Sziasztok!
Nem vagyok profi író, a szavakkal sem tudok bánni de gondoltam megosztom a történetem.
Október 3.-án (tegnapelőtt) németországban jöttem vissza a szállásra a boltból. Nem emlékszem rá miért, de a szembesávba kerültem, és onnan rántottam vissza az autót. A kocsi kicsúszott, majd az árok megdobta. 90-100-as tempónál kezdtem el pörögni, be a szántóföldre. Hát mit ne mondjak nem volt nagy buli. 
Saját lábamon szálltam ki a kocsiból, egy karcolás nélkül. Az autó egy 2000-es Opel Astra G volt. Sajnos csak volt, mert engem megmentett de ő totálkár lett. A mentők érkezéséig a németek nagyon rendesek voltak. Bár miután kiszálltam, összeestem de nem a fájdalomtól, szerintem a sokktól.
Mindegyik orvos elmondta, hogy mennyire szerencsés vagyok. Viccből mondtam, hogy esni is tudni kell ez nem szerencse. Pedig de, szerencse. Biztos vigyáztak Rám az égiek és hálát adok, hogy senki nem jött szembe, hogy senkinek nem esett baja miattam.
Itt szeretném megjegyezni több 10 éve vezetek, balesetmentesen. Elég csak egy kis figyelmetlenség, és megvan a baj.
Annyi hogy a hátam meg a nyakam fáj, de ezt túlélem. Nem akarok drasztikus lenni, de kicsit átértékeltem a dolgokat most.
Ja és a bolt is zárva volt.
Szerk.:
Közben meg lett hova vitték a kocsit. Mondhatjuk elhozott a szülőhazájába, hogy megmutassa, megmentsen, és itt és érjen véget a karrierje.
