Tesztüzem
Majdnem egy időben futottak be a dolgok. Konkrétan ugyanazon a napon érkeztek volna meg, ha a Magyar Posta nem balkukiskodik megint. Hihetetlen tehetségük van az ilyesmihez. Most az volt, hogy amikor a követési szám szerint ki kellett volna hozniuk, akkor még egy darab értesítőt sem kaptam (pedig egész nap itthon voltam, és a telefonszámom is rajta van minden csomagon), egyszerűen csak bekerült a rendszerbe, hogy a címzett kérésére eltolták másik napra a kézbesítést. Majdnem felgyulladtam az idegtől. Mivel egy olyan csomagról van szó, amit idáig a DHL kezelt, itthon pedig kedves-jó Postánk kézbesít, ezért két helyen is követhető volt.
Az itthoni rendszer már azt írta, hogy nem is később kézbesítik, hanem letétbe helyezték a Verseny utcai központjukban. Másnap beballagtam a csomagátvevőbe, ahol már jártam pár alkalommal, úgyhogy nem volt idegen a járás. Gyorsan sorra kerültem, lediktáltam a belföldi azonosítót, majd nekiálltak keresni. Én meg mondtam, hogy velem senki sem beszélt, hogy tolják el a kézbesítést, meg ilyenek, és otthon is voltam. Nem akartam bunkó lenni, csak hangot adtam a dolognak, de látványosan nem érdekelt senkit. Eltelt 10 perc, visszajön a néni, hogy hát itt most nem találja, de átnéznek a raktárba, maximum 3 perc és hozzák.
Kábé 30 perc múlva, amikor már egy kellemesen türelmetlen nyugdíjas csoport állt mögöttem és szórakoztatott a kedvenc onlinenyugger idézeteimmel (bezzeg ígymegúgy, azénidőmben, ezérttartittezazország, bunkómindenki, kösziorbán, rablókormány, stb.), megint visszajött a néni, és azt mondta, hogy átmentek az épület túlsó felébe, jelen pillanatban négyen keresik, de semmi.
Ezt is csak a kérdezősködésemre árulta el, mert amikor újra kinyitotta az ablakot előttem, rám se nézett. Vágod, így ülök ott, mint egy nyomorék, 27 perces késéssel odaállít és elkéri másoktól a papírokat, aztán kiosztja a csomagjaikat. Semmi elnézést a kellemetlenségekért, semmi bocsánat, hogy ingyen megszívatunk, semmi.
Na, akkor kikérdeztem, majd eltöltöttem újabb kellemes félórát egy új fiatalember társaságában, amíg ezek telefonáltak, majd pedig 30 perc alatt sikerült elérniük valami utolsó Dr. Alsóretkesiné Trógerházy Mária főnökasszonyt, hogy megadja a számát annak a kiszállítónak, akinél most van a csomagom. Miközben elméletileg letétben van az orrom előtt lévő raktárban. Egy akkora agypénisz rajzolódott ki meggyötört szürkeállományomban, hogy csak bámultam magam elé, és mondtam nekik, hogy akkor kihozzák holnap normálisan.
Mondtam azt is, hogy hívjon a futár, mielőtt kihozza, hogy biztosan otthon legyek. Hazafelé menet dühöngtem és senkiseszóljonhozzám hangulatom volt, mire egy ablak alá érve egy kedves ember vízkeresztet tartott január 19-én. Ez röviden annyit jelent, hogy majdnem rám dobta a karácsonyfáját, de még időben megfogta, így pedig csak egy fél kiló tűlevél esett a nyakamba. Annyira meglepődtem, hogy szólni sem bírtam. Még sosem akartak megdobni karácsonyfával. Mondanom sem kell, hogy másnap senki sem keresett telefonon, de legalább kihozták. Akkor batár betűkkel volt ráírva, hogy ,,kiszállítás előtt felhívni!", hogy a Word összeomlott volna tőle.
Nagy nehézségek árán tehát összeállt a rendszer, és pár órányi meditációs terápia után készen álltam letesztelni a félelmetesen kínai eszközök kombinációját. Azt hiszem az alábbi videó tökéletesen bemutatja az érzelmeimet a projektorral kapcsolatban.
Mivel ebből sok minden nem derült ki a miniPC képességeit illetően, ezért rádugtam a monitoromra is. Az eredmény összehasonlíthatatlan lett. Tökéletes képminőség, és bár a videón nem tudtam kipróbálni, de utólag már tudom, hogy a 4K felbontás olyan neki, mintha valami random Youtube videót adnék neki. VLC nem játszotta le, csak hang volt, de a többi lejátszó igen (pl. Kodi). Pörgetésnél, belekattintásnál el sem gondolkodott, ment tovább az egész. Íme az első indítások egyike.
Írásosan is megfogalmaznám a véleményem, tapasztalatom nagy részét. A projektor tróger. Nem kicsit, nagyon. Legalább 3-4 méterre kell állni tőle úgy, hogy a lehető legkisebb átmérőjű képet vetítse, és akkor kezd élvezhetővé válni a tartalom, de alapvetően nem javaslom senkinek, hogy ilyesmire költse a pénzét. A vezeték nélküli cucc elfogadható, de nagyon zavar a gombok kattogós mivolta, olyan, mintha egy nagy egeret bökdösnék.
Ráadásul relatíve nagy erő is kell a lenyomásokhoz, így két kézzel fogva nem nagy élmény a gépelés rajta. A fénye tök oké, stabilan és gyorsan csatlakozik BT-n, viszont a touchpad kicsi, és nem lehet elég jól irányítani szerintem. Szóval jónak jó a cucc, csak kényelmetlen kicsit, nem praktikus, így hosszú távon szerintem nem ez a megoldás. Ritkán belefér a dolog. Ami pedig a miniPC-t illeti, meg vagyok győzve. Teljesen.
Jó a teljesítmény, és attól, hogy időnként elgondolkodik a dolgokon, nem becsülöm alá. Mármint szerintem csak rosszul van optimalizálva, mert ahol meg tényleg kell a teljesítmény, és nem a rendszeren múlik a dolog (lásd 4K videó), ott viszont igen jól teljesít. Van hardver rendesen, alig fogyaszt (3-4 watt között használat közben, ami 365 napnyi folyamatos működés esetén 1226 forint 40 forintos kWh-val számolva), ott van a rendszer, bár frissítés szerintem nem várható már rá. Minden megvan benne, ami csak kellhet, és nekem rettentően szimpatikus. A távirányítója tök jól működik, még a kurzor is irányítható vele végszükség esetén, de a 4 nyilas gombbal ez annyira nem előnyös. Parancsoljatok, saját képek:
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
