Szerződésben lévő biztosítékok

A szárazabb témát követően kanyarodnék rá a mostani eseményekre, és azokra a folyamatokra, amik véleményem szerint nem biztos, hogy jól lettek megítélve az események forgatagában. Ahogyan azt írtam a kártalanítással kapcsolatosan, a releváns szervünk a BEVA lesz alapvetően. A szerződéseket tekintve sajtóhírek és beszámolók alapján 3 nagyobb csoportot lehet megkülönböztetni, amelyekből az első és a harmadik szerepel túlsúlyban.

Az első szerint a szerződés szövegében szerepelt, hogy a BEVA által biztosított befektetés történik, és az ügyfelet is így tájékoztatták. (Fiktív és valós papírok esete is felmerült, ezzel nem foglalkoznék, azt jogi úton a felek egymás között később, vagy közben rendezik, legalábbis így tekintek rá). Ebben az esetben teljesen jogosnak vélem, hogy a korábban leírt 20.000 euróig az akkori hatályos szabályok alapján minden ide vonatkozó személy kártérítésben részesüljön.

A második nagy csoport, akiknek a szerződésében nem volt a BEVA-ra utalás semmilyen értelemben, esetleg szóban kaptak olyan tájékoztatást, hogy alá tartozik az adott ügylet, vagy éppen semmilyen tájékoztatást nem kaptak erről.

Ez nagyon nehezen eldönthető kérdés, de szerencsére ez kevés embert érint, mert valamilyen formában a legtöbb szerződésben írásban is szerepel a BEVA-val való kapcsolat. Az ebben a csoportban lévőkre a szolidaritás miatt akár jogos lehetne a BEVA helytállása a károsultak felé az akkor hatályos szabályok alapján szerintem.

Ezek után van egy harmadik nagy csoport, akiknek a szerződésében feketén-fehéren le van írva, hogy nem tartozik a Befekető-Védelmi Alap alá az adott kontraktus. Van olyan, ahol ez ki is van emelve az ügyfél számára. Ezekben az esetekben a BEVA-nak nem kellene helyt állnia semmilyen mértékben. Ezzel szemben a társadalmi elvárás és szolidaritás miatt ilyen irányú nyomás nehezedik rá. Az okát nem értem.

Az Alapba nem fizettek be – ezért akár nagyobb nyereséget is elérhettek, azon, amit a biztosításon megspóroltak – és mindezt tudatosan tették. Egyéni peres úton jogosan követelhetik a pénzüket a károsultak, de az államnak és a többi állampolgárnak – akik addig összeadták az alapot, semmi köze nincsen hozzá véleményem szerint.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!