Az anyád jól főzött, szerette apádat
Amíg az dolgozott , s jelentős kakákat
Pakolt hozzá a világ nagy kakához
Ha nagyon nekiállt, se hallott se látott
S a teljesítmény miatt került be egy este
Az "olajos gépezet" nevű projektbe.

Há' de ott nyomult aztán, mint töltőcsőn a hurka
Csak ritkán lazított, akkor odébbszúrta
Be műbőr övébe a műanyag csatot
Ami fémmel volt futtatva,s így ezüstnek hatott
Kicsit megkopott a széle, de ott meg elefántcsont
Volt első nézésre, vagy ha csak rája gondolt
Az embernek a fia az apja csatjára
Hogy milyen volt apué és maga előtt látta

Há' de van hogy én is látom, hogy a gyerekeim néznek
Akkor mondom a csatomnak: "Most megfigyelnek téged
Úgyhogy viselkedj kérlek emlékezetesen,
Hogyha emlékeznének majd, nekik is menjen
Úgy, ahogy most nekem"

[Lovasi András - Apa övének a csajta]