Bevezetés

Az alábbi rövid leirás azért készült, hogy az érdeklődő átlagfelhasználó röviden tájékozódhasson arról milyen lehetőségek érhetőek el az úgynevezett RAID rendszer keretei között, példaként egy Synology NAS-on keresztül kerül bemutatásra, de az információk nagyobb része általános érvényű.

Mintaképek a Synology 920+ esetében

Nagyon röviden és leegyszerűsítve, a RAID egy rendszer mely által az információk több lemezen tárolhatóak, tehát lényegében mint a fenti leirás is mutatja, kötetekbe, avagy ahogy itt nevezik Tárolókészletbe rendezzük a fizikai tárolókat. Több fajta lehetőség áll itt rendelkezésre, itt főleg az igényeink és a felhasználási mód lesz az ami megszabja melyiket érdemes használni. Fő célként fel lehet hozni itt az adatbiztonságot és az adatátviteli sebesség növelését, ezek alapján érdemes meghatározni a szükségleteinket.

Példa Synology NAS esetén

Lényegében, esetünkben, kettő merevlemezzel, a RAID1 vagy az SHR opció lesz az érdekes. Alapvetően az SHR egy hibrid rendszer, ami a konfigurációnk alapján próbálja a legoptimálisabb RAID konfigurációt használni, illetve előnye, hogy később kényelmesen, könnyen bővíthető felfelé, tehát ha később 3-4 lemezre bővítenénk, egyszerűen beilleszthető a maradék lemez. RAID1 esetén egyébként a két lemez tükrözve van, tehát 2x4TB méretnél csak az egyik lesz elérhető, a másik pedig tulajdonképpen a másolata lesz. Igy ha az egyik meghajtón hiba történik vagy tönkremegy akkor sem vesztünk adatot, kicserélhető a hibás meghajtó és visszaépíti az adatokat, anélkül, hogy ez leállást okozna.

Példaképp tegyük fel, hogy az SHR opciót választjuk, mert elérhető és kényelmes, amely két meghajtó esetén lényegében RAID1 mintára működik ebből a szempontból.
Két 4TB-os lemez esetén, a becsült kapacitás 3.6 TB, tehát lényegében a fele a 2x4TB-nak, ellenben a rendelkezésre állás növekszik, ami fontos eleme ezeknek az eszközöknek. Sajnos a merevlemezek jellege miatt a meghibásodás mondhatni gyakori, érdemes számolni vele, tehát ha fontos az adat mindenképp javasolt minimum kettő lemez használata, illetve tudni kell azt is, hogy a szó szoros értelmében véve, a redundancia nem biztonsági mentésre való, de erről majd egy külön cikkben. Röviden, érdemes az adatainkat, fontosságuktól függően különböző tárolókra kiírni, netán jól jöhet egy plusz NAS eszköz az eredeti helyétől eltérően, hiszen ha bármi történik magával a készülékkel fizikailag, az adatok továbbra is elvesznek. Érdemes tehát több lábon állni, de mint első lépés egy dupla lemezes NAS mindenképp jó irány, mindössze nem elég csak erre támaszkodni.

RAID - Rövid áttekintés

A RAID0 mellett főleg a gyorsabb teljesítmény szól, mivel egy csikozásnak nevezett megoldás segítségével az adatokat több darabnak kiterjeszti a lemezek között. Ellenben redundanciát, melyet hibatűrésként is említenek, nem biztosít, tehát ha meghibásodik az egyik meghajtó, az összes adat megsérül. Ilyenkor felmerülhet a kérdés, ugyan akkor mire jó, általában cachelésre használják, vagy videószerkesztéssel kapcsolatos folyamatok során, ahol természetes a kész videó már más rendszeren landol, de mondjuk egy renderelés során nem feltétlenül kritikus az adat (hiszen fellelhető máshol), mindössze a sebesség a fő tényező. Kijelenthető, hogy amennyiben nem kritikus az adat, akkor használandó ez az opció.

RAID1 esetén az úgynevezett tükrözési eljárással találkozunk, az A meghajtón lévő adatok tükrözve lesznek a B meghajtóra. Ez azzal jár, hogy 2x4TB esetén például mindössze a fele, tehát 4TB lesz a felhasználható terület, ellenben folyamatos rendelkezésre állást biztosít, ha az egyik lemez megsérül nem történik adatvesztés, leállás, hanem a hibás darabot cserélve visszaépíti a tükrözött meghajtót, és a procedúra között a másik lemez gond nélkül üzemel.

Végül, de nem utolsó sorban, az SHR, azaz Synology Hybrid Raid. Nagyon leegyszerűsítve azt is mondhatnánk, hogy ez a Synology megoldása arra, hogy automatikusan a rendelkezésre álló meghajtók alapján legyen meghatározva a legideálisabb RAID szint. Lényegében itt a különböző kapacitású meghajtókat kombinálja, hogy tömböt, tömböket hozzon létre, rugalmas, hibrid kötetként. Alapvetően egy átlag felhasználó számára, aki csak használni szeretné a készüléket, avagy a kényelmet részesíti előnyben és nincs konkrétan meghatározva, hogy milyen struktúrában szeretné kialakitani a rendszert ez az opció ajánlott.

Lényegében “intelligens” módon megtalálja a konfigurációnk alapján elérhető legideálisabb opciót, tehát egyrészt biztosítja az adatok biztonságát, optimális kihasználtság mellett. Arra is lehetőséget ad, hogy később az igényeink alapján bővítsük a rendszert, igy akár egy (nyilván ez az adatbiztonság elérése érdekében nem javasolt), vagy kettő lemezzel is indulhatunk, és a későbbiekben bővíthetjük kényelmesen.

Kettő meghajtó esetén a RAID1-hez hasonlítható, mely több lemeznél pedig bővül például három lemeznél RAID5-re, négynél RAID10-re. Alapvetően a RAID esetén azt tudni kell, hogy ha változtatjuk a tömb méretét, és/vagy tipusát, akkor az adatok elvesznek, a procedúra előtt biztonsági mentést kell készítenünk. Ez, főleg nagyobb kapacitás esetén, idő és költségigényes, ráadásul nem épp nevezhető kényelmesnek. Az SHR esetén ilyen probléma nincs. Továbbá arra is lehetőség van, hogy kisebb méretű merevlemezekről haladjunk nagyobb méretűek felé.

Hátrányként felhozható viszont, hogy egyes esetekben, pl. egy lemez esetén nem működik hatékonyan, nem érhető el a teljes tárterület, illetve értelemszerűen visszafelé lépkedni, nagyobb kapacitásról kisebb felé nem lehet, továbbá nem minden eszköz támogatja. Lényegében ha elérhető, és nincs konkrét elképzelésünk arról, hogy mire van szükség, illetve a fent leírtak alapján szeretnénk bővülni jó választás lehet, egyébként pedig a “sima” RAID opciók használata ajánlott, de ott érdemes egy kicsit tervezni előtte, hogy mit, hogyan szeretnénk és annak megfelelően választani egyet közülük.

Egyébként maga az opció nem csak a Synology esetén létezik Linux felhasználók számára ismerős lehet. Jelen leírás nem tér ki bővebben a kettő különbségére, általánosságban elmondható, hogy aki már ismeri és használja, vagy csak szívesen beleásná magát a RAID és az azt övező fogalmak világába annak nem feltétlenül ez lesz opció, de aki nem szeretne sok időt tölteni ezzel a részével, annak viszont igen (lásd átlagfelhasználó).

Nagyon röviden, csak, hogy erről is szó essen ha már választható, JBOD esetén a merevlemezek külön működnek, ellenben egymásba fűzi a rendszer a meghajtókat és egy összefüggő “virtuális” tárterületként jeleníti meg azokat, tehát a kapacitás összeadódik. Lényegében tehát kijelenthető, hogy leginkább “kényelmi” opcióként lehetne megemlíteni, ellenben ha meghibásodás esetén oda az adat. A Basic opciónál pedig külön állnak a lemezek, tehát ha egy kiesik, akkor az azon lévő adatok elvesznek.

Érdemes kitérnünk ebben a példában a fájlrendszerre is, mely általában a tárolókészlet létrehozása után fogad. Mindegyiknek meg van a maga előnye, hátránya, általánosságban az Ext4 régebbi, jól bevált illetve valamivel gyorsabb (bár bőven vitatott, hogy kinek milyen tapasztalatai vannak a sebességkülönbséggel a BTRFS-el szemben), a BTRFS pedig több funkcióval rendelkezik, mint például a fájlok önjavítása, a több példányban tárolt metaadatok vagy épp az úgynevezett pillanatfelvételek (“snapshots”) ami az adatok egy korábbi verziójára való visszaállitásban segít. Természetesen részletesebben érdemes utánanézni, ki-ki a saját felhasználása és belátása szerint válasszon. Egyébként az ablak alján található linken viszonylag gyorsan tud tájékozódni az ember a különbségekről. Jelen példában a Btrfs opciót vegyük alapul.

Végszó

Ezek lesznek a legfőbb tudnivalók röviden a RAID illetve a választani kívánt fájlrendszer kapcsán, anélkül, hogy túlzottan technikai részletekbe mennénk, vagy mélyebben boncolgatni kezdenénk a témát, ám segítség lehet annak aki szeretné kissé jobban megérteni választás előtt, netán könnyebben el lehet majd indulni a mélyebb megértés útján, ha erre igény merül fel.