Nem szoktam elsőként hozzászólni, de van egy saját történetem is a simlis kategóriában.

Mikor katona voltam, bevonulás után a krumplivirágosok (tisztesek) szinte óránként kértek önkéntest hol ilyen, hol olyan munkára. Emlékeztem az öreg kiszolgált rókák, leszerelt katonák tanácsaira, így lelkesen jelentkeztem bármire, lett légyen az a legmocskosabb meló. Eltelt egy hét, eltelt kettő, takarítottam, WC-t pucoltam, gürcöltem. Kezdtem nagyon unni, már azt hittem, hogy nem bejövős a taktika, amikor újra kék lett az ég.
Egy reggel megint önkéntest kért az őrvezető elvtárs, én meg bágyadt lelkesedéssel jelentkeztem.
- Solymosi honvéd, maga már bizonyított, most jöjjenek a sumákok. Juhász honvéd! Söprűt, lapátot fog, irány utánam, lépés indulj!
Hurrá, bejött a taktika, magamban áldottam az öreg rókák nevét.
Pár hónap múltán az őrvezető elvtárs szinte barátian szólt hozzám.
- Solymosi, maga nagy simlis. Először lelkes, aztán még véletlenül se jelentkezik önkéntes munkára...

[ Szerkesztve ]

Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok... (KFT) Birodalmi Szóvivő és Békenagykövet (:L topic)

Az a baj hogy a második történetből az derül ki hogy a főnök egy gerinctelen ember. DE ha én lennék a főnök akkor az első esetben azonnak kirúgnám a beosztottat, és nem azért mert nem végezte el a munkát, hanem azért mert hazudott és másra akarta kenni a dolgokat. Persze csak akkor ha ez egy munkahely nem pedig egy óvoda.

Hello, a nevem Inigo Montoya! Megölted apámat, készülj a halálra!!!................................................................... Merek annyit, amennyit férfi merhet; Aki többet mer, nem ember...............................

Munkahelyről van szó, az (szerintem) mindegy, hogy milyen profillal.

Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok... (KFT) Birodalmi Szóvivő és Békenagykövet (:L topic)

Nem is a profilra értette

A lényeg az, hogy nem óvoda. Nincs nagybácsi, nincs "keresztapa".

Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok... (KFT) Birodalmi Szóvivő és Békenagykövet (:L topic)

Hát elvileg én is munkahelyen dolgozok, de sajnos a valóságban ez egy óvoda. A második történeted itt úgy van jelen, hogy ha valakinek van egy jó ötlete, azt a támogató mérnök úgy adja tovább mintha ő találta volna fel a spanyol viaszt. Ezért már alig van olyan ember aki mond nekik valamit is.

Hello, a nevem Inigo Montoya! Megölted apámat, készülj a halálra!!!................................................................... Merek annyit, amennyit férfi merhet; Aki többet mer, nem ember...............................

Mennyi jó ötlet vész kárba...

Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok... (KFT) Birodalmi Szóvivő és Békenagykövet (:L topic)

Az a baj, hogy Magyarországon még mindig annyira gyenge a munkavállalói érdekképviselet, hogy a legtöbb helyen rövid távon az a kifizetődő, hogy az ember a saját kollégáit lökdösi ki a "húsosfazék" közeléből. Hosszú távon ez persze se a munkavállalónak nem jó (állandó stressz, nagyobb cserélődés), meg szerintem a cégeknek sem, mert amit nyernek a bérköltségen, azt szerintem háromszor elbukják másutt.
A normális nyilván az lenne, ha a cég bevételeinek növekedésével arányosan nőne a "fazék" (bértömeg is), így az alkalmazottak együtt és nem egymás hátán próbálnának előre jutni. De ugye nálunk többnyire nemhogy kollektív szerződés meg egyéb a világ jobbik felén megszokott dolgok nincsenek, de még olyan sincs aki tárgyalna róla.
- Emiatt aztán tényleg kárba vesznek az ötletek - ha nekem nem jut semmi a dologból, akkor minek erőlködjek.
- Elszabotálódik az újoncok, pályakezdők betanítása - a cég érdeke, hogy legyen képzett embere, az én érdekem az, hogy, senki más ne tudja amit én, mert úgy felém áramlik több pénzenergia.
- Megszerzik az emberek a szükséges munkatapasztalatot, aztán lelépnek valahova ahol meg is fizetik.
- Elszabotálódik a munka - mivel ugye a bevétel növekedéséből nem igazán jut a munkavállalónak, így aki maradni akar/kénytelen, egy idő után arra törekszik, hogy az adott összegért a lehető legkevesebb munkát végezze.
- Ezzel együtt azoknak a letörése, akik dolgozni akarnának - "hallod ezeknek, ennyiért a mimumot... se!", hiszen gyorsan vége a kényelmes tempójú munkának, hosszú kávészüneteknek, ha valaki közben megmutatja, hogy lehet keményen is dolgozni.
Oldalakat írhatnék az ilyen simlis kollégák sztorijaiból, mert a magyar munkahelyi kultúra olyan ütemben termeli ki őket, hogy alig marad ember aki ne csinálná meg a maga apró trükkjeit. Hogy mégsem írok egyet sem az azért van, mert valószínűleg pont ugyanazok lennének amit mindenki más is megtapasztalt, függetlenül attól, hogy három utcával, három várossal, vagy három megyével dolgozik odébb, ugyan úgy, ahogy a te két sztorid is megtörtént itt a szomszéd irodában, meg egy emelettel feljebb a másik részlegen is.

Ami az ötleteket illeti, nem kéne kárba veszniük. Bizonyára a "tolvaj" fölött is van illetékes, így érdemes lenne közvetlenül hozzá fordulni. Vagy túl naiv vagyok?

Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok... (KFT) Birodalmi Szóvivő és Békenagykövet (:L topic)

Én sem írok példát, mert tényleg jól leírtad. Volt dolgom ilyen munkatárssal és ilyen főnökkel is.

"Ki a büdös istennyila vagy te bohócképű!?" SzŐr Geri, birodalmi poéta és főszakács (:L topic)

Nem én írtam le, hanem a középvezető, aki súgott.

Az első hozzászólást is olvastad? Már csak azért, mert az rólam szól.

Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok... (KFT) Birodalmi Szóvivő és Békenagykövet (:L topic)

Mindent elolvastam! Az szerintem nem simlisség (abban az értelemben, ahogy a bejegyzésben van) inkább élelmesség, életrevalóság.

[ Szerkesztve ]

"Ki a büdös istennyila vagy te bohócképű!?" SzŐr Geri, birodalmi poéta és főszakács (:L topic)

Csuda tudja. Végtére is mások rovására voltam élelmes. Engem sokáig békén hagytak, míg másoknak szívás volt minden nap.

[ Szerkesztve ]

Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok... (KFT) Birodalmi Szóvivő és Békenagykövet (:L topic)

Te az elején jelentkeztél és meg is csináltad amit kellett. Idővel azt hívták, aki addig sunnyogott és téged békén hagytak, mert látták, hogy megcsinálod, amit rád osztanak. Nem voltál senkinek a kárára.
A sunnyogók voltak a maguk ellenségei.

[ Szerkesztve ]

"Ki a büdös istennyila vagy te bohócképű!?" SzŐr Geri, birodalmi poéta és főszakács (:L topic)

Azért az, hogy mások jóval többet melóztak, mint én, mert "életrevaló" voltam, mégis (legalább egy kicsit) simlis kategória.

Azért poén, hogy más véd engem önkritikám ellenében.

[ Szerkesztve ]

Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok... (KFT) Birodalmi Szóvivő és Békenagykövet (:L topic)

A tolvaj maga a vállalati kultúra. Afölött már ugye nem nagyon van semmi. Mondok egy példát. Kapsz egy feladatot, hozzá pénzt, paripát, fegyvert, meg x időt arra, hogy megoldd. Rájössz, hogy három nap helyett, két és fél nap alatt is meg lehet csinálni. Mit teszel?

a.) Megcsinálod két és fél nap alatt, a szerzett tapasztalataidat megosztod, hogy mindenki okuljon belőle.
b.) Megcsinálod 3 nap alatt úgy, hogy közben egy fél munkanapot elkávézgatsz, dumálgatsz. stb, ha van beoszottad, akkor neki is hagyod hagy pihenjen...

A döntésed várható eredményei:
a.) Kapsz egy marék aprót jutalmul (te egyedül). Ha többen végeztek ugyanolyan munkát, akkor a többiek nem kapnak semmit, de ha ők is ismerték a trükköket, akkor jól elszúrtad nekik a soron kívüli kávészüneteiket. Ha következőnek valaki más innovál, akkor meg ő szívat meg 1-2-10-20-100... embert, miközben csak neki csurran egy kevés.

b.) Nem kapsz jutalmat, de nyugiban dolgozhatsz tudván hogy ha minden jól megy akkor pihenhetsz munkaidőben, ha meg esetleg valami gond, van akkor legalább van egy fél napnyi mozgástered, nem kell magyarázni, hogy mért nincs időben kész. Ha beosztottad van, nem fog megutálni azért hogy neki kell keményebben dolgoznia mégis hozzád áramlik a pénzenergia. Nyilván ez addig működik amíg közmegegyezéses alapon senki sem ugrál.

Ezért gondolom, hogy olyan vállalati kultúra kéne, hogy ha valaki valamit innovál, akkor ne legyen senkinek az érdeke se ellopni, mert nem egy-egy ember szemét bökik ki pár forinttal, hanem mindenkinek jut. Elvégre a cég mégiscsak az ott dolgozók közössége, nem egy nagy kocka épület, meg egy dizájnos logó.

Feltétlenül a b.) megoldást választanám.

1. Hamar megtanultam, hogy bár vonzó lehet a pillanatnyi dicsőség, de a kiugró teljesítménnyel saját dolgomat nehezítem, hiszen ezt a tempót máskor is elvárják, az nem számít, hogy feszített volt. Most ugyan nem feszített a tempó, de miért ne lazítanék, ha ezzel nem ártok senkinek, sőt, kímélem a lehetséges beosztottamat.
2. Nem teljesítünk egyformán. Lehet, hogy én képes vagyok két és fél nap alatt letudni a dolgot, mások viszont képtelenek lennének rá. Én ugyan "dicsőséget" aratok, meg ahogy mondod, egy marék aprópénzt bezsebelek, de felállítok egy normát, amelybe sokan belebuknak, így ők hátrányba kerülnek az én "hibámból".
3. Ha három nap van a munkára, akkor a cégnek megéri, ha ezt a határidőt betartom.

Mondom mindezt úgy, hogy prózai melós voltam.

Ami azt illeti, ha nekem cégem lenne, az együtt sírunk, együtt nevetünk alapon működne. A legalacsonyabb szintű munkás szorzója 1 lenne, a többieké hozzá képest 1 egész akármennyi, 2, 5, a legfelsőbb kategória akár tízszeres is lenne. A tiszta bevételt szétosztanám, de lenne belőle kivonva "mozgóbér", amellyel azokat jutalmaznám, akik erejükön felül teljesítettek, ötleteikkel, javaslataikkal előrébb vitték, fejlesztették a céget. Mindenki megkapná, amennyi jár, szerintem senki nem akarna kilépni, kihalásos alapon menne a felvétel.

Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok... (KFT) Birodalmi Szóvivő és Békenagykövet (:L topic)

Ha vállalat és kultúra akkor meg kell említenem a munkaadómat: MÁV.... fuh na ott van a beledermedt szocializmus.

Ha van A és B közt egy vonat leközlekedik, nem késik, a kutyát nem érdekli miként. Aki utazószemélyzet az gyakorlatilag perce pontosan be van határolva mit mikor csinál, hiszen ő a vonathoz igazodik... sokszor határán billegve a szabályos munkavégzésnek... a főnököt meg nem érdekli csak guruljon a kerék, ő is boldog, meg mi is ne baszogassanak.... jó mondjuk a "könyveléssel" papírmunkával vannak gondok, mert ez tarja össze a céget, az irodistáknak mi adunk munkát...

De hogy szemléltessem, nem egy főnök bukott el a karrierje alatt mert olyan dolgokat várt el amit eddig senki (oké volt joga, de jó volt nélküle is), kerek 6 hónapig volt a karrierje csúcsán , csak ugye nem 1 kolléga van aki 40+ évnél jár.... dolgoztak 2 politikai rendszerben, legalább 10/15 vezérigazgató ideje alatt, sok csókos jött/bukott, de ő maradt mert a szarosmunkát nem volt kinek megcsinálni (most sincs), egy olyan cégnél ami látott monarchiát/fasizmust/kommunizmust/demokráciát.... ki a f@szt érdekel most ennek a hülyének az elvárása

Viszont az ilyen emberek karakánsága kicsit néha tévútra vezet: ide ne hozd azt a sz@rt mert ma fáj a fogam!, és leszarja... én meg taknyosként mit mondok?! Oké leszarom a fejed, majd nem fog elmenni a vonat a szar miatt.... de mikor váltás van te topogsz ott a peronon elsőként a vasutat basztatva "megint késve érek haza!!"

Aki nem kúler, de becsülettel megteszi azt amit kell.... mikor fontos meg pláne, az jó, de vannak páran akik pihenni/nyögni/nyígni járnak melóba. Akár 40 év után is, ami marha bosszantó