Nem mondom, mindenevő vagyok zene terén (na jó a r@ma zenétől égnek áll a hátam).
De ennyire "kitaszítottak" a rock kultúra kedvelői/hallgatói?
Több okból, nem értem azt, ha például egy metál zenében hörögnek, akkor azt sikításnak titulálja néhány személy, holott a popban szintúgy előfordulnak olyan vinnyogások, amitől a hátamon az összes szőr fel áll.
Nem tartom magam rockernek, de az igényes szöveg és mellé a baromira b@szó gitár szólók annyira ütnek, hogy nem győzöm némelyiket rongyosra hallgatni. (Bandás pólók is vannak, de attól nem leszek több.)
Az elektromos zene a másik olyan, amiből szintén egy adott düb-düb után, azt mondom elég volt "menj haza", de van amiben szintén van olyan meggyőző dallam, amivel meg tudom hallgatni és el tudok vele lenni.
A komoly zenéről annyit inkább, hogy ott is vannak olyanok, amitől kellemes és nyugodt hatást kelt.
(Az opera meg szó-szó, az István a király rockopera kötelező lenne, de még nem szántam rá magam, de tetszett 1-2 dal.)
Szóval vegyes, mindenbe lehet jót találni meg rosszat is, ezért nem ítélem a rockereket se (de magam se mondom annak, pedig a zenéim java része rock/metál és a legjobb amikor semmi szöveg, csak ~1,5 óra gitár és dob [összeállítás]).
Ki minek "esküszik" és mitől áll a hátán a szőr?
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
