Isten nem kíváncsi rád!

[1. rész: A világ vagyok beteg, nem én]

[2. rész: Rettenetes dolog az élő Istennek kezébe esni]

Jn 6,44
Senki sem jöhet én hozzám, hanemha az Atya vonja azt, a ki elküldött engem; én pedig feltámasztom azt az utolsó napon.
Jn 6,65
És monda: Azért mondtam néktek, hogy senki sem jöhet én hozzám, hanemha az én Atyámtól van megadva néki.

Ötödik napja nem eszem egy falatot sem, csak a szokásos gyógyteák, citromfű, orbáncfű, golgotavirág + 1-2 citrom levét kifacsarom és vízzel felhígítva megiszom. Egy valamit nem értek, még mindig van székletem reggel mi vagyok én, fényevő
Aránylag egész nap tünetmentes vagyok, tegnap például, összevágtam egy kocsi fát, a fizikai leterheltség hasznos. A pánikrohamnak csak enyhe tüneteit észlelem, az utolsó hétfőn volt, most péntek van, szóval határozottan javul a helyzet. A legfőbb oka ugye a fáradtság, mert nem kímélem magam, egész nap kemény munkát végzek, este annyi erőm sem marad, hogy megszólaljak.

Nahhh, de inkább belekezdek abba a történetbe, hogy guga miként találkozott Istennel.
1998, A HC-nél dolgoztam, a haverom hívott oda, ő gépmester volt, és mellé nyomdai segédmunkás 3 műszakban, nagyon szerettem azt a melót, főleg, hogy a haverommal lehettem együtt. A nyomdai munka abból állt, hogy ment a gép, közben ki nevet a végént játszottunk meg szívattuk egymást. Velünk volt a méreten aluli Endre, aki kínosan ügyelt a rendre. A gép mögött volt egy óriási doboz a hulladéknak. Ő precízen egy a padlón végighúzódó vonal mentére igazította a dobozt, mi meg épp egy centit elmozdítottuk mindig. A végén őrjöngött.

De ment a füvezés is rendesen, főleg az éjszakás műszakban, meg speed, lsd, ami éppen a tejeseknél kapható volt a mellettünk lévő telepen. Volt olyan, hogy az éjszakai műszakot lezavartuk éjfélre, aztán kimásztunk a tetőre tekerni és csillagokat nézni, dumálni. Vagy az épület alatti régi alagutakat felfedezni, na az mondjuk elég félelmetes volt betépve.

A HC-nél segédmunkásként kezdtem, de mente közben bejáratos voltam a cég raktárába, ahonnan mindenki önállóan vételezte az anyagokat és elég nagy káosz volt belőle és rendszeres veszekedés tárgyát, képezte, mert a megrendelőknek nem készültek el munkák időben. Én ráérő időmben elkezdtem a raktárt rendszerezni önmagam miatt, hogy legalább a mi műszakunk rendben legyen. Ennek az lett a vége, hogy az egyik vezető látta a ténykedésem hasznát, s onnantól én lettem a raktáros. Brutál laza meló volt, igazi gugás feladat, kétszeresen imádtam bejárni. Beleadtam apait-anyait és a káoszból percre pontos menetrendre épülő rendszert építettem saját szisztéma alapján. Ráültettek egy targoncára, elküldtek targoncás tanfolyamra, és volt mellé még valami.

Rengeteg hulladék keletkezett, pl a szalámi bél, amit raffoltak, s ami miatt a végén kirúgtak.
25m szalámi belet benedvesítve felraffoltak ilyen méteresre és behálózták, majd dobozolták. Ami 25 méternél kisebb volt, általában ilyen 4-5 méteres darabok, azt kidobták a szemétbe, persze az is be volt szépen hálózva, úgy nézett ki, mint egy rúd szalámi. Én ezt összeszedtem, s eleinte kivittem a Petőfi Csarnokba eladni (bolhapiac). Egyszer egy hölgy megkérdezte tőlem, hogy mi az, amit árulok? Fontos momentum, elmondtam neki, hogy kereskedelmi forgalomban nem kapható szalámi bél. Ezzel arrébb sétált.

Közben rájöttem, hogy a húsipari és tejipari sofőröknek ez ragyogó biznisz és onnantól velük ment a cserekereskedelem. Előre megmondták mennyi, kell kb. házi, maszek disznóvágás, vagy kisebb hentesüzlet. Cserébe hoztak kolbászt, sonkát, szalámit, bármit, amit megkívántam. A tejesek meg mindenféle sajtokat és tejterméket. Annyit felhalmoztam, hogy sem megenni, sem hazavinni nem bírtam már, mert az otthoni hűtő is dugig volt. Hozzáteszem mindezt abból, amit eddig a szemétbe dobtak. A felesleget beraktam a melósok étkezdéjébe, a hűtőbe, hogy egyék meg, vigyék haza.

Később felfigyeltem, hogy rengeteg papírkarton hulladék keletkezik, s azt nekem kellett kidobnom a konténerbe. Kiürítettem egy raktárhelységet és elkezdtem raklapokra gyűjteni, körbefóliázni. Mikor egy kamionnyi összegyűlt, akkor hívtam egy sofőrt és elmentünk vele a Maglódi úti méh telepre. Rengeteg pénzt kaptam, a sofőrnek is adtam, s a melósok úgy jártak jól, hogy megszabadítottam őket egy hatalmas gyötrelemtől, kíntól.

Volt az iroda, ahol csak délelőtt voltak vezetők, irodisták. Oda járt mindenki kávézni. Volt egy lista mindenkinek a nevével és, ha ivott egy kávét, akkor behúzott a saját nevéhez egy vonást. Hó végén meg befizette. De állandó üvöltözés volt belőle, a titkárnő egy idősebb és már nem annyira rugalmas teremtés szünet nélkül perlekedett. Persze nem ok nélkül. A melósok a délutáni és az éjszakai műszakban vihogva behúzták a vonást másnak. Így az hó végén totál kiakadt, hogy bazdmeg végig szabin voltam, én ezt ki nem fizetem, meg ilyenek, nem csoda, hogy ölre mentek. Főként az utálatosabb vamzer típusú, főnöknek állandóan benyaló típusú embereket szívatták ezzel.
Én már annyi pénzt összegyűjtöttem a kartonpapírokból, hogy vettem kávéfőzőt, legjobb kávékat, tejszínhabot, tejport, mindent, amit kell és bevittem az étkezdébe, onnantól a kávé folyamatosan ingyen volt és nem volt veszekedés.

Volt még egy bevételi forrásom, a fémhordók. 25 literes festékes dobozok, azt is ki kellett dobni a szemétbe. Én összelapítottam mindet és szintén raklapra gyűjtöttem, majd targoncával elvittem a telepen egy fém átvevő helyre. Az így keletkezett hulladékokból volt rengeteg kajánk, jobbnál jobb, ingyen kávé, és még valami, néha a kábítószer. Természetesen emellett a munkámat is elvégeztem maradéktalanul.

S, most jön az első pont, ahol Istennel kapcsolatba kerültem, bár még nem volt róla tudomásom, de én innentől számítom. A hozzám közelebb álló munkatársakat meghívtam magamhoz Szigetszentmártonba a Kisdunára horgászni és egy laza hétvégét eltölteni a kéróban. A horgászásnak esélye sem volt, mert szétvihogtuk az agyunkat, és gyalázatos módon besöröztünk. Annyira, hogy hajnal 2-3 óra felé ébredtem a parton. Sehol senki, mindegyik ott hagyott, vagy keresett, de nem talált, azt hitték hazamentem.
Elindultam kóvályogva, gyalog hazafelé, olyan 5km-re laktam a Dunától. A főútnál volt egy kocsma, ami még nyitva volt és kerékpárok a tárazóban. Gondoltam dehogy gyalogolok, ráültem az egyikre és hazatekertem vele. Másnap reggel röstelltem, azzal mentem be dolgozni Pestre és eladtam az egyik munkatársamnak 500 Forintért, ilyen öreg Csepel kerékpár.

Akkoriban vásároltuk meg a budapesti lakásunkat a Gizella út 34. alatt az SZDSZ székház mellett. A szobám falának a másik oldalán az SZDSZ szabadkőműves prominensei, az egyik mámorittas választási győzelmük után egész éjjel Lagzi Lajcsi húzta a talpalávalót, csak úgy döngött a padló tőlük. Haverok később sokat cukkoltak, hogy fúrjak be lyukakat a falba és tömjük be dinamittal, sokan fizetnének érte

Meló után mentem a lakást felújítani, mindenhova kerékpárral közlekedtem. Így HC-től a lakásig is, majd mivel különleges, egyedi alkatrészekből épített kerékpár volt, így bevittem a lakásba. Festettem, csiszoltam, mázoltam, tapétáztam, s közben szólt a rádió, bácskai hurka, friss zsemle és sör. Elfogyott a cigarettám, a kocsma 500 méterre, nem szerettem volna gyalogolni, haladni inkább a melóval. Kerékpárra ültem és úgy támasztottam le, hogy a kereke belógott az ajtón, tehát láthattam. Az egész cigarettavásárlás nem volt több, mint 20 másodperc. Visszanéztem és a kerékpár sehol, teljesen összezavarodtam. Eleve 192cm magas vagyok, az ülés igen magasra állítva, akárki nem ülhetett fel rá. Rohangáltam körbe, néztem az utcát, ennyi idő alatt nem juthatott messzebb, mint 100 méter. Sehol senki, a kapualjak is elég messze, s mindegyik zárva. Mindenhová becsöngettem kétségbeesetten, hogy nem láttak valakit egy fekete kerékpárral? Érthetetlen volt és lehetetlennek tűnt, hogy ennyi idő alatt valaki elmenjen a kerékpárommal, s ráadásul zaj nélkül.

A HC-nél közben a cég tulajdonosának az egyik legjobb barátja mondta, hogy ő el tudna adni 800 ezer forint értékben, raffolt szalámi belet, valahogy oldjuk meg. Ingattam a fejem, hogy ez raktárkészlet, hulladékból meg lassan jön össze és másnak is kell. A raktárat gyurmával pecsételtük, nem volt lezárva, reggelre eltűnt. Én tudtam, hogy ki volt, de nem volt rá bizonyítékom. Azonnal keresték a felelőst. A tulajdonos felesége sietett a segítségemre, hogy maga fiatalember valamikor a Petőfi Csarnokban már árulta azt, amit tőlünk lopott. Nyilván fejlesztette a képességeit, s a mi kárunkra kamatoztatta. Azonnali hatállyal elbocsátottak és azt mondták, örüljek neki, hogy nem lesz belőle rendőrségi ügy, nem akarnak saját maguknak kellemetlen hírverést.

Az a sofőr azóta is ott dolgozik és a tulajdonos legjobb barátja ami szomorú a történetben, de azóta már értem, hogy egyetlen munkatársam sem kelt a védelmemre, iszkoltak el minél messzebbre, féltették a bőrüket. Pedig pontosan tudták, hogy nem én voltam, hisz ismertek, s annyi jót kaptak tőlem. De ilyen az ember igazi jelleme.
Azóta már azt is tudom, hogy ez volt Isten munkája az én életemben, aznap megsemmisülve mentem haza és véget ért a jólét. Nagy keserűség volt a szívemben, átkoztam az egész világot, hisz én mindenkinek csak jót akartam. Ma már nyíltan vállalom, hogy az életemben a legnagyobb áldás volt, ami ott és akkor történt.

Berendeztük a lakást, szépen bútor, meg mindent a helyére. A konyha is kész volt, de nem volt konyhaszékünk. Hozzáteszem, ez az eset, amit elmesélek, még a HC-nél történt, és a betörés is, csak szorosan kapcsolódik és egyben párhuzamos történet az enyémmel.
A nejem zsebében volt 5000 Ft., s elment a Corvin áruházba széket vásárolni. Talált 2db piros hokedlit, darabját 2500 Ft-ért. Félkör alakú volt a pénztárhoz vezető folyósó és az oldalán egy nyitott tűzlépcső. A nejem gondolt egyet, s lesétált a lépcsőn, ki az áruházból, majd otthon mosolyogva büszkélkedett, hogy megspórolt nekünk 5000 Ft-ot, mert ellopta a két hokedlit.

Eltelt 1-2 hónap, s de még mindig a HC-nél voltam, egyszer csak hív telefonon, hogy jártam e otthon, mert az előszobában minden szét van dobálva, azt hitte gyorsan kerestem valamit. Dehogy, s akkor benézett a szobába, az ablak kitörve, s mondta ijedten, hogy apa ide betörtek. Zúztam haza kerékpárral azonnal, fülembe Exploited. Kihívtuk a rendőröket, mindjárt felvetették, hogy önbetörés, meg is van a tettes, csak kihagyták a számításból, hogy nem volt lakásbiztosításunk. Az okozott kár 50.000 Ft. De nem akárhogy. A szobánk úgy festett, hogy a szekrénysor baloldala az enyém volt, középen üres, jobbára terítő, váza. A jobboldala a nejemé, ő oda volt berendezkedve. Nekem drága cd és kazetta gyűjtemény, mind eredeti és különleges. Drága könyvgyűjtemény, teljes sorozat Boris Vian, Kurt Vonnegut, Villiem Wharton, stb. Ott a hifim, egy terítővel letakarva, hogy ne porosodjon. Pioneer, Marantz és hasonlók, a tetején az egésznek egy kékszínű fémházas Aiwa walkman és egy Sennheiser brutál nagy füles. Mind érintetlen, hozzá sem nyúltak. A nejemnek elvitték az ékszereit, azt a tévét, amit részletre vásárolt még a kapcsolatunk előtt, a többire nem emlékszem. De nagyon megdöbbentő volt az éles határ, hogy ott volt minden cuccom érintetlenül, pedig az a Walkman ott volt hívogatóan, s akkoriban egy olyan kaliberű jószág igen drága volt, nem vitték el. Csak zsebre kellett volna rakni.

Gondolom kezd összeállni már neked is a kép, hogy mire szerettelek volna rávezetni, hogy Isten miként dolgozik és vonzza magához az embert. A nejem javasolta, hogy olvassak én is Bibliát, mert, hogy ő néha szokott és járt is már gyülekezetbe. Háááát mondom, én még nem tettem le a voksom semmi mellett, nincs hitem semmiben, ha neked van, akkor nem probléma, de várjuk ki a végét. De azért csak beleolvastam a Bibliába:

Mikeás próféta könyve 6. rész

9.
Az Úrnak szava kiált a városnak, és a te neved néz bölcseségre. Halljátok meg a vesszőt és ki rendeli azt?!
10.
Vannak-é még a gonosznak házában hamissággal gyűjtött kincsek, és ösztövér véka, a mely útálatos?
11.
Vajjon jóváhagyom-é a hamis mértéket, és a zsákba rejtett csalárd fontokat?

Azonnal életre kelt bennem a fenyítő szó, mindent megértettem, hogy kezdve a Dunaparti horgászattól a HC-nél történtek, a nejem ügye, mind Isten keze, fenyítése. Elkezdtem kutatni a Bibliában jobban, többet olvastam, de egy kukkot sem értettem. S, akkor következett a vesszőfutásom a különböző gyülekezetekkel. Velünk szemben a Pünkösdisták, mondom jó estét, bemehetnék? Lenne pár kérdésem a Bibliával kapcsolatban. Sajnos most nem lehet, mert 24 órás zenés áhítat van, jöjjön vissza később. Később meg olyan puccos nép parkolt és olyan puccos autókkal, hogy elment a kedvem tőlük.

Hit gyülekezete, az újakat előre állították sorba, jött Németh Sándor és sorra köpte le az embereket, meg fogta a fejüket és azok azonnal eldőltek a földön és rángatóztak. Már nagyon kíváncsian vártam, hogy velem mi fog történni, s el is határoztam, hogy ha le mer köpni, akkor lekeverek neki egy olyan maflást, hogy ő fog rángatózni. Szerencsére mire odaért hozzám elfogyott a nyála, így csak megfogta a fejemet, én meg bambán néztem rá, hogy most mi lesz? Semmi, ő is zavarba jött és ment tovább, nem akarta megszakítani a mókát.
Aztán a hit gyülekezetéről kiderült hamar, hogy egy sima maffia. Fánkot árulnak aluljárókban, a tagoknak alig adnak fizetést és abból is elkérik a tizedet. Én a hit gyülekezet könyvárus részlegébe botlottam bele. Kicsit képben voltam régebbről könyvek terén, meg nagykerek, stb. Így furának tartottam, hogy akihez kivezényeltek melózni, az egy egyszerű könyvesboltból hozza az aktuális Evelyn Marsh (Mocsári Erika) könyveket. Kérdeztem tőle, hogy ezen így mi a haszon? Ahhoz neked semmi közöd, nem a te dolgod, a te dolgod, hogy áruld a könyveket. Akkor futott az agykontroll meg L. Ron Hubbard.
A kapcsolatot nagyon hirtelen megszakítottam velük, az is szúrta a szememet, hogy biztonsági emberek engedtek be bennünket. Meg eleve, arra biztattak mindenkit, hogy szavazzon az SZDSZ-re. Most őszintén? Istennek mi köze van a szabadkőműves SZDSZ bagázshoz?

A katolikus egyházat úgy lehet elfelejteni, ahogy van, ott is bepróbálkoztam, a pap tartott 10 hittanórát és a végén megkérdezte, hogy na most már hiszel Istenben? Előtte is hittem, csak még nem találtam meg azt, aki vonzott magához, így azt válaszoltam, hogy igen. De egyébként az egész nagyon kiégett és siralmas volt. Meg őszintén? Szerinted Istennek örömet okoz, hogy egy mumifikálódott kézzel rohangálnak a város közepén sáskának öltözve? Ne röhögtessél már, kész kabaré, persze, hogy a Sátán gyülekezete, de már a 2. részben mutattam.

Nagyon sok gyülekezeten keresztülvitt Isten, mire magához intett, s mindezt azért, hogy lássam a különbséget a hamis és az igaz gyülekezet között. A gyülekezetek túlnyomó többsége azt tanítja, hogy nekünk milyen embernek kell lenni ahhoz, hogy a mennyországba jussunk, mit kell tennünk, igyekezzünk jó emberek lenni, adakozni, szolgálni a gyülekezetben, stb. Hja, a hitgyüliben egyszer a könyvárus muki mondta, hogy hétvégén menjek és takarítsam ki a háromszobás lakását, ez részemről a szolgálat. Hülye vagy?
Majd anyád elmegy és takarít a hülye gyereke után.
Szóval kész csalódás volt bennem, elfáradtam, főleg attól, hogy szinte mindenhol azonnal rámentek a pénzre, kierőszakolták, ösztönösen éreztem, hogy Istennek ehhez nem lehet semmi köze.

Így kerültem a 2. részben említett koreai lelkészhez, a Good News Mission magyarországi misszionárusához. S azzal kezdte a hitéletet, s lelki élet fejlődését, hogy Isten egyáltalán nem kíváncsi rám

Mk 9,7
És felhő támada, mely őket befogá, és a felhőből szózat jöve, mondván: Ez az én szerelmes Fiam; őt hallgassátok.

Ha nagyon röviden szeretném összefoglalni a lényegét, akkor bele tudom sűríteni egy pici kis sztoriba, de utána úgy is sokkal, sokkal hosszabban fogom kifejteni

Ock Soo Park lelkész a gyülekezet vezetője egy amerikai nagyvárosban tartott 3 napos szemináriumot. Erről tudomást szerzett a helyi katolikus valakicsoda, nem ismerem a katolikus rangokat. S a lelkészt meghívta magához, hogy megismerje.
A katolikus pap nyájasan beinvitálta az otthonába, leültette, teával kínálta, s elkezdte hosszasan sorolni, hogy mekkora a gyülekezet, mennyi a felnőtt, mennyi a gyerek, van kórus, besegítenek a kerületi általános iskolák munkájába, részt vesznek jótékonysági egyletekben, ecetera, ecetera. Végeláthatatlanul sorolta a helyi katolikus egyház életét. Ock Soo Park türelmes ember lévén illedelmesen hallgatta, de egy idő után leintette. Tisztelendő úr! Ön hosszasan sorolta, hogy ön és az egyházának tagjai mit tettek Istenért, én inkább arra lennék kíváncsi, hogy Isten mit tett önökért?

Efézusbeliekhez írt levél 2. rész

8. Mert kegyelemből tartattatok meg, hit által; és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez;
9. Nem cselekedetekből, hogy senki ne kérkedjék.

Természetesen azonnal hozzátenném, hogy egyáltalán nem arról van szó, hogy egyáltalán nem kell cselekedni semmit, csak ülni bambán, s várni a hitből származó sült galambot.
Az első lépés az újjászületés, üdvözülés, a bűntől való végleges megszabadulás, igaz emberré válás, ahogy a Biblia ezt sokféleképpen megfogalmazza.
Az Evangélium magja egyetlen mondatba elmondható:

Rm 5,18
Bizonyára azért, miképen egynek bűnesete által minden emberre elhatott a kárhozat: azonképen egynek igazsága által minden emberre elhatott az életnek megigazulása.

Most egy kicsit sűrűn fogok idézgetni a Bibliából a könnyebb érthetőség kedvéért, de gondoljatok bele mennyivel szerencsésebb helyzetben vagytok, mint én voltam 1998-ban. Akkor két koreai lelkész ült velem szemben, ebből az egyik már ismert 5 szót magyarul. Lázasan lapozgatták a koreai Bibliát és én ugyanott kinyitottam a magyart, hja és közben egy A4-es lapra rajzoltak mindenféle ábrát, hogy értsem. Izzadtak rendesen, de megértettem

Fúúú, gyorsan elmesélek egy érdekes sztorit, amíg el nem felejtem. A koreaiak Németországban tartottak 3 napos szemináriumot egy nagyvárosban. Járták az utcákat és plakátoltak már két nappal előtte. Kísérték őket a gyerekek is, akik besegítettek, na de hát milyen egy gyerek? Játszik. Az egész történet utólag derült ki. A lány mesélte el, s utána a kisfiú bevallotta, hogy mit csinált, de nem dorgálták meg, mert ez tényleg Isten munkája volt.
A kisfiú ugrabugrált, közben az ecsettel feltapétázott ide-oda egy egy plakátot, nem vették észre, de egy lépcsőház előtti szemetes tároló padlójára is ragasztott egy plakátot, viccesnek találta. A lépcsőházból jött le egy lány, hozta a szemetet. De ő olyan lány volt, aki nagyon depressziós, és pánikrohamokban szenvedett. Ezért soha nem mert senkinek a szemébe nézni, csak biccentett, de állandóan a földet bámulta. Így a plakátot is meglátta és nem értette, hogy mit keres odaragasztva. Elolvasta és a tartalma nagyot könnyített a lelkén, elhatározta, hogy elmegy erre az előadásra. Nem ragozom, Isten így munkálkodott, őt így vonzotta oda a gyülekezethez és így kapott üdvösséget.

Ha az emberek zömét megkérdezzük, hogy te igaz ember vagy, vagy bűnös, akkor a kérdésre nem mer határozottan válaszolni. Teljesen mindegy, hogy hisz Istenben, vagy nem hisz Istenben. Kivétel nélkül mindenki hümmög, meg ilyen is, olyan is, de egyiket sem meri kimondani. Ha még is belevág, akkor a saját cselekedeteit méri fel és az alapján mondja, hogy kicsit ez is az is. Egyáltalán hogy lett az ember bűnös, mi az a bűn, mit tart Isten bűnnek? S mit tart az ember annak?

Mondok egy egyszerű példát, ha valaki megcsalja a feleségét, elmegy és más asszonnyal hál, bujálkodik, paráználkodik, régiesen vét a tízparancsolat ellen. Mondjuk ma már ez ilyen enyhe bűn, mert az ország zöme ezt csinálja és meg is bocsátja gyorsan magának anélkül, hogy hányná a kereszteket, meg sűrűn magolná a miatyánkat. Tényleg, ez is mekkora hülyeség, hogy a pap gyóntatás után elküld azzal, hogy mondj el 10 miatyánkat. Édesapám! Ugyan áruld már el nekem, hogy ebből Istennek mi haszna van? Nem robotokat teremtett, akik mániákusan csókolgatják a keresztet és morzsolgatják a rózsafüzért.

De mit mond Jézus?

Mt 5,28
Én pedig azt mondom néktek, hogy valaki asszonyra tekint gonosz kivánságnak okáért, immár paráználkodott azzal az ő szívében.

Nesze neked szinte egész nap paráználkodsz és kéjelegsz. Lesed a didkós plakátokat, a pornó oldalakat, a strandon a kivillanó kebleket, a formás seggeket az utcákon, a miniszoknyák után sietsz és összevigyorogsz a haveroddal, a mozgólépcsőn magad elé engeded szívesen, ha túl rövid a szoknyája. Uram irgalmazz nekem bűnös léleknek mi

Szerintem kezdjük az elején, már ha egyáltalán megtaláljuk, mert Ádám és Éva nem a kezdet volt, az az emberiség kezdete és a bűn eluralkodása a szívekben. Igen, még a gyerekek is. Mert? Mi a problémád vele? Nem úgy van, hogy gyereket rossz dolgokra egyáltalán nem kell megtanítani, csak is jó dolgokra? A rossz dolgokat valahogy automatikusan tudják maguktól De ha már eleje, akkor mutatok egy érdekes dolgot a Bibliában. Jézus még a világ megteremtése előtt elő lett készítve bűnért való áldozatért. Még egyetlen ember sem volt, de Jézus már felkészült a keresztrefeszítésre.

Péter Apostol I. levele 1. rész

18. Tudván, hogy nem veszendő holmin, ezüstön vagy aranyon váltattatok meg a ti atyáitoktól örökölt hiábavaló életetekből;
19. Hanem drága véren, mint hibátlan és szeplőtlen bárányén, a Krisztusén:
20. A ki eleve el volt ugyan rendelve, a világ megalapítása előtt, megjelent pedig az idők végén ti érettetek,

Na, akkor gondolom már kezd érdekelni a dolog, hogy miért ez az egész, ha Jézus már a teremtésünk előtt a mi bűneinkért lett elrendelve
Megkérdeztem a lelkészünket, hogy mi ez az egész, mert nem hagyott nyugodni a kérdés. A válasz rendkívül egyszerű, mert a Sátán már Sátán volt akkor, aki Istennel szembefordult és letaszíttatott a trónjáról. Az angyalok seregének vezetője volt, a leghatalmasabb és legszebb angyal, de gőgös lett, felfuvalkodott és azt hitte Isten helyébe léphet. Na most azt gondolod magadban, hogy Isten teremtménye, miért nem olyannak teremtette, hogy ne fordulhasson elő? Azért barátom, mert nem hallottál még szülőt a gyerekével kiabálni, hogy azt is megbántam, hogy a világra szültelek?
Szóval Isten pontosan tudta, hogy a Sátán nem fog nyugton maradni, és mivel készült megteremteni az embert, a Sátán meg izgatottan leste, hogy ez vajon mi lesz?
Ezért lett Jézus elrendelve eleve a bűnért áldozatul, mert Isten már pontosan ismerte a Sátán szándékait, s előkészült, hogy ha valami baj lenne, akkor kéznél van egy Jézus.

Tudod, olyan ez, mint amikor én feltelepítek egy operációs rendszert és utána rögtön egy víruskeresőt is, előkészülök baj esetére. S, ha az operációs rendszer benyel egy vírust, akkor nem rajta kérem számon, hogy mit csináltál? Azonnal köpd ki! Menj és mosd meg a szád! Azanyádúristenit! A víruskeresőt veszem elő, hogy kedves barátom mi ez itt? Hogy került ez ide?

Isten a hatodik napon megteremtette az embert, nem véletlenül, mert ha az első nap teremtette volna, akkor a liberális bögyörőn felszopódott embertársaink rögtön tolultak volna az első sorba, hogy nem lehetne egy kicsivel nagyobb eget? Az a nap nem fényes túlságosan? Az a hold sajtból van vagy mi, nem lehetne másikat? Nekem jobban tetszik a Jupiter holdja, hozzuk már ide inkább azt, ez olyan szürke. Szóval ebből mindjárt látható, hogy Isten mennyire liberális gondolkodású. Kedves barátom, nyeld le a nyálad, semennyire, Isten nem liberális, hanem teremtő erő, a rend és nem a káosz, ami a liberális fejedből pattant ki. Isten azért teremtette az embert utoljára, hogy ne pofázzon bele semmibe. Ilyen egyszerű.

S rögtön a legfontosabbal kezdte. Ide figyelj Ádám! Eszedbe ne jusson bűnözni itt nekem hallod? Jó oké, oké tudom, csak hagyjál már, tetszett neki a kert meg Éva, teljesen lekötötte az egész. Na ennél kicsivel bonyolultabb, mert nem tudni hogy Ádám és Éva mennyi ideig élt az édenkertben Istennel együtt, s mikor estek bűnbe, mert ott Isten világában nem létezik az idő, tehát a végtelenben éltek.

1Móz 2,9
És nevele az Úr Isten a földből mindenféle fát, tekintetre kedvest és eledelre jót, az élet fáját is, a kertnek közepette, és a jó és gonosz tudásának fáját.

1Móz 2,16
És parancsola az Úr Isten az embernek, mondván: A kert minden fájáról bátran egyél.
De a jó és gonosz tudásának fájáról, arról ne egyél; mert a mely napon ejéndel arról, bizony meghalsz.

Erre jön a Sátán (akitől egyébként a liberalizmus is származik, mert minden eredményt, teljesítményt és egységet, amit valaki alkotott megkérdőjelez:

1Móz 3,1
A kígyó pedig ravaszabb vala minden mezei vadnál, melyet az Úr Isten teremtett vala, és monda az asszonynak: Csakugyan azt mondta az Isten, hogy a kertnek egy fájáról se egyetek?

Hülye ez? Ott az éden, rengeteg gyümölcs, minek, ha egyről se ehetnek, ennyire dinka? Nem, csak nagyon ravasz, most is ezt csinálja. Amikor egy liberális felszólal a parlamentben, hogy nem ördögtől való gondolat, akkor vágd tarkón magad barátom, mert az. Sőt az egész magyar parlament, de ezt a részét most hagyjuk, a szabadkőművesekről később.

Az mindenképpen elmondom a fejlemények előtt, hogy Isten sohasem beszélt Évával, csak Ádámmal, Éva Ádám segítő társa volt, akinek a feje Ádám, akinek a feje Isten. Így fordulhatott elő az a furi helyzet, hogy Éva is egy akkora baromságot válaszolt, mint amekkorát a Sátán kérdezett. Olyasmit tulajdonított Istennek, amit Isten nem mondott soha.
Figyeld, mert érdekes rész jön.

1Móz 3,2
És monda az asszony a kígyónak: A kert fáinak gyümölcséből ehetünk;
De annak a fának gyümölcséből, mely a kertnek közepette van, azt mondá Isten: abból ne egyetek, azt meg se illessétek, hogy meg ne haljatok.

Má bocs Éva, de Isten hol mondott olyat, hogy meg se illessétek? Te tehetsz mindenről áhhhhh gonosz cúnya nőszemély

Erre mit válaszol a Sátán? Homlok egyenest mást, mint, amit Isten mondott.

És monda a kígyó az asszonynak: Bizony nem haltok meg;
Hanem tudja az Isten, hogy a mely napon ejéndetek abból, megnyilatkoznak a ti szemeitek, és olyanok lésztek mint az Isten: jónak és gonosznak tudói..

Blablabla, de a lényeg, itt az édes bűnbeesés, amiért élnek halnak az emberek, és nem vonják meg maguktól, sőt egymást buzdítják is arra, hogy tegyed csak, tegyed, hidd el jó lesz

6.
És látá az asszony, hogy jó az a fa eledelre s hogy kedves a szemnek, és kívánatos az a fa a bölcseségért: szakaszta azért annak gyümölcséből, és evék, és ada vele levő férjének is, és az is evék.
7.
És megnyilatkozának mindkettőjöknek szemei s észrevevék, hogy mezítelenek; figefa levelet aggatának azért össze, és körülkötőket csinálának magoknak.

Bazzz, most jut eszembe, mit álmodtam az éjjel, gyorsan leírom, mert elfelejtem. Egy francia szállodában 65 éves korában elhunyt Alain Gupie közismert és népszerű színész. A halál oka kokain túladagolás, a szíve nem bírta. Éppen rajongóival chatelt, s ez volt az utolsó mondata: Achat de maison à Castelnau sur gupie - CAPIFRANCE propose un large choix d'annonces immobilières dans le Lot et Garonne. Utána meghalt.
Mint később kiderült nem volt egyedül, s egy igen furcsa titokra is fény derült egyben.
Vele volt a 25 éves tinisztár, a lányok kedvence René Marcelle, aki miután felfogta, hogy Alain meghalt, kiment a szálloda tetejére egy bungee jumping kötéllel, leugrott és fejjel a falnak csapódott. Még élt, amikor a tűzoltók leemelték, de a kórházba szállítás közben életét vesztette. A szállodai szobában rengeteg szexuális segédeszköz hevert szanaszét, s mint kiderült mindketten homoszexuálisak voltak és rég vonzódtak egymáshoz. S ez most néhány tinilány szívét bizonyára összetöri.

Hogy lehet ilyet álmodni? Szóról szóra emlékszem mindenre, a srác, ahogy lóg véres fejjel lefelé, félbarna csávó volt, ilyen fejhez varrt afro frizurával, mint Snoop Doggy-nak van.

A bűnbeesés nem az volt, hogy ettek a jó és rossz tudásának fájáról, vagy ahogy a köznép hívja almafáról. Az a bűn tünete volt. Ha elmész az orvoshoz és mondod neki, hogy köhögök, lázas vagyok, izzadok, és alig van erőm, akkor nem az van, hogy elbocsát haza azzal, hogy ez bizony nem szép dolog tőled. Menj haza és ezután próbálj meg nem köhögni és lázasnak lenni. Amiket elmondtál azok tünetek, az orvos diagnosztizál és beazonosítja a vírust, majd felír egy hatásos ellenszert, ami alapján megszűnnek a tüneteid.

Ádám és Éva lelke élő lélek volt, Isten szavától, mert csak az volt a lelkükben, semmi más. Szentek voltak, igazak, mert nem volt bennük hamisság, csak is az élő Isten szava, ettől volt az édenben végtelen és örök életük, mert Istennek önmagában van az élete, a mienket megteremtette. A Sátán mindenképpen és izgága módon ártani akart az Istennek, de sehogyse nem tudott. Ádámhoz hiába ment volna, mert Ádám valószínűleg elküldte volna a búsba értelmes (nem liberális) Istentől származó beszéddel. A Sátán úgy tudott ártani még is Istennek, hogy azt támadta meg, amit Isten szeret. Érted, mint, ha veled valaki egyáltalán nem bírna, s nekimenne a gyerekednek.

S, most jön az, hogy Isten az Isten, biztosan látta, miért hagyta, hogy megtörténjen?
Ohhhohó te kis bohó, azt hiszed erre nincs válasz?
Ha az én két fiam kér tőlem valamit és én mindent azonnal teljesítek, akkor nem az én apai szívemet látják bennem, aki örömmel ad nekik, hanem egy nyerőgépet. Isten is így volt ezzel, Isten igaz, irgalmas és kegyelmes. Honnan tudná ezt Ádám és Éva, ha ukmukkfukk bárkinek befogadják a szavát?

Én tanítom a kisebbik fiamat, hogy mielőtt átmész az úton, először balra nézel, utána jobbra, majd átmehetsz. Tételezzük fel ugye, hogy ez az élet szava, s jön a cúnya valaki és valami osztoba balliberális szemlélettel megkérdezi az én kisebbik fiamat, hogy valóban azt mondta apukád, hogy előbb nézzél hátra meg másra és utána mássz vissza a fára? Az én kisebbik fiam nem buta gyerek. Így válaszolna: mássz vissza a fára te magad te libsi majom! De, ha hinne annak az ostoba liberális szemléletnek, akkor az a cúnya báci már is mondaná, hogy nyugodtan nézzél oda, ahová akarsz, nem lesz semmi bajod. Látod? S bumm, elüti egy autó.

Szóval Isten már mondta, hogy ne egyenek a fáról, mert meghalnak. S a halál nem a test halálát jelentette, hanem a lélek halálát. Mert kivetették az élő Isten szavát a lelkükből és befogadták a Sátán szavát, ez volt a bűn. Az, hogy ettek a fáról, már a bűn tünete volt. Na és mit csináltak erre? Te Éva! Nézd már! Totál meztelenek vagyunk, a picsába, és szaladtak fügefalevelekért és magukra aggatták. Ez volt a saját maguk cselekedete önmagukért és ez is érdekes momentum, most már nem idézgetek, saját szavaimmal mesélek.

Isten jött és megkérdezte Ádámtól, hogy hol vagy? Szerinted azért kérdezte, mert nem látta, nem tudta? Azért kérdezte, hogy Ádám a saját lelki állapotát ismerje fel. Isten azt kérdezte tőle, hogy bennem vagy, vagy rajtam kívül? Nem az volt Istennek a probléma, hogy meztelenek voltak, hisz addig is meztelenek voltak. Ádám meg mutatta a fügefalevelekből eszkábált fűszoknyáját és még meg is riszáltatta Éva farát, hogy ugye jól áll neki?

Isten levette róluk és adott nekik bőrruhát. Egyrészt a fügefalevél az minden nap elszárad, naponta lehet újat csinálni, másrészt a bőr ruha Jézus előképe volt, Isten igazsága, Isten munkája az emberért, ami megmarad.

19.
Orczád verítékével egyed a te kenyeredet, míglen visszatérsz a földbe, mert abból vétettél: mert por vagy te s ismét porrá leszesz.

Ha nem baj jövök holnap is, Káin és Ábel lesz az étlapon, vegyes saláttal, földnek gyümölcseiből de majd megérted.
Hja és a címadó dal, hogy Isten nem kíváncsi rád, majdnem elfelejtettem a témát lezárni.
Tudom kissé provokatív a cím, mert nem rád nem kíváncsi, hanem a cselekedeteidre. Egyáltalán nem érdekli. Istent az érdekli, hogy benned van e tőle származó Igazság, hit, és hogy Jézus mit tett érted. Mert a te cselekedeteid ugyanazok, mint ahogy Ádám és Éva tépkedte a fügefa levelét a fáról és magukra aggatták. A te cselekedeteid a te gondolataidból származnak, azaz Ádám már evett a jó és rossz tudásának a fájáról. Te döntöd el mi jó, és mi rossz. Pont emiatt, mert Ádámtól származol és halott lélek van benned. Az újjászületés meg nem más, mint Jézus, aki megelevenítő szellem, életre kelti a lelkedet azáltal, hogy Isten elkezd hozzá vonzani. Minden egyes ember életében legalább háromszor megteszi ezt, úgyhogy légy résen, megvan a biciklid az enyémet szerintem Isten nyúlta le és félrerakta, tisztára olyan leszek, mint E.T.
De mutatok megint egy érdekes dolgot a Bibliából, Jézus hívta magával egy tanítványát:

59.
Monda pedig másnak: Kövess engem. Az pedig monda: Uram, engedd meg nékem, hogy előbb elmenjek és eltemessem az én atyámat.
60.
Monda pedig néki Jézus: Hadd temessék el a halottak az ő halottaikat: te pedig elmenvén, hirdesd az Isten országát.

Addig is itt a vége, fuss el véle, majd folytatom, azaz abba sem hagyom, azonnal írom én tovább, csak egyszerre elolvasni sok ez, meg feldolgozni.
A kommenteket egyelőre nem szeretném, az a helyzet, hogy a téma, amit eddig vázoltam bonyolult. S, ha most kiragadnál belőle egy mondatot, s a mentén próbálnánk meg kommunikálni, szerintem nem tenne jót. Előrevetítve azt, hogy nem fejeztem be, úgyhogy a kommentek megválaszolása helyett inkább írok tovább, mert arra is rájöttem, hogy az írás, nem csak, hogy Istentől kapott ajándék, képesség, amit sohasem tanultam, de egyben lelki gyógyszer is. Mert, amíg írok, addig én lehetek, s olyankor úgy érzem, hogy az lehetek, aki vagyok.