Szintetikus tesztek

Everest tesztekben jól látható a különbség a két proci között, majd’ kétszer gyorsabb a Q9400. Egyedül a CPU PhotoWorxx tesztben kap ki az E8200-től. Azért, mert ebben a tesztben nem a magok száma a döntő, hanem a memória sebessége és a gyorsító tár mérete. Abban pedig az E8200 áll jobban. Akit érdekel, hogy pontosan melyik teszt mit csinál, itt elolvashatja.

Memória elérésben nincs nagy különbség a két proci között, lévén hogy azonos az FSB és memória órajele. Az a kis különbség inkább mérési hibának tudható be. Itt a gyorsító tár mérete nem számít annyira.

A PCMark Vantage az egész gép teljesítményét értékeli (processzor, memória sebessége, háttértárak, videokártya). Ha csak a cpu pontszámot néznénk, nagyobb különbség lenne, de mivel a processzor teszt csak a benchmark része, az összesített pontszámban nincs nagy különbség. Ezt az is alátámasztja, hogy a két magos procit tuningolva több pontot értem el.

A SuperPI a PI értékét tudja kiszámolni sok tizedes pontossággal. Csak egy magot használ, ezért a processzor és memória órajele, valamint a gyorsító tár mérete a döntő fontosságú. Így az E8200 nyer. Szemléltetésképpen a grafikonon feltüntettem a legjobb eredményemet amit sikerült elérnem az E8400-el.

A wPrime nevével ellentétben nem prím számokkal foglalkozik, hanem négyzet gyököket számol a megadott értékig. Úgy tervezték ezt a benchmarkot, hogy képes legyen kihasználni a négy magos procikat is. A 32M egy gyors teszt, az 1024M pedig stabilitás tesztnek is jó, nagyjából 15-20 percet vesz igénybe egy átlagos Core2 processzorral. Jól látható hogy ahol szükség van négy processzor magra, ott a két magos extrém tuningal se tudja beérni.

Ezek voltak a szintetikus tesztek, a következő oldalon valós alkalmazásokban is megmérettetnek a versenyzők.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!