Canon 18-55-ből makróobjektív

Mi is alakul majd?

Extrém makrófotózáshoz az egyik legegyszerűbb és legolcsóbb megoldás egy objektív megfordítása, azonban ennek megvannak a maga korlátai, amik főleg abból adódnak, hogy az elektronikus vezérlésű objektíveket megfordítva nem lehet vezérelni.

Manuális objektívekkel a probléma csak részben oldódik meg, ezeknek is körülményes a használata, bár legalább rekeszelni lehet őket.

Korábban már írtam olcsó makró megoldásokról, ahol szintén megemlítettem a fordítottra átalakított elektronikus vezérlésű alapzoom objektíveket, mint lehetséges megoldást.

A dolog nem hagyott nyugodni: mi lenne, ha a kissé macerásan rekeszelhető manuális fordított objektívem helyett egy elektronikus vezérlésű lenne a táskámban?

A manuális objektívvel ugyanis először megkerestem a témát, fókuszáltam, majd a munkablende gombját benyomva rekeszeltem valamennyire, és ha még eközben sem menekült el a téma, vagy nem csúszott ki a fókuszból, akkor lett egy esetlegesen jó képem. Már ha nem lett túl kevés, vagy túl sok a rekesz - "buta" fordítógyűrűvel a fénymérés is esetleges.

Egy elektronikus rekeszvezérlésű fordított obi megoldotta volna ezen gondok nagy részét: a rekesz exponáláskor magától ugrik be, a fénymérés is pontosabb...

Könnyű volt ráakadni erre a profin kivitelezett videóra, ami az átalakítás egy lehetséges módját mutatja be :

Ekkor már biztos volt, hogy nekem is meg kell ezt csinálni, így vagy úgy...!

Egy kitobi nem túl drága dolog, ráadásul nekem valami lerúgott, AF hibás darab is megfelelt volna, csak a rekesz működjön, hiszen a videón látható, hogy ragasztani, és vagdosni is kell az objektív házát.

Sikerült is szerezni, tehát a továbbiakban a saját kivitelezésű "makróobjektív" megalkotásáról olvashattok :)

A kész objektív egy kollega 5DMkII-jén

Fúrás-faragás

A Hardveraprón sikerült egy beszereznem egy makulátlan állapotú 18-55-öt, ráadásul igen olcsón. Örültem a szép objektívnek, de nem volt szívem szétvagdosni, pláne a szűrőmenetre ragasztani (féltem is, hogy nem sikerülne pontosan, egy ferde képsík viszont sok bajt okozhatott volna).
Úgy kellett tehát megoldani a dolgot, hogy az átalakítás visszafordítható legyen, és ne okozzon az objektívben kárt. Ráadásul alapvetően nem tetszett az ötlet, hogy beragasszam a kábelt (szakadás esetén nehezen javítható), és az sem, hogy a videón látható objektívre nem lehet sapkát tenni.

A fordítógyűrű, rajta az érintkezősor

Az alapötlet az volt, hogy egy fordítógyűrűből indulok ki, amire felteszem az objektívről levett EF-S érintkezősort. Az érintkező flexkábelét nem szedtem le, elfér az ott, így az elektronikát sem kellett kivenni az obiból. A megmaradó eredeti bajonett pedig jó lesz majd az objektívsapkának is...

Szerencsére az EF és az EF-S érintkezősor ugyanott van a bajonetten, hiszen egyáltalán az EF és az EF-S bajonett legnagyobb különbsége is a zárókupak közepének mélysége. A fordítógyűrűre került két lyuk a megfelelő helyre, az érintkezősort a két saját csavarja tartja.

A fordítógyűrűn keresztül azonban nem lehetne kivezetni a vezérlés kábelét, ezért egy üres 58 mm-es szűrőgyűrűt tekertem rá, amire kifúrtam a vezérlés vezetékének hét lyukat 0,8-as fúróval. Valójában a fordítógyűrűt és a szűrőgyűrűt is át kellett fúrni, mert azon a kis sávon kellett lennie a lyukaknak, ahol a szűrőben az üveg volt; csak így férnek át a drótok az objektív és a fordítógyűrű menete között.

(Sajnos ez igen ronda lett, köszönhetően a használhatatlan szerszámaimnak, elég sok törött fúrószár keletkezett aznap, és egy némileg megfúrt ujj is :D )

Ezen kívül később további két lyuk kellett a kábelek rögzítéséhez, kissé távolabb a kábelezés furataitól.

Készül a kábelezés, ezek az érintkezősorra menő szálak

Kábelezés

Teszteléshez összegányolva

A munka nehezén a fúrással túl voltam, innentől kezdve már csak kábelezni kellett.

Mivel az objektívnek szétszedhetőnek kellett lennie, a vezérlés 7 szálát csatlakozóval kívántam megoldani. Az objektív újonan kinevezett elején a flexkábelre került három, gyárilag hárompólusú csatlakozóval szerelt kábel. Ezt le kellett szigetelni, nehogy később zárlatot okozhasson. A fordítógyűrűn kivezetett drótokat pedig hárompólusú tüskesorokra vezettem ki, ezeket persze megfelelően szigeteltem zsugorcsővel. Festékkel összejelöltem a csatlakozókat a tüskesorokkal, ki tudja, mit okozna az egyes jelek felcserélése (pláne a tápfeszültségé).

Alakul...

A kész kábelkötegeket zsugorcsőbe húztam, ami ugyan nagyon ronda, de nem hagyja mindenfelé lifegni az egyes szálakat. A csatlakozók miatt sajnos nem lett túl esztétikus a dolog, és megvan a veszélye a szétcsúszásuknak is, ez az ára az oldhatóságnak (azóta már összefogtam egy kábelkötegelővel a csatlakozókat, nem olyan ronda, mint a képeken). Illetve, ha folytonos kábellel kötném össze a fordítógyűrűt az objektív elektronikájával, nem lehetne a fordítógyűrűt a szűrőmenetbe tekerni.

Azóta már persze voltak ötleteim a csatlakozók helyett is, vagy összetoldani a kábeleket, vagy egy közös csatlakozót tenni a két köteg közé, de ennek csak akkor állok neki, ha gond lesz a csatlakozások szétcsúszásából. Ami nem rossz, ne javítsd meg...

A kábelköteg szerencsére elég rugalmas; az objektív valamikori fenekén maga a műanyag bajonett tartja a helyén a kábelt, a fordítógyűrű oldalán pedig drótból hajlítottam rögzítést a csatlakozók elé, és utánuk is kapott egyet. Ezzel a kábelt a fordítógyűrűhöz rögzítem, a csatlakozók nem feszülnek, nem mozognak, zoomoláskor és fókuszáláskor is a kábel "csatlakozókon túli" része hajlik. A kábelköteg természetesen elég hosszú ahhoz, hogy semmilyen zoom- és fókuszállásban ne feszüljön meg. Persze ettől ronda is, hiszen eláll az objektívtől.

Kész, két sapka a két végén :)

A kész objektív mind a két végére objektívfenéksapkát kell tenni; ez az előnye megvan a videón látottakhoz képest, jobb a porvédelme. Az objektív korábbi alján a fenékgyűrű eláll a kábelek miatt, ide lehet, hogy gyártok egy közdarabot, amin ki van vágva a kábelek helye, de a jelenlegi megoldás is működik. Az elálló fenékgyűrű alatt szigetelőszalag porvédőket helyeztem el, ezek elmozdulni nem tudnak, persze sajnos a védelem sem 100%-os. Ugyanígy, belülről leragasztottam az érintkezősor helyét is.

Ronda és finom

Az eredmény

A kivitelezett átalakítást lehetett volna sokkal jobban csinálni. Szebben is. Illetve csak szebben lehetett volna :D Ez esetben egy céleszköz volt a cél, a szépség másodlagos volt, illetve sikertelenség esetén akartam menekülőutat hagyni az objektív visszaalakítására. Ezért nem vettem ki az AF modult sem, ahogy a videóban látható; egy próbát megért az is, hogy esetleg működni fog az AF - nem működik, nagyon ritkán találja el a fókuszt. Így az AF motor + szálát lekötöttem és szigeteltem. Maga az AF motor nagyon jól megfelel a fókusz rögzítésére, így fotózás közben nem tekeredik el. :) (Fordított objektív esetén a fókusz tekergetésével nagyon sokat változik a DOF, amiből amúgy sincs soha elég.) A rekeszelés kiválóan működik, a fénymérésnek is kevesebb az eltérése, mint a manuális megoldással.

Az objektív a készre szerelés után egyből csatasorba is állt egy fotószakkörön; ennek a végére az egyik csatlakozó szétcsúszott, és Err 01 hibát kaptunk (kommunikációs hiba az objektív és a váz között), de kis igazgatás után megoldódott a dolog. Ezután került a csatlakozókra kábelkötegelős rögzítés.

Élesben, élőlények fotózására nem használtam még, de ami késik, nem múlik, ráadásul az elmúlt években elég sok fordított objektíves tapasztalatom gyűlt össze, így nagy várakozásokkal nézek az idei nyár elébe :)

Összességében egy elég jól használható eszköznek tűnik az átalakított objektív - erre lehetett is számítani. A kérdés a tartósság, remélem ezzel sem lesz gond. Ha a csatlakozókkal gond lenne, még mindig összetoldhatom a kábeleket.

Az ára a legjobb az egésznek; nem sok pénzt tudok felszerelésre fordítani, így az az összesen kb. 11000 Ft, amiből a megoldás kijött - kínai fordítógyűrű, kínai UV szűrő, és az első változatú 18-55 - abszolút barátságos volt. Az a körülbelül 2:1 leképezési arány (ha jól számoltam, de az 1:1 az biztosan megvan - javítsatok ki, ha tévedek), amire a fordított 18-55 18 mm-en képes, mindenképp megér ennyit. A kényelem, amit a működő rekeszelés jelent, még inkább.

Erre jó ez az objektív... Ez még a "buta" változattal készült

Már csak fotózni kéne megtanulnom, de az nem ezen az obin múlik ;)

Update 2014 nyár végén : Az objektívet elég ritkán használtam a nyáron (időhiány miatt kevés olyan dolgot makróztam, ami nem szitakötő volt :D ) , de a táskámban hányódást, rázkódást, csavargatást teljesen jól bírta, nem esett szét semmije, szépen működik.
Íme pár kép, ami vele készült (utóbbi kb. 24mm-en...)

Update 2017 : Még mindig működik, semmi baja nem volt eddig. Nem is tudom, mikor építettem bármit, ami ennyi ideig hibamentes volt :D