Az egér szerencsésen átvészelte a postai utazást, időben, sérülések nélkül megérkezett. Kézben fogva természetesen teljesen más, mint a képeken.
Tapasztalatok:
Nekem kicsit nagy, karmos fogással (mint általában) nem is tudom használni. Anyaghasználat, összeszerelés semmi extra, gondolom a prémium érzés árban nem itt kezdődik. A kapcsolók egy kicsit hangosnak tűnnek, a mindenfelé világító kék ledek sztem éjszaka, sötétben nagyon zavaróak. Hanyatt fordítva azért a felső panel festetlen fehér műanyag mivolta, hát... Én biztosan anyagában feketét használtam volna valami fényáteresztő betéttel. Amúgy rendben van az egér, lehet használni. Ebben a szegmensben elképesztő mennyiségű termék van, de nem kellett sokat gondolkodnom, miért ezt választanám: nagyon jól néz ki.
Visszatérve a modhoz: gondoltam, hogy az elképzelésemet a kész termékhez kell majd finomítanom, de az csak a szétbontás után döbbentem rá, mennyire bonyolult a műanyag vázszerkezet kialakítása. A gyors szétszerelésért köszönet OutsideR kollégának.
Kezdésnek le kellett forrasztanom az USB kábelt, mert egyrészt nagyon útban van a munkálatoknál, másrészt üvölt a csupasz kábel pár centi harisnyáért. A nyákászoktól elnézést kérek, éppen nem volt itthon a Weller állomásom Nem szeretem az ilyen feszegetős forrasztásokat, sztem egy csati egyszerűbb lett volna.
A mod három fő részből áll: az alu billentyűk, a fa hátsó rész, és az alu utánégető. A kiindulási pot a hátsó traktus cseréje, ehhez le kellet választanom a felesleges részeket. Az évek folyamán a profizmusból egyre inkább a célszerűség irányában mozdul el a munkám, ez a tetőléces-festőszalagos rögzítésen jól látható. Célszerű. Nagy ráhagyással dolgoztam az esetleges mellévágások miatt, a vékony anyagot pillanatok alatt pontos méretre lehet csiszolni.
Mindig sebészorvos szerettem volna lenni...
A test szétválasztásánál tudatosult bennem, innen már nem lehet visszacsinálni. Ezt a modot már muszáj befejezni. Persze a vágás nem pontosan ott, és úgy készült, ahová terveztem, de az egér fizikai adottságai közbeszóltak. Az oldalsó kapcsolók gombjait még a műtét előtt ki kellett szerelni, és mivel az egyik rögzítést elvitte a fűrész, a visszaszerelésnél valszeg ragasztanom kell majd őket.
Előtte - utána
Mint írtam a csiszolás gyorsan megvolt, de azért kell némi kézügyesség a síkok pontos megmunkálásához.
80-as szemcseméret, keményfára ragasztva. tökéletesen sík. Később, ha elkészül a fafar, még finomítom 120-al. Sorjázás után már "gyárinak " tűntek a vonalak.
Alig vártam hogy először illesszem össze a két testrészt. A tölgyfa megmunkálása nem lesz egyszerű feladat, (az eredeti elképzelés szerint) a pontos méretek felrajzolása után gépi csiszolást fogok alkalmazni. De az is elképzelhető, hogy hagyom a terveket, és a műhelyasztal fölé kirakom Agnetha Faltskog, Kylie Minogue és Shakira popsijáról készült képeket. Mint ha már nem lennének kint...
Közben elkészült az "afterburner". A 30/30-as Al Mg Si hasábon közel 20 percet dolgozott a gép. Nem teljesen a tervek szerint, de mivel csak faipari CNC volt a közelben, kellett bizonyos kompromisszumokat kötnöm. Azért az osztás és a ledek természetesen benne lesznek.
2014 07. 17.
A napokban a következő dolgok történtek:
Nekiálltam elkészíteni a tölgy hátsót, a tervek közvetlenül az anyagra kerültek.
A vágások körfűrészen készültek. A gép adatai: 5kw, ¤400mm, 4000rpm. Az ujjaim 2 centiméterre mozogtak el a fűrészlap mellett. Sajnos már megszoktam.
Az eredmény. Remélem meg vagytok elégedve az illesztéssel.
Az utánégető helye CNC-n készült, de ehhez össze kellett ragasztanom a két darabot, a biztonságos rögzítés miatt. Természetesen utána újra szét kellett vágnom.
Az eredmény:
A következő feladat a farrész alakra csiszolása, és a billentyűk elkészítése lesz.
Eddig ennyi, a jövőben folyamatosan frissítem a bejegyzést, érdemes lesz követni a munkát.
Köszönöm az érdeklődést: stewe
Az előző bejegyzést ott hagytam abba, hogy a far részbe elkészült a marás, és fel kellene illeszteni a szétfűrészelt egér alvázára. Ehhez első először el kellett készíteni a tömb belsejébe azt az üreget, ami a nyáknak, és az egyéb alkatrészeknek ad helyet.
majd a többi hosszlyuk fúrón történt.
Vésővel igazítottam rajta egy keveset,
Most, hogy a faanyag az alsó lemezre illeszthető, sor kerülhet a mod legizgalmasabb részére: a far kifaragására. A látványrajzon ugyan van némi utalás a formára, de bevallom őszintén nincsenek pontos terveim. Elkezdtem megmunkálni az anyagot egy jól lefent vésővel.
Ahogy fogyott az anyag, úgy alakultak ki az ívek, élek.
Amikor már éreztem, hogy közel járok a netto kiterjedéshez, már csak apró forgácsokat választottam le, és kialakult a felület. Jól sikerült, keveset kell majd rajta csiszolni. Az utánégetőnél látható ferde részt is gyorsan elkészítettem (csiszolással). Mire végeztem, már erősen esteledett, ez a képeken is látszik.
Az "afrterburnerbe" is fabetét kerül, azt a két ledet illesztem bele, amit előröl kiforrasztottam.
Az alu és a fa rész végét szögállás alatt (sablonnal) finomra csiszoltam, megkapták a végleges íveket.
Most a tölgy egy kicsit pihen,és nekiállok a billentyűknek. Az előző rész nyitóképén látszik, hogy két fajta alu profilt is beszereztem. A kábelcsatornán (szürkére festett) csináltam a próbát, de nem tűnt jónak az anyag, plusz még a festék leszedésével is vacakolni kellett volna, ezért az "L" anyagból készült a borítás. Az alábbi képeken látszik, hogy nem volt gyerekjáték, minden vágást előre el kellett terveznem, sablonokat készítettem, figyeltem a sorrendre, a mozdulatukra.
Itt nem lehet hibázni. Ha valaki nyúlt már bele fűrészbe, az nem kívánja többet azt az érzést.
Az eredmény. Természetesen készült tartalék pár is, ezeket a vágásokat nem tudom még egyszer megismételni.
Az ív hajlításához szintén sablont kellet készítenem.
A felesleges részeket fémfűrésszel levagdostam.
Következhet a pontos méretek kireszelése, csiszolása.Tűreszelő, csiszolóanyagból 150, 240, 400-as. Aprólékos munka. Fény idő, és türelem kell hozzá. A 400-as papírt eszi az alumínium, ezt folyamatosan cserélnem kell. Kétoldalas öntapadó ragasztóval teszem fel a fapálcikára, kb.10 percenkén egy újat.
Reszelgettem közben az alu billentyűket is, de ha néha volt egy kis időm, a többi kiegészítővel is próbáltam haladni. Terveztem a kábel harisnyázását, de nem véletlenül írta az egyik kolléga, hogy túl merev: tényleg az. Cipőfűzőből nem találtam megfelelőt, ellenben egy rövidáru boltban ráakadtam erre az antracit színű kötélre. A belét pillanatok alatt kirántottam, de kellet egy óra szenvedés mire rájöttem, túl szűk ahhoz, hogy ráhúzzam az USB kábelre. Ellenben a négy érre tökéletesen passzolt, a bringaküllőre erősített vezetékeket könnyen bele tudtam húzni.
A végek zsugor csövezést kaptak.
Ha már volt vezeték, bekötöttem egy próbára a ledeket. Ahogy először csak fel-fel villant (a vacak kontakt miatt), egy pillanatra úgy tűnt, mintha éledezne.
Asszem ebből a képből lesz később stúdió minőségű is.
Az eredeti egér leggagyibb részének a görgő tűnt, ennek cseréjét már az elején eldöntöttem (csicsa led nélkül). Első próbálkozásra alumíniumból esztergáltattam le az újat, de a termék felületének a minősége hagyott némi kívánnivalót maga után. Próbáltam csiszolni, de nem lett lényegesen jobb. Tehát ez is fából lesz, abban nem hibázok. Gyertyán a legkeményebb hazai fafaj, volt is belőle éppen kéznél egy kisebb darab.
Nem túl szabályos, de csak fémeszterga volt a közelben.
Az eredeti görgő tengelyét kénytelen voltam felhasználni, a speciális kialakítás miatt.
Természetesen nem marad natúr, fekete festést és lakkot kap...
A közeli áruházban éppen akciós volt lakk és a festék, délután már át is változott a görgő. Lakkból keveset fújtam rá, azt is úgy, hogy küzben forgattam a kereket. Ettől lett ilyen érdekes "rücsis" a felülete.
Az oldalsó gumiborítás nem tetszett, meg egy "prémium " anyagokból építkező egérhez nem is illik a gumi. A bőr viszont annál inkább. Miután könnyedén le tudtam szedni a két betétet, szembesültem a kellemetlen helyzettel: a borítás alatt mindkét oldalon egy vezető él található. Ezeket el kell távolítanom. A keskeny vésőm pont megfelel erre a feladatra.
A billentyűk között kilátszik majd az egér műanyag teste. Ez nyilván nem szép. ezért ide is bőr kerül. Ehhez azonban be kellett foltoznon az ott található lyukat.
Neki álltam a bőr betéteknek. Szerencsére volt többfajta maradék a közelben, így ki tudtam választani a leginkább megfelelőt. Sajnos mindegyik vékony volt, így össze kellett ragasztanom két réteget. Az éleket és a legömbölyítést finom csiszolóval csináltam, majd vastag fekete filccel eltüntettem a nyomokat. Végül kaptak az élek két réteg lakkot, így már "gyárinak" látszik. A felületkezelés cipőkrémmel történt. Összességében a két betétre pár órám ráment, de szép lett.
Eljutottam az átalakítás végéhez, már csak a két billentyű befejezése volt vissza. Tehát miután befejeztem az élek reszelését, csiszolását, fózolását jöhettek a felületek. Folyamatosan csiszoltam egyre finomabb anyaggal (közben a CM STORM gravírozást többször is feltöltöttem fekete festékkel), végül 400-as papírral szálra húztam a billentyűket. Zsírtalanítás után fújtam rá két réteg lakkot.
A lakk száradása után, az amúgy elég pontosan levésett fa tömböt csiszoltam egyre finomabb vászonnal, majd 400-as papírral. Természetesen az alumínium és a fa találkozását lehetőleg pontosan kellett illeszteni. Itt is a két réteg lakkot kapott a felület.
Végül a ledek és a főkábel vezetékeinek a visszaforrasztása, és az összeszerelés következett.
Az már készítés közben kiderült, hogy az alu billentyűk nem fognak funkcionálisan működni, mert az ehhez szükséges billenő mechanizmus tervezése és kivitelezése egyszerűen nem fér bele az időmbe. És valljuk be, egykiállítási darabnak nem feltétlenül kell működőképesnek lennie. Ezért a billentyűket sziloplaszttal ragasztottam fel.
Az utolsó órákról már nem készültek képek, szorított az idő. Kedden postára kellett adnom a csomagot, hogy Rudi ki tudja vinni hétvégén a VELETECH-re. Hát ennyi, nagy meló volt. Pár kép a végére, amit a csomagolás előtt készítettem.
Részletesebben
Alfától az Ómegáig
Köszönöm a figyelmet, és az érdeklődést: stewe