisztor szükséges, melyek többet „kitakarnak” a polarizátor mögötti háttérvilágításból.

Forrás: http://goprogizmo.com/

Az első MVA (Multi Domain Vertical Alignment) panelt 1998-ra hozta létre a Fujitsu; a megoldás lényege, hogy a polarizátorlemezekkel tökéletesen merőlegesen helyezkedik el a folyadékkristályok molekulaszerkezete. Villamos tér nélkül, ugyanúgy kitakarják a molekulák a háttérfényt (kiváló fekete pixelt eredményezve), ám villamos tér hatására gyorsabban reagál a kristályszerkezet, mert „nem kell akkorát fordulnia”, (MVA esetén merőlegesről párhuzamosra mindössze) mint az IPS esetén.
Nagy problémát jelentett a fejlesztés során a megfelelő betekintési szögek beállítása, ám a technológia kinőtte a gyerekbetegségeit; remek szögekkel rendelkezik mostanra. Nagyszerű kontrasztarányt nyújtanak a panelek, színvisszaadásban viszont elmarad az IPS-től, válaszidőben pedig jócskán a TN+film paneltől.


Forrás: http://www.andersdx.com/blog/lcd-technology

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés

Copyright © 2000-2024 PROHARDVER Informatikai Kft.