Hétfőn szólt anyukám, hogy kapott egy hírlevelet, melyben van egy munka, ami talán érdekelhet. Gyakran mutogat álláshirdetéseket, de mindig olyat fogott ki, amihez bőven kevés voltam. Ezúttal azonban nem. Az egyik debreceni számítástechnikai bolt, ami ráadásul nem is olyan rossz féle, keresett számítástechnikai eladót. A feltételeknek végül is megfeleltem, beküldtem hát az önéletrajzom.

Másnap, kedden 10 után pár perccel csörög a telefonom, éppen konzultáción voltam az iskolában, kimentem, felvettem. Egy hölgy volt, az adott üzlettől hívott. Mondta, hogy tudja, hogy kicsit hamar kellene, de tudnék-e menni már aznap, 14.30-ra egy interjúra. Persze, hogy tudok.
Kicsit meglepett, és már haza sem tudtam menni. Pár napos borostával, rettenetes hajjal indultam el. Nem túl jó ómen. Korábban érkeztem, vártam egy 15 percet, közben egy nálam valamivel jobban szituált fiatal, de nálam idősebb srác jött ki az irodából, szerintem ő is interjún volt.
Behívtak engem is. A hölgy volt, akivel telefonon is beszéltem. Behívott, az irodában volt egy munkatársa is. Ők kérdeztek. A személyes infókon kívül volt egy-két szakmai kérdés, gondolom, hogy lássák, nem-e a homokozóból jöttem-e, csak rossz ajtón nyitottam be, mert a másik a mosdóé.
Ezek a kérdések nem fogtak ki rajtam, mindre könnyen válaszoltam. Szó esett az itteni feladataimról is.
Kérdeztek, hogy mikor tudnék kezdeni, ha rám esne a választás, illetve milyen bérezésre gondoltam. Ezek után nagyjából vége is volt az interjúnak. Mondták, hogy a hét végén, jövő hét elején hívnak, ha nem, akkor vegyem tárgytalannak. Nem is fűztem hozzá nagy reményeket.

Ma dél körül éppen dolgoztam, mikor hívott ismét a hölgy. Már amikor láttam a számot, és tudtam, hogy onnan hívtak, elkezdett hevesebben verni a szívem, hiszen a nem hívnak, tárgytalan. Megtudtam, hogy az igazgatóság úgy döntött, hogy alkalmazna engem. ENGEM! Elmondta, hogy milyen fizetést kapnék, és három hónap próbaidő volna, illetve hogy mikor tudnék akkor kezdeni. Mondtam, hogy bármikor, amikor lehet. Úgy egyeztünk, hogy hétfőn felhív, és akkor elintézzük a papírokat, kedden pedig kezdhetek is.

Annyira jó!n Ez az első épkézláb álláshirdetés, ahova jelentkeztem, és fel is vettek! És olyan helyre, ahol úgy érzem, jól érzem majd magam, és a fizetésem is korrekt, így első munkahelynek.
Hihetetlenül jól érzem most magam. Pörgök.