Server operációs rendszerek
A szerver operációs rendszerek licencelése
A korlátozások és többletjogok miatt pontos számolást igényel a legoptimálisabb konstrukció kialakítása.
Egy gyakori kérdés megválaszolásával kezdve: Ha a kiszolgáló hardver nem tartalmaz disket, vagy van esetleg benne tárterület, de külön storage-on található az operációs rendszer, (rendszerek), akkor is a kiszolgálót kell a licencelés alapjának tekinteni, hisz abban van a processzor, a memória, oda töltődik be az operációs rendszer, és ott fut. Tehát ha van egy storage-unk, és mellé 10 kiszolgálónk, amelyek mindegyikén fut Windows Server a storage-ot használva, nem elegendő egy licenccel rendelkeznünk, teljesen hibásan feltételezve, hogy lefedjük ezzel a storage-ot. 10 licenccel kell rendelkeznünk, amiket a kiszolgálókhoz rendelünk.
A fizikai környezetben használt licenceléshez hasonlóan a virtuális környezetnél is ahhoz a hardver elemhez kell rendelnünk a licencet, amin a licencelt szoftver fut, és nem pedig ahhoz, ahová fel van installálva. A hozzárendelést még a futtatás megkezdése előtt meg kell tenni, és érdemes rögzíteni a szoftver nyilvántartásban.
Ha nem a Microsoft megoldásával hozunk létre virtuális környezetet, hanem más gyártó megoldásával, _így a Microsoft Windows Server csak virtuálisan fut_ akkor is ahhoz a fizikai kiszolgálóhoz kell rendelnünk a Windows Server licenceket, amelyiken betöltődik a memóriába és fut.
Tehát a virtuális környezetben futtatott szerver operációs rendszereket is a fizikai kiszolgálóhoz kell hozzá rendelni. A hozzárendelésen mennyiségi licencek esetében 90 napon belül nem megengedett változtatni, kivéve végleges hardver hiba esetén. OEM licenc konstrukcióban licencelt szoftverek esetében egyáltalán nincs lehetőség a hozzárendelésen változtatni. (És ami ebből következik: Igen, az OEM licencet is használhatjuk virtuális környezetben!)
1 fizikai kiszolgálóhoz, amennyiben szükséges, lehetséges több licencet is hozzárendelni, de egy adott licencet csak egy fizikai kiszolgálóhoz rendelhetünk hozzá.
Virtuális környezetben korlátlan példányt felinstallálhatunk, tárolhatunk, ha legalább egy licenccel rendelkezünk. A kulcs a "futtatás" szó. Csak annyi példányt futtathatunk egy időben és csak azon a fizikai hardveren, vagy annak a virtuális környezetében, amelyhez a licencet rendeltük.
Fizikai és virtuális processzor
A processzor alapú Microsoft licencek a fizikai processzorok számát veszik alapul, és eszerint licencelődnek.
A szerver operációs rendszereket tárgyalva csak egy ilyen létezik jelenleg, a Windows Server Datacenter Edition. Két feltétlen megemlítendő jellemzője is van. Az egyik, hogy minimum 2 processzoros rendszeren használható, tehát legalább két licenc szükséges. A másik pedig, hogy kivételesen szükség van hozzá CAL-okra, azaz kliens hozzáférési licenszekre. A virtuális processzorok licenc igényeire nem térek ki, mivel minden fizikai processzorhoz rendelkezni kell licenccel, ami a fizikai hardverben működik, és annál többel nem, mivel a Datacenter Edition licenc azon túl, hogy egy példányban futatható a fizikai hardveren, megengedi, hogy korlátlan számú példányt futtassunk az adott hardver virtuális környezetében. Ez a további példányok futtatási joga.
További példányok futtatásának joga
A Windows Server licencelési feltételei megengedik, hogy a fizikai hardverre telepített, és ahhoz rendelt licencen túl, további példányt is futtassunk az adott fizikai hardveren kialakított virtuális környezetben.
A Standard verzió 1+1, az Enterprise 1+4, a Datacenter pedig 1+korlátlan futtatási jogot ad. A virtuális környezetre érvényes 1, 4 és korlátlan számú példányfuttatási jog akkor is érvényes, ha a fizikai hardverre telepített környezethez nem a Windows Server licenc jogát használjuk fel. Ha más operációs rendszer végzi a virtuális környezet kialakítását, akkor is egy Windows Server joggal virtuálisan a Standard esetében 1, majd sorban 4 illetve korlátlan számú példány futtatható, tehát az 1+1 jog nem vonható össze úgy, hogy a Standard esetében 2 példányt futtatunk virtuálisan. Emellett a jog nem vihető át másik gépre. Tehát nem megengedett, hogy az 1+1 jogból az egyik példányt az egyik szerverünkön, a másik példányt pedig egy másik szerverünkön használjunk fel.
További korlátozás, hogy ha a virtuális környezetben felhasználjuk a további 1 illetve 4 példány futtatási jogunkat, akkor az gazda oprendszer, amennyiben ugyan azzal a licenccel van lefedve mint amit a virtuális környezetben használunk, nem alkalmazható másra, mint a virtuális környezet kialakítására. Emellett más kiszolgáló alkalmazások futtatására nem megengedett használni, kivétel a felügyeleti eszközök futtatása. Tehát egy egyszerű példával: Ha 1 szerverünk van és 1 Windows Server 2008 R2 licencünk, akkor azt feltelepíthetjük a hardverre, abban az operációs rendszerben elindíthatjuk a Hyper-V -t, feltelepíthetünk egy System Center Virtual Machine Managert, de másra nem használhatjuk a Windows Server erőforrásait, lehetőségeit. A +1 joggal pedig feltelepíthetünk még egy példányt a virtuális környezetben. Ez a korlátozás abban az esetben érvényes, ha a Standard esetében kihasználjuk a +1 jogot, az Enterprise esetében pedig kihasználjuk mind a +4 jogot! Tehát ha az Enterprise esetében a +4-ből csak 3-at használunk a virtuális környezetben, akkor nem kell betartanunk a fenti korlátozást, szabadon telepíthetünk a gazda oprendszerre más alkalmazást is, nem csak felügyeletit. A Datacenter esetében nincs ilyen jellegű korlátozás, hisz a "korlátlan" számú példányt a tudományok jelenlegi állása szerint lehetetlen elérni.
A virtuális környezetben, a plusz joggal futtatott példányunk verziója nem kell, hogy megegyezzen azzal a verzióval, amit a fizikai hardveren futtatunk. Tehát Windows Server 2008 R2 licencünkkel futtathatunk a fizikai környezetben például 2008 R2-őt, amíg ugyan azzal a licenccel a virtuális környezetben mondjuk Windows Server 2003-at. Sőt, az egy joggal futtatott 4 virtuálisan futó példányaink is különbözhetnek egymástól.
A virtuális környezetben futó Windows Server-einkkel gyakran előfordulhat, hogy átmozgatjuk egyik fizikai kiszolgálóról egy másikra. Ennek lehet energiatakarékossági vagy egyéb oka, esetleg hibatűrő rendszer esetén az egyik kiszolgálónk meghibásodása, stb. Ebben az esetben a virtuálisan futó példányaink nem azon a fizikai kiszolgálón futnak, mint amihez a licencjogukat rendeltük. Ez sajnos nem megengedett. Akkor lenne legális a kiszolgálók közötti mozgatás, ha nem korlátozná a Microsoft a hozzárendelés megváltoztatását 90 napra. Így, ha legálisan szeretnénk futtatni az átmozgatott szervereinket az új helyükön is, akkor ahhoz a fizikai kiszolgálóhoz annyi licencet kell rendelnünk, ahány virtuálisan futó Windows Server egy időben maximum előfordulhat! Gyakorlatilag egy futó Windows-hoz annyi licencet kell vásárolnunk és azokhoz a fizikai kiszolgálókhoz rendelnünk, ahány fizikai szerveren az adott Windows-unk elképzelhető, hogy futni fog.
E miatt a 90 napos hozzárendelési szabály miatt gondosan érdemes megtervezni, hogy milyen szolgáltatási szintekkel, hány fizikai kiszolgáló kiesése elleni redundanciával számolunk, hiszen a virtuális gépek mozgatása, a licenc vonzatai miatt jelentősen képes megdrágítani egy projektet.
Még egyszer, az érthetőség kedvéért: A licenceket nem futó példányokhoz kell rendelni, hanem fizikai kiszolgálókhoz. Ha egy licencünk van és azt az egy fizikai kiszolgálónkhoz rendeljük, akkor azon az egy kiszolgálón egyszerre maximum négy virtuális példányt futtathatunk. Emellett létre hozhatunk tetszőleges számú példányt. Sőt, ezek közül egyszerre bármelyik négyet futtathatjuk. Ha két kiszolgálónk van és mind a kettőhöz egy-egy Enterprise licencet rendelünk, akkor mind a két kiszolgálón egyszerre maximum négy példány futhat.
Ha azzal számolunk, és technológiailag is úgy építjük ki a rendszert, hogy az egyik kiszolgáló meghibásodása esetén a rajta futó virtuális gépek átkerülnek a másik kiszolgálóra, akkor
a.) futtassunk mind a két kiszolgálón egyszerre maximum két Windows Servert a négy helyett, hogy bármikor legyen "hely" (pontosabban jog) a másik két Server-nek is,
vagy
b.) vásároljunk több licencet,
vagy
c.) a processzorok és a futó virtuális gépek számától függően vásároljunk Datacenter kiadást. Természetesen azt válasszuk, amelyik a legális használatot még biztosítja, de a leg költségkímélőbb.
Végezetül két mondat a CAL-okról. Minden felhasználónkhoz, vagy eszközünkhöz user vagy device Windows CAL-t szükséges rendelnünk, de a Windows Serverek számától függetlenül csak egy darabot. A verzióra viszont szükséges figyelni, a CAL-nak azonos, vagy újabb verziójúnak kell lennie, mint a Windows Server. És még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy a Datacenter kiadáshoz is szükség van CAL-ra!
Hyper-V Server
A Windows Servernek létezik egy speciális, ingyenes kiadása.
Az alapja a Windows Server 2008 R2 Enterprise kiadása, de szándékosan nincs még a nevében sem a Windows kifejezés. A termék ingyenes, még CAL-okra sincs szükség hozzá, de gyakorlatilag csak a Hyper-V környezet kialakítására használható. Grafikus kezelőfelülete nincs és további példányokra sem ad jogot a virtuális környezetre. Ez a Hyper-V Server.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
