Egyik nap, a haverokkal, elmentünk focizni, a közeli focipályára. Ugye a telefonom, az N90 nálam volt. Általában kapus szoktam lenni, és a kapusnak a vetődés a feladata, szóval nagyokat esik. Na de nem tört össze a telefon. Egy, másfél órán keresztül játszottunk, Majd a 1. gólnál, amit bekaptam, vagyis hát elméletileg akkor, kiesett a zsebemből. Rá 10-20 perce, elkezdett zuhogni az eső, 2 teljes napig zuhogott. A telefonomat észre sem vettem hogy kiesett. Hát este a számítógépről rá szerettem volna tenni egy pár zenét, de nincs meg a telefon! Mindenhol keresem, senki sem látta. Na vajon hol lehet? Gondolkozom, gondolkozom. Hát nem tűnhetett el. Már a 2. napja zuhogott az eső, otthon punnyadtam, kerestem az elveszett telefont. Másnap beletörődtem, a telefon nincs meg. Mentünk ki megint focizni, szép, napsütéses idő volt. És a 2. vetődésemnél érzem, hogy valami kemény bőrszerűre estem. Na mi volt az... Az N90 a bőrtokjában. Időt kértem, kivettem aksiját, kiszárítottam, bekapcsoltam. Ezt írta ki: A telefon indítása sikertelen. Na, ez elromlott. Elvittem szervízbe, majd másnap mentem érte. Na, micsoda meglepetés, nem tudják megjavítani. Beletörődtem, kész. Utána vettem egy W580-as Sony Ericsson-t, és még bennem volt, hátha van remény, ismerősömnek odaadtam az N90-est, kibontotta, megnézte.
Na hát nagy meglepetésre, az N90-esem beázott belsejét kicserélték egy selejtes N90-es belsejére. Vesztettem egy N90-est, ők meg nyertek egyet. Na, reklamálni bemennék, elzavarnának. Így végső megoldásként, kiszedettem belőle a jó alkatrészeket, eladtam amit tudtam, összejött 13000Ft. Abból vettem egy 4 GB-s memória kártyát a W580-ba.