Röviden: nem. Kicsit bővebben kifejtve itt a válasz.hu honlapja tökéletesen megfogalmazta:
"„Stephen Hawking elmondott valamit, ami mindent megváltoztathat.” „Hawking szerint másik univerzumokba vezetnek a fekete lyukak.” „A tudós szerint nem vesznek el az információk a fekete lyukakban, pedig a jelenlegi tudományos álláspont úgy tartja, hogy igen.” Három mondat a magyar online sajtó cikkeiből, amelyek a világhírű fizikus stockholmi előadásáról adtak számot az utóbbi napokban. Peidg Hawking bejelentése nem rengeti meg a konszenzust, nem állítja, hogy a fekete lyukak másik univerzumokba vezetnek, és a mai tudományos álláspont sem az, hogy az információk elvesznek a fekete lyukakban.
Hawking azonban a fizikánál csak egy dologban tehetségesebb: a szellemes, idézhető, médiaképes mondatok megfogalmazásában, és ezt a tudását most is megcsillogtatta.
„Ha úgy érzed, egy fekete lyukban vagy, ne add fel. Van kiút!” – kápráztatta el a laikus közönséget és a hírügynökségek tudósítóit a svéd műszaki egyetem Hawking-sugárzásról tartott konferenciáján. „Előadásom üzenete, hogy a fekete lyukak nem olyan feketék, mint amilyennek lefestik őket. Nem azok az örökkévaló börtönök, amelyeknek egykor hittük őket. A fekete lyukakból kijöhetnek dolgok úgy a szélükön, mint más univerzumokban – tette hozzá. – Igaz, a mi univerzumunkba lehetetlen volna a visszatérés, így bármennyire is rajongok az űrutazásért, egy ilyen útra nem neveznék be.”
Szabatos és megnyerő, mint mindig. De lássuk, mit jelent valójában! Induljunk az alapokról. A fekete lyuk a téridőnek egy olyan, többé-kevésbé gömb alakú tartománya, amelyből nem tud elszakadni a fény. Fekete lyuk olyankor keletkezik, amikor egy csillag a gravitációs összeomlás során egy kritikus értéknél kisebb térfogatba tömörül. Ez lesz a gravitációs szingularitás, egy olyan hely, ahol végtelen a téridő görbülete és a gravitáció. A szingularitástól bizonyos távolságig olyan erős a tömegvonzás, hogy még a fénysebességű részecskék sem tudnak elszakadni. Ezt a határt nevezzük eseményhorizontnak. Ettől befelé fekete a lyuk.
Hawking már 1974-ben kimutatta, hogy a fekete lyuk nem teljesen fekete, hanem „párolog”, kvantummechanikai okokból egyfajta sugárzást bocsát ki, amit Hawking-sugárzásnak neveztek el. A névadó úgy gondolta, hogy ez a sugárzás véletlenszerű, és nem tartalmaz információt a fekete lyukba behulló anyag fizikai állapotáról, amely így megsemmisül. Ez azonban alapvetően ellenkezik a kvantummechanika törvényeivel, amely alapján egy fizikai rendszerről szóló információk nem semmisülhetnek meg. Ez az információs paradoxon.
Az információs paradoxon egy híres fogadás és fizikusháború táptalaja lett. John Preskill fogadást kötött Hawkinggal (és Kip Thorne-nal), hogy márpedig fizikai információ nem semmisülhet meg, a kvantummechanika minden körülmények között érvényes kell, hogy maradjon, igaz, emiatt meg az általános relativitás elmélete sérül.
Hawking 2004-ben elismerte vereségét, és egy baseballenciklopédiát vett Preskillnek. Fenntartotta azonban, hogy bár valóban távozhat információ a fekete lyukból a behulló anyagról, az használhatatlan lesz, így akár el is égethette volna az enciklopédiát, és átadhatta volna a hamvait is Preskillnek.
Gerard ’t Hooft holland és Leonard Susskind amerikai fizikus egy elméletet is felállított arra vonatkozóan, hogy őrződik meg a behulló anyag fizikai információja: két dimenziós hologramként a fekete lyuk szélén, vagyis eseményhorizontján. Susskind később The Black Hole War (A feketelyuk-háború) című könyvében írta le Hawkinggal vívott csatáját. Most Hawking valami nagyon hasonlót mondott, igaz, nem részletezte, hogyan őrződik meg az információ az eseményhorizonton – ez majd ősszel közlendő cikkéből derül ki, amely valóban újszerűnek és érdekesnek ígérkezik. Susskind mindenesetre úgy értelmezi a most hallottakat, hogy Hawking kapitulált a háborúban.
„Nincs itt semmiféle látnivaló, pontosabban van, de nem az, ami elsőre látszik – nyilatkozta a fizikus a Christian Science Monitor című amerikai tudományos lapnak. – Stephen Hawking kiváló fizikus volt, akinek a fekete lyukakkal kapcsolatos munkája az 1970-es években új alapokra helyezte a fizikát. Alapvető kérdéseket tett fel a fekete lyukba behulló információ természetéről. Az, hogy a helytelen álláspontot képviselte a vitában, nem csökkenti meglátása értékét, nem kisebbíti öröksége nagyágát.”
„Nincs különösebb újdonság mostani okfejtésében, miszerint a fekete lyukak kaotikus rendszerek, amelyek elnyelik az információt, majd az eseményhorizonton újra kisugározzák azt, noha alaposan összekevert formában. Ez pontosan az, amit jómagam, Gerard ’t Hooft, Don Page, John Preskill, Juan Maldacena és immár sokan mások két évtizede mondunk. Úgy tűnik, végre Stephen is jobb belátásra tért.”"
Tehát Hawking nem mondott semmi világmegváltó dolgot, vagy olyat, amit eddig nem tudtunk.