Nemrég olvastam it egy blogbejegyzést, amiben egy kollega a gyermekkoráról írt, meg amúgy a generációjáról. Elgondolkodtam, milyen az én generációm és azon, hogy miért van ennyire agyonszidva. Mit okoz az internet hatalma, az oktatás, minden.

Először is szerény véleményem szerint a generációnkkal kevesebb baj van, mint azt az ember hinné. Igen, tudom, vannak kirívó esetek, de minden generációban voltak. Mert tegye minden nálam (16 évnél) idősebb ember tegye a kezét a szívére, bizos volt az osztáylában drogos vagy ivós vagy teljesen antiszoc vagy idegbeteg. Gyakran érzem szégyenben magam, mert komplett korosztályomat elküldik a francba néha, holott legtöbbször nem érdemli meg.

Kezdjük ott, miért baj az, ha a gyereknek van egy okostelefonja és azon lóg? A néhány évvel idősebb gyerek a tévén lógott. A még idősebb a rádión (najó, ez már más, tudom). Esetleg, meglehet, hogy kint futkározott, de biztos volt olyan, aki betörte az orrát, eltörte a kezét, esetleg súlyosabb sebeket szerzett (lelkileg is akár(a cukrosbácsik mégse olyan jó üzletemberek...)). A veszély minden generációban fennált bármilyen tevékenységnél. Mindig voltak "rosszcsontok", mindig lesznek is.

Az okostelefont mellesleg, ahogy megfigyeltem, teljesen rendesen használják, esetleg egy-két játék, neadjisten Pákó finghangjai kategorizálva hangzás és szag szempontjából nomeg az alapok, zene, videók, net (végül, de nem utolsó sorban pornó ). A telefont tehát arra használják, mint 5-7 éve. Kommunikáció, csak "ingyenesen" hála a Facebooknak, Twitternek, Vibernek, WhatsApp-nak és még sorolhatnánk. Biztos a mostani huszonévesek között is volt olyan, aki agyba-főbe SMS-ezte a matekórát, vagy egész délután K. Alfréd spanjával beszélgetett a múlt havi Playboy újságról. Vagy H. Anita beszélgetett öribarinőjével az új jóképű férfi osztálytárs nadrágjáról és szeme színéről. Na, ma ugyanez megy. Csak a csatorna más. És közel sem akkora szar a helyzet a kommunikációval, mit azt sok ember mondja, hogy teljesen megszűnik a "valós" kommunikáció. Közel sem. Még mindig lejárnak az emberek, még mindig beszélgetnek, ökörködnek stb.

A Facebook sem az ördög szüleménye. Egy nagyszerű találmány. Bárkivel felveheted a kapcsolatot, beszélgethetsz, ismerkedhetsz, hírekről tájékozódhatsz (amennyiben belájkolod az Indexet, Origot, stb), vicces képeket nézhetsz, egyéb humoroldalakat (9gag, Memecenter, Knowyourmeme) csodálhatsz... Persze van a lónak túlsó oldala, elismerem. Bikinis képek, lájkolós szarok, de ez a ló túlsó oldala és az ilyeneket vagy kinövik, vagy sarki kurvák lesznek. Akár férfi, akár nő. Én is kinőttem, bár én szánalmasabb és inkább idegesítőbb voltam a túlzott "elfacebookosodással". Már kínosan tekintek vissza azokra a pillanatokra, bejegyzésekre, és próbálom eltakarítani onnan múltam, több-kevesebb sikerrel. De ez mindenkinél így van, aki kinőtte azt a kort, aki meg lemaradt, azt inkább "lenézik". Legalábbis én ezt teszem. Tehát a Facebook nem az ördög játékszere. Ebben az esetben az embert utáljuk, ne a játékot.

Mivel én sokat vagyok interneten (ez leggyakrabban azért van, mert sok a szabadidőm, amire most nem szívesen térek ki, miért), "látok mindent" és tapasztalom, hogy mi megy a generációmban és másokéban. Látom a hozzászólásokat mindenhol, látom, hogy az idősebb korosztály szereti a mondanivalóját azzal hangsúlyozni, hogy a mondatvégi írásjelet nyolcszor alkalmazza. Egyes komolyabb bejegyzéseknél meg aztán végképp káosz van. Térjünk ki az idősebbekre egy picit. Ott minden megvan, amitől legszívesebben sírni tudnék. Személyeskedés, vulgarizmus, okoskodás... Mondok egy példát: valami indexes hír, amiben az oldal szokásához híven egy Fideszt vagy Jobbikot (bár elismerem humorosan néha) rossz színben tünteti fel egy hangyányit. Erre természetesen nem az osztálytársam L. Arisztid, hanem egy ereje teljében lévő, bőven érett fiatalember ilyeneket kommentál:
"BUZI KOMCSI OLDAL!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Hogy rohadnátok széjjel a faszotok hátán ti mocskos szoci buzik...... UNDORÍTÓ!!!!!!"
Erre természetesen hasonlóan vulgáris válaszok is dukálnak. Ezer ilyet láttam már. Ilyenkor elgondolkodok, hogy biztos a mi generációnk a kuka? (elnézést a fent említett generációba tartozó fórumtársaktól, ez is extrém(, bár gyaori) eset és csak példának hoztam fel )

Térjünk ki kicsit erre az ivászat/cigizés dologra is. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy ilyen régebben is volt, sőt utánunk is lesz. Ilyen korban próbálnak ki a gyerekek mindent, kíváncsibbak, stb. Van akinek bejön, van akinek nem. Én például nem dohányzom, mert a szüleim igen és természetesen megutáltam eléggé. Ivászat más, egyszerűen nem ízlk semmilyen alkohol. Ezerszer be tudtam volna rúgni, de nem akartam, nem ízlett, hidegen hagyott az ivászat és nem azért, mert esetleg nem múltam el 18, stb.

Egy gyerek felnövését, gondolkodását rendkívül sokminden határozza meg. Anyagi körülmények, nevelés, oktatás, a körülötte lévő emberek, vagy netán maga a gyerek egészsége agyilag. És ezek a tényezők, ha szar van folyamatosan egymásra mutogatnak. Oktatás a nevelésre és vissza. A társadalom a médiára, a média meg akárki másra. Nekem szerencsém volt, mert remek tanáraim voltak/vannak, akik rendesen elmagyarázták az anyagot, sőt nevelnek, tanácsokat adnak, tanulni tanítanak, stb. A szüleim is jól neveltek, úgy érzem. Bár én úgy vélem nagyon sokat magamnak is köszönhetek. Én olyan vagyok, aki szereti saját útját járni, keresi a nem megszokott útvonalakat, az extrém eseteket és nem szívesen fogad el tanácsokat. Én annak a híve vagyok, hogy az ember mindig a saját kárán tanul a legjobban, és szerintem a gyerekkel is ezt kell tenni. Alap erkölcsi dolgokra megtanítani (mesék, rajzfilmek és természetesen a szülők által), a többit tapasztalja ki maga. Pl.: az óvodában Pistike elveszi az autódat és sírsz. Az óvónő visszaadja és örülsz, Pistike büntetésbe kerül. Innen megtanulod, hogy nem érdemes lopni, mert az másnak fájhat és még szarabbul jársz. Ezer ilyet lehet még mondani.

Nem kuka a mi generációnk. Rendkívül sok értelmes ember van, ismerek is jópárat. Meg tudom, hogy van ezerszám. Műveltek, intelligensek, jóképességűek, csak nem a kirívó esetekben kell keresni, amiből természetesen töredékannyi van...