Eljött az első nap, ahol kvázi dolgoztam.
Reggel még másoltattunk irodakulcsot az irodatársammal.
Tiszta szerencse volt, hogy elindultunk a tutoromhoz is, terembeosztást, illetve óraidőpontot megbeszélni. Találkoztam az egyik tanárnővel, aki figyelmeztetett, hogy nem csak egy órát tartok, hanem kettőt. Ami engem őszintén meglepett, valahogy félreértettük egymást.
Maradt 2 órám, hogy felkészüljek az órára, ami amúgy nem húzós és a tananyagot kirázom a kisujjamból, de mégis óra és én nem készültem fel.
Egyik barátom bejött az irodatársammal konzultálni, utána elmentünk innivalót venni, mert hát anélkül én meghalok.
Majd szép lassan felkészültem az órára lelkiekben.
Egy mesterképzéses csapat (2 emberke) bekéretőzött hozzám, hogy unatkozik, had legyen bent. Nehezen vettek rá, de belementem.
Mesélték, hogy mennyit változtam, talpraesett voltam. Ugyan ismételtem néha magam, de betudható az izgulásnak is. Beszélgettek, én meg az ilyet nem bírom, így meg kértem őket, hogy menjenek ki, majd később megbeszéljük.
Az óra folytatódott, megbeszéltük, hogy mi és hogyan lesz, ki milyen előismeretekkel rendelkezik. Mivel nekik is ez volt az első órájuk a héten, és én sem voltam teljesen toppon, így arra jutottam, hogy jobb, hogy ha most inkább kérdeznek a suliról és a végén még visszanézünk a tananyagra.
Kérdezgettek, jól telt az óra.
Beregisztrált mindenki a számítógépes rendszerbe, akinek nem ment, azzal meglátogattam a rendszergazdákat, akik segítettek.
A végén pedig kicsit belenéztünk mi is vár ránk a félév során.
Óra után visszamentem az irodába és próbáltam hasznosan eltölteni a maradék két és fél órát 
Összesen hány órád lesz egy héten?
