Közeledik a hőn szeretett ünnep, amely talán az évben a legnagyobbnak mondható és ezzel kapcsolatosan vélek felfedezni pár rémísztő és igen komoly tényt, miszerint: nem az a lényeg, hogy kitől és mit kapsz, hanem az, hogy mekkora az értéke - sajnos főleg pénzben mérve.
Sétáltam a belváros főutcáján és megpillantottam egy párt, akik azon civakodtak, mit is szeretnének karácsonyra. Előítélet ne essék, de a hölgy ecsetelni kezdte, hogy neki a márkás és drága cipők tetszenek, nem éri be egy személyes üzenettel ellátott gyűrűvel.
Kénytelen voltam tarkómig ráncolni a szemöldököm ezek hallatán.
A média minden esetben azt sugallja, hogy ha igazán szeretsz valakit, akkor a fél világot meg kell vásárolnod neki, nem elég, ha otthon szeretettel telve készítesz ajándékot, hiszen az mit is ér? Mennyibe is került?
Vegyél fel hitelt, vásárolj mindenkinek drága holmikat és fizesd hónapokig vagy akár évekig, nehogy a végén megszóljanak, hogy még normális ajándékot se voltál képes venni...
Annyira eltorzult a világunk és tudatunk, hogy mindent pénzben mérünk. Eszünkbe se jut, hogy valaki rengeteg időt tölt az ajándék elkészítésével és személyünkhöz igazítja azt.
Elfeledjük, hogy a szeretetet nem pénzben kell mérni, hanem abban, hogy mennyi mindenre képes valaki, hogy mi magunk boldogok legyünk. Nem másért teszi, mint egy mosolyért és ehhez nem feltétlenül kell egy kisebb vagyont elkölteni.
Igen, muszáj kimondani és tudatosítani mindnkiben: Elhomályosult napjainkban az eszmei érték és szeretet fogalma.
A karácsonyi meglepetés az egyik legjobb dolog (mikor kíváncsian bontod ki a szépen becsomagolt ajándékot és fogalmad sincs mi van benne), ám manapság ez is egyre inkább "kimegy a divatból".
Értem én, hogy nem szeretnénk hasztalan ajándékot adni, de legyünk kreatívak. Az ismerőseink tudat alatt rengeteg információt közölnek azzal kapcsolatban, hogy mit is szeretnének, mire lenne szükségük. Nem lenne más dolgunk, csak megállni és odafigyelni a másikra. Valóban képtelenek vagyunk rá?
Miért örülünk jobban annak, ha valaki 2 perc alatt elintézi az ajándékunk megvásárlását?
Miért nem vagyunk képesek boldogok lenni, ha a csomagot kibontva látjuk: ilyen pohara senkinek sincs, mert saját kezüleg készítette? És óóó, milyen szép fénykép albumot rakott össze a számunkra, biztos rengeteg idejébe került, de szeret, ezért még a nagy rohanásban is rám áldozta azt!
Miért kell mindent pénzben mérni?
Érdemes elgondolkodni, hogy mi is ez az ünnep? Miért is van?
Épp elégnek gondolom kiemelni, hogy ez a szeretet ünnepe és nem a "Mutassuk meg, hogy mennyi pénzünk van - illetve volt - " ünnepe.