2024. június 26., szerda

Gyorskeresés

Stephen Hawking tényleg világmegváltót mondott?

Írta: | Kulcsszavak: stephen . hawking . fekete . lyuk

[ ÚJ BEJEGYZÉS ]

Röviden: nem. Kicsit bővebben kifejtve itt a válasz.hu honlapja tökéletesen megfogalmazta:
"„Stephen Hawking elmondott valamit, ami mindent megváltoztathat.” „Hawking szerint másik univerzumokba vezetnek a fekete lyukak.” „A tudós szerint nem vesznek el az információk a fekete lyukakban, pedig a jelenlegi tudományos álláspont úgy tartja, hogy igen.” Három mondat a magyar online sajtó cikkeiből, amelyek a világhírű fizikus stockholmi előadásáról adtak számot az utóbbi napokban. Peidg Hawking bejelentése nem rengeti meg a konszenzust, nem állítja, hogy a fekete lyukak másik univerzumokba vezetnek, és a mai tudományos álláspont sem az, hogy az információk elvesznek a fekete lyukakban.

Hawking azonban a fizikánál csak egy dologban tehetségesebb: a szellemes, idézhető, médiaképes mondatok megfogalmazásában, és ezt a tudását most is megcsillogtatta.

„Ha úgy érzed, egy fekete lyukban vagy, ne add fel. Van kiút!” – kápráztatta el a laikus közönséget és a hírügynökségek tudósítóit a svéd műszaki egyetem Hawking-sugárzásról tartott konferenciáján. „Előadásom üzenete, hogy a fekete lyukak nem olyan feketék, mint amilyennek lefestik őket. Nem azok az örökkévaló börtönök, amelyeknek egykor hittük őket. A fekete lyukakból kijöhetnek dolgok úgy a szélükön, mint más univerzumokban – tette hozzá. – Igaz, a mi univerzumunkba lehetetlen volna a visszatérés, így bármennyire is rajongok az űrutazásért, egy ilyen útra nem neveznék be.”

Szabatos és megnyerő, mint mindig. De lássuk, mit jelent valójában! Induljunk az alapokról. A fekete lyuk a téridőnek egy olyan, többé-kevésbé gömb alakú tartománya, amelyből nem tud elszakadni a fény. Fekete lyuk olyankor keletkezik, amikor egy csillag a gravitációs összeomlás során egy kritikus értéknél kisebb térfogatba tömörül. Ez lesz a gravitációs szingularitás, egy olyan hely, ahol végtelen a téridő görbülete és a gravitáció. A szingularitástól bizonyos távolságig olyan erős a tömegvonzás, hogy még a fénysebességű részecskék sem tudnak elszakadni. Ezt a határt nevezzük eseményhorizontnak. Ettől befelé fekete a lyuk.

Hawking már 1974-ben kimutatta, hogy a fekete lyuk nem teljesen fekete, hanem „párolog”, kvantummechanikai okokból egyfajta sugárzást bocsát ki, amit Hawking-sugárzásnak neveztek el. A névadó úgy gondolta, hogy ez a sugárzás véletlenszerű, és nem tartalmaz információt a fekete lyukba behulló anyag fizikai állapotáról, amely így megsemmisül. Ez azonban alapvetően ellenkezik a kvantummechanika törvényeivel, amely alapján egy fizikai rendszerről szóló információk nem semmisülhetnek meg. Ez az információs paradoxon.

Az információs paradoxon egy híres fogadás és fizikusháború táptalaja lett. John Preskill fogadást kötött Hawkinggal (és Kip Thorne-nal), hogy márpedig fizikai információ nem semmisülhet meg, a kvantummechanika minden körülmények között érvényes kell, hogy maradjon, igaz, emiatt meg az általános relativitás elmélete sérül.

Hawking 2004-ben elismerte vereségét, és egy baseballenciklopédiát vett Preskillnek. Fenntartotta azonban, hogy bár valóban távozhat információ a fekete lyukból a behulló anyagról, az használhatatlan lesz, így akár el is égethette volna az enciklopédiát, és átadhatta volna a hamvait is Preskillnek.

Gerard ’t Hooft holland és Leonard Susskind amerikai fizikus egy elméletet is felállított arra vonatkozóan, hogy őrződik meg a behulló anyag fizikai információja: két dimenziós hologramként a fekete lyuk szélén, vagyis eseményhorizontján. Susskind később The Black Hole War (A feketelyuk-háború) című könyvében írta le Hawkinggal vívott csatáját. Most Hawking valami nagyon hasonlót mondott, igaz, nem részletezte, hogyan őrződik meg az információ az eseményhorizonton – ez majd ősszel közlendő cikkéből derül ki, amely valóban újszerűnek és érdekesnek ígérkezik. Susskind mindenesetre úgy értelmezi a most hallottakat, hogy Hawking kapitulált a háborúban.

„Nincs itt semmiféle látnivaló, pontosabban van, de nem az, ami elsőre látszik – nyilatkozta a fizikus a Christian Science Monitor című amerikai tudományos lapnak. – Stephen Hawking kiváló fizikus volt, akinek a fekete lyukakkal kapcsolatos munkája az 1970-es években új alapokra helyezte a fizikát. Alapvető kérdéseket tett fel a fekete lyukba behulló információ természetéről. Az, hogy a helytelen álláspontot képviselte a vitában, nem csökkenti meglátása értékét, nem kisebbíti öröksége nagyágát.”

„Nincs különösebb újdonság mostani okfejtésében, miszerint a fekete lyukak kaotikus rendszerek, amelyek elnyelik az információt, majd az eseményhorizonton újra kisugározzák azt, noha alaposan összekevert formában. Ez pontosan az, amit jómagam, Gerard ’t Hooft, Don Page, John Preskill, Juan Maldacena és immár sokan mások két évtizede mondunk. Úgy tűnik, végre Stephen is jobb belátásra tért.”"

Tehát Hawking nem mondott semmi világmegváltó dolgot, vagy olyat, amit eddig nem tudtunk.

Hozzászólások

(#1) #56573440


#56573440
törölt tag

bár nem vagyok tudós, ez nekem sokkal inkább a teológia mint a tudomány játékterének tűnik. lehet beszélgetni ilyen dolgokról, de igazából halvány reményünk nincs hogy tanulmányozzuk, vagy érdemi információt szerezzünk róluk.

(#2) E.Kaufmann válasza #56573440 (#1) üzenetére


E.Kaufmann
addikt

Dehogy nincs, építenek még nagyobb gyorsítókat :D
A másik, hogy papírra sok minden elfér :D, nem tudom, hány térdimenziónál tartanak már, hogy össze lehessen a különféle kísérletekkel is bizonyított elméleteket drótozni, és hátha következik belőlük valami amivel a fekete lyukak is jobban érthetőek.

Le az elipszilonos jével, éljen a "j" !!!

(#3) #56573440 válasza E.Kaufmann (#2) üzenetére


#56573440
törölt tag

jah még nagyobb még nagyobb teljesítménnyel. és ?:D ... profit :D

jelenleg a cern is olyan mint a nasa. találnak valamit amit le tudnak fordítani a köznyelvre és érdekesen is hangzik, egyből megy a publikálás. ahogy találtunk a földhöz hasonló bolygót. csak halvány gőzünk nincs hogy milyen, hogy szilárd e a felszín stb. és nem is megyünk arra az elkövetkező 100-200 évben optimista becslések szerint se :D de jól hangzik hogy van talán valahol valami.

sokat kell technológiában fejlődni amire egyáltalán megértjük a problémát, és keresni lehet majd a választ is ;]

(#4) Dhampir


Dhampir
félisten

Érdemes megnézni az Interstellar című filmet.

(#5) petipetya válasza Dhampir (#4) üzenetére


petipetya
nagyúr

Nekem tetszett az Interstellar, lényegében az első értelmes sci-fi a 2001 Űrodüsszeia óta (és ez nagy szó!), ami hatással volt rám.

Emellett számomra Stephen Hawking szava szentírás. Abszolút logikusan gondolkodik, főleg ahogy levezette isten nem létezését az Ősrobbanás előtt. Ez számomra éppen olyan, mint amikor a CERN-ben felfedezett isteni részecske (Higgs-bozon) után kutattak, és logikusan vezették végig a folyamatot. Az egyik legjobb véletlenül elcsípett műsor ez a Digi World-on.

Ha Hawking mond valamit a fekete lyukakról, akkor az úgy is van. Gyermekkoromban is érdekelt a csillagászat (is), így logikusan átgondolva úgy kell lennie. :C

[ Szerkesztve ]

"nincs rá lezsóidő"

(#6) Ed3r_X_


Ed3r_X_
nagyúr

Én az Interstellar után jutottam erre a következtetésre :D

“Songbird, Songbird, see him fly, drop the children from the sky. When the young ones misbehave, escorts children to their grave. Never back-talk, never lie, or he'll drop you from the sky!”

(#7) joysefke válasza #56573440 (#1) üzenetére


joysefke
veterán

bár nem vagyok tudós, ez nekem sokkal inkább a teológia mint a tudomány játékterének tűnik. lehet beszélgetni ilyen dolgokról, de igazából halvány reményünk nincs hogy tanulmányozzuk, vagy érdemi információt szerezzünk róluk.

mármint úgy érted az eseményhorizont belsejéről...

Számukra azért van a dolognak egy olyan előnye, hogy a teóriákat igazából sosem lehet kipróbálni, és mivel a legnyakatekertebb feltételezéseknek a valóság, mert nincs reményünk azt megtapasztalni nem igazán fog ellentmondani, ezért a képzelet szabad szárnyalásának semmi nem áll útjába, max az hogy a komolyság kedvéért nem árt valamiféle matematikával megtámogatni a konstrukciót.

Innen pedig csak egy lépés, hogy az elméleti fizika díjait kapcsolatok, ismeretség meg politika alapján ítéljék oda.

További hozzászólások megtekintése...
Copyright © 2000-2024 PROHARDVER Informatikai Kft.