2024. május 1., szerda

Gyorskeresés

Gyerekkori történetek, csíntevések. (1.)

Írta: |

[ ÚJ BEJEGYZÉS ]

Üdv mindenkinek.

Egy két gyerekorri történetet osztok meg veletek, amik velem, és barátaimmal, osztálytársaimmal történt eset meg.
Hogy számolni tudjatok 1980 születésű vagyok.

Kezdjük óvodába, már akkor nem kis balhéba keveredtünk.
Eredménye leány csoporttársunk orvosi vizsgálata, feljelentés árnyéka, persze nem minket hanem a óvodát hogy nem vigyáztak ránk.(nem én voltam a főkolompos csak részvevő)
Szerkesztés átolvasás közben
Ezt a részt kiszerkesztettem lehet felzúdulás lett volna sokkaktól, meg izé. (Nem eset semmi baja, orvosok szerint se)

Kb nagycsoportos vagy elsős lehettem.
Jó ötletnek gondoltam elbújni a szüleim elől.
Így szépen felmásztam egy gyümölcsfára, arra már nem emlékszek hogy a szomszéd udvarán vagy nálunk, de elmondások alapján már mindenki engem kereset, több órája, mikkor leszóltam a fáról hogy itt vagyok. :DDD

Általános iskola falun
Az alsó három tagozat külön épületcsoportba volt, egy udvaron osztozva, terem épültetek mellet más gazdasági épületek is, szén tároló, egyéb tárolók.

Második osztály magassága
Játszottunk bújócskát, és ezek a tárolók jó rejtekhelyek voltak.
Viszont belülről nem voltak átjárhatóak, először a cserepet toltuk el és ott másztunk át egyikből a másikba, de ez macerás volt.
Aztán jött az ötlet üssük ki a falakat, ó könnyen is ment ha az első tégla megindult, szép nagy lyukakat ütöttünk.
Aztán idővel jött a baj, olyan jól sikerül hogy megrogyott a tető, jött a épület bontás.
Mivel több osztály diákjai benne voltak, és már semmire nem használták azokat a tárolókat szidáson kívül nem volt retorzió.

Később télen
Hógolyó csata, mi másodikosok és elsősök a harmadikosok ellen.
Csakhogy pár nappal korábban hoztak egy fuvar tojásszenet(kép).
És az egyik harmadikos jó ötltetnek tartotta a hógolyó közepébe belegyúrni, ugye így messzebbre tudta eldobni.
El is dobta :)
Ami jó nagy ívben repülve szépen fejen is talált.
Eredménye olyan 3-5cm hosszan felszakadt a fejbőröm, vérzett meg minden, de orvoshoz nem vittek a tanárok. Mikkor édesanyám este tudomást szerzett róla irány az orvos, doki úgy döntött hogy nem varja mert akkor borotválni is kellene, majd összeforr, kitisztította és annyi.
Másnap édesanyám nem kicsit kiosztotta a tanárokat hogy legalább orvoshoz elvihettek volna.

Mindennapos balesetek is voltak
Biciklivel esés mindennapos volt, bőr alól csak úgy szedegettük az apró kavicsokat.
Hát persze mert azon versenyeztünk hogy biciklivel ki tud hosszabbat fékezni, felgyorsítottunk amennyire tudtunk és fék, ha nem úgy jött össze akkor esés.

Kert végébe volt egy árok csatorna, változó mélység 80-100-130cm.
Na egyik napon ősszel-télen, mikkor már fel volt szántva a kert, lementünk öcsémmel föd darabokat dobálni a vízbe, sárt dobálni pálcával. És öcsémnek sikerült belesni, a partról elértem és tartanom míg jött a segítség, így csak ijedség volt meg szidás.

Szegbe lépés minden nyáron többször.
Egyre nagyon emlékszek.
Édesapám azon a nyáron libákat tartott, egy falun kívüli libaólat bérelt ki, és libaól bontás építés után sok régi deszka volt szegekkel tele, mindenfajta irányba hajlítva, egy halomba dobálva. Persze mi öcsémmel ott játszottunk mászkáltunk.
És sikerült nem belépni egy szegbe hanem mivel a szeg el volt hajlítva belehúztam a talpamat, mikkor léptem volna tovább a deszka is jött, olyan 2-3cm hosszan a bőröm alatt végigszaladt a szeg. Legrosszabb amire ma is emlékszek hogy ki kellet húznom a lábamat a szegből, na az nagyon nem volt jó érzés, persze fájni akkor nem fájt. Amikkor ecettel leöntöttük na az már igen. Aztán pár napig figyeltük hogy indul e a csík, ha indult volna akkor irány az orvos.

Libapásztoros nyáron sokat voltam mezítláb kint a mezőn, ki fenne tisztította volna minden percbe a libaszart a papucsról, cipőről, lábat mosni egyszerűbb volt. :)

Tüzeskedni is nagyon szerettem mindig is. Mai napig oda vagyok a tűzért, tűzijátékot is imádom.
Több történet is van a tűzhöz kapcsolódva.
Például volt a hátsó udvarunkon egy Eternit cső, ilyen betoncső szerű, szerintem még a régi fajta azbesztes.
Baltával vertem rá egy lyukat, majd a egyik végét lezártam a másikba meg tüzet raktam akkor a lyukon keresztül füstölt és ha úgy fújt a szél akkor süvített. Ám egyszer mikkor odahajoltam hogy befújak a másik irányból kapott levegőt és felém süvített ki a láng.
Oda lett a szempillám szemöldököm, meg elől a hajam is kicsit. :)
Be kellet valljam hogy hogy lett oda, mert elég furcsán néztem ki míg vissza nem nőt.

ÓÓ és még van sok sok ilyen történet.

Hozzászólások

(#1) Luck Dragon

De jók is voltak ezek a “régi” csínytevések, ilyenkor elönt a nosztalgia engem is . :)

A káosszal teremtek rendet. Philips & TPvision primary visitor. Philips Design line.

(#2) Somatom


Somatom
veterán

Őszintén szólva kisebb csoda, hogy túléltük az első 25 -öt. Csak egy szösszenet. 13 -körül lehettem, amikor cimborámmal lomtalanításon találtunk két, pedálos Moszkvicsot. Alapból már nem fértünk bele, de kifűrészeltük a csomagtartót és így hátra lehetett tolni az ülést. Nehezek is voltunk, úgyhogy két fadarabbal helyettesítettük a hátsó rugókat. Aztán roncsderbi a Szabihegyről lefelé. Az egyik utcában van egy durva S kanyar. Addigra olyan tempót értünk el, hogy a pedállal már nem lehetett fékezni, mert úgy járt, mint a csáphadaró. Maradt a talpfék az aszfalton. Cimborámnak beakadt a lába egy csatornafedélbe és ettől hónaljig szaladt fel neki a Moszkvics és beverte az állát a kormány. Nem volt könnyű lefejteni róla az autót. :D

Samsung XCover 6 pro, Tab S7+ 5G

(#3) kisi


kisi
aktív tag

Talán 6-8 éves lehettem(80 as évek eleje), a nagyszüleim falun laktak, nagy, kertes ház, a kertben a falun akkoriban szokásos "pottyantós" újságpapírokkal...Vályog dal, nád tetővel, benne a már kiolvasott Szabad Föld c. újság példányai, további khmm...művelődés céljából...
Találtam egy doboz gyufát, talán valami ott megfordult ember felejtette a helyiségben, hogy az elmélyült gondolkodás közepette rágyújthasson... Játszani kezdtem a gyufával, égettem, milyen hosszan, szépen ég...
Amíg az ujjamat el nem érte, akkor reflexből beledobtam, oda... az idők folyamán felhalmozódott újságpapír lángra kapott... Próbáltam oltani, a tyúkok vizes lábasával, sőt, még kreatívabb módszereket is kipróbáltam, de nem járt eredménnyel.
A falusi önkéntes tűzoltó csapat elég hamar kiért, de valamiért nem akartak a tűz közelébe menni, csak arra vigyáztak, hogy nehogy tovább terjedjen a láng :D
Na azóta hosszabb a fülem, vagy két centivel...

Másik eset, szintén ebből az időszakból, talán a 80 as évek közepe:
Az utcánkban gázcsövet fektettek, és ennek takarására rengeteg sárga, agyagosabb homokot hoztak, több teherautónyit, amit a házunk előtti, és a szomszéd ház előtt halmoztak fel, olyan méter-másfél méter magas, kb 30 méter hosszú domb formájában, ami kb a járdát, és az úttestből is egy méteres részt elfoglalt.
Ekkoriban ment a mozikban a BMX banditák, amiben a gyerekek mindenféle dombokon, ugratókon mentek a biciklikkel. A környékbeli gyerekekkel, akik rendelkeztek biciklivel, rollerrel, stb, vagy csak rohangáltak, délután, amikor a munkások levonultak, bicikli pályát alakítottunk ki a homok dombokból. a tetejét letapostuk, igazgattuk, hogy hullámos, ugratós krosszpálya legyen belőle. Meglehet, néhány az árokhoz használt deszkát is felhasználtunk a munkásoktól, de az eredmény egy szuper, ugratókkal, dombokkal teli, kb 30 méter hosszú pálya lett, amit késő estig használtunk. Lehet, hétvége is volt, erre már nem emlékszem, csak arra, hogy amikor iskolából hazaértem, a munkások még mindíg sűrű káromkodások közepette csákánnyal bontották a beton keménységűre döngölt pályát, amit jónéhány gyerek biciklije taposott olyanra...
Nem voltak népszerűek a környékbeli gyerekek a munkások között...

[ Szerkesztve ]

További hozzászólások megtekintése...
Copyright © 2000-2024 PROHARDVER Informatikai Kft.