a giga lapon nem állithatóak ezek az értékek mégis elég jól megy benne a tuning.kivéve a quadok fsb-jét nem lehet az egekig növelni benne.
a kérdésem az hogy a lap automatikusan állitja ezeket a feszeket előre beégetett séma alapján vagy az alapértékeket erőlteti és jutsz ameddig jutsz a prociddal tuningban?
amugy nagyon élvezetes olvasmány számomra aki nem ért ugyan hozzá de szeretne többet tudni erről a dologrol.

Igen a GTL REF és a PLL nem állítható ezeknél a lapoknál de tudomásom szerint a p45-ös lapoknál már a giga lapok esetében is állíthatók lesznek.A vFSB vagy FSB voltage (VTT) a gigánál is állítható a GTL REF nem azt viszont az alap 67%-os beállítással azzal együtt emeli. Fsb voltage X 0,67=GTL REF.A különbség annyi, hogy nincs lehetőség a százalékos érték külön állítására. A PLL feszültség tudomásom szerint ezeknél egy adott alapbeállításon működik. Természetesen ezek nélkül is lehet elég jó tuningot elérni azonban egy adott processzornál azonos Vcore feszültségnél magasabb fsb-t és proci frekv. lehet elérni megfelelő beállítások mellett azon lapok esetében ahol ezek állíthatók.Mint az írásban is említettem mégjobban kijönnek a különbségek quadok esetén.

[ Szerkesztve ]

Könnyen lehet, hogy nem fogtam fel teljesen azt, amit írtál, de lenne két (és fél) kérdésem.

1) A GTL REF feszültségekkel merrefelé érdemes elindulni? Legyen több vagy kevesebb, mint 0.8V, ha vad tuningba kezd az ember?!

2) 65nm-es prociknál 1.2V a VTT, viszont a 45nm-eseknél csak 1.1V. Tehát, míg a 65-ös procikhoz 67, addig a 45-ösökhöz 63%-os VTT illene. Igaz?

Köszi.

Nézzék meg közelebbről! Mert minél közelebb hiszik magukat, annál kevesebbet fognak látni.

köszi.
mondjuk tényleg van fsb feszállitási lehetőségem de ugy vettem észre a quadnál az már nagyon nem hoz többletfsb-t.
azt én is olvastam hogy P45-nél már beteszik ezeket az állitási lehetőségeket.
remélem dobni fog rajta..

Tanulságos leírás
Köszi.

Szép bejegyzés! Köszönjük!

NEM FIZETETT REKLÁM! >>armegoszto.hu<< Folyamatosan friss akciók.

Nekem 1,2 VTT-s CPU-m van de az alaplap 63%ot állít be. Érdemes lenne akkor felemelni a GTL-t?
1,3 VTT mellé milyen %ot kéne állítani? 67%?

Előrre is köszi!

NEM FIZETETT REKLÁM! >>armegoszto.hu<< Folyamatosan friss akciók.

Nem igazán könnyű a téma, ha valaki elolvassa az eredeti doksikat kb. a 10. sor után kezd keresztbe állni a szeme, a 20. után pedig abba hagyja még mielőtt maradandó károsodást szenvedne. Annyira bonyolult.Nekem is az tartott sokáig mire sikerült úgy "lefordítani" érthető nyelvezetre, hogy lehetőleg a szakmai valósága ne szenvedjen számottevő csorbát (eltérést).

A GTL REF kérdés az egyik leghúzósabb. Tulajdonképpen sötétben tapogatódzunk. Optimális esetben az ábrán Uo és Uu feszültségértékek között pontosan középen kellene elhelyezkedni ezt azonban nem látjuk (sajnos) Befolyásolja a VTT értéke és a proci alaplap tulajdonságai és a freki is az optimális értéket.Mint az írásban céloztam is rá ez az a feszültség ahol esetlegesen csökkentésre is szükség lehet (%-os érték) Véleményem szerint érdemes először picit felfelé, majd egy lépéssel lefelé is állítani, majd tesztelni a rendszert. Amelyik irányban magasabb fsb-n stabilabb a rendszer abban az irányban folytani.

A 65nm >> 45nm prociknál általában minden feszültségnél kisebbek az alap és határértékek is, a csíkszélességből érzékenységből adódóan.Az írásban említett értékek a szabvány, szabadalom alapértékeire vonatkoztak. Az intel oldaláró letölhető procik datasetjében általában szerepelnek ezek az értékek. Valamint az auto ill. normál beáll. (elvileg) ezeket az alapértékeket adja a lap, innen ellenőrizhető. Egyébként megközelítőleg igaz.
Lehet a délután folyamán még írok egy kis kiegészítő tájékoztatást a feszek beállításával kapcsolatban

A többieknek köszi!

DemonDani: Evileg az optimális érték valahol a kttő között lenne alapon
63%>opt.<67% . Lap proci és biosfüggő is. Érdemes a bios által adott alapértékből kiindulni a fentebb leírtak szerint.

[ Szerkesztve ]

üdv

"...a GTL REF és U1 közötti (narancssárgával jelölt sáv) feszültségérték megfelel a magas logikai szintnek >1, a GTL REF és U2 közötti feszültségérték (világoskék sáv) az alacsony logikai értéket azaz 0-át jelent."

nem úgy szokott lenni, hogy a logikai 0 és egy között jó nagy biztonsági sáv van? Mert pl említetted a zajt a zajmargónál (gondolom angolul noise margin volt, én biztos nem margónak fordítottam volna ), na most, ha a fenti állítás igaz, akkor egy bármilyen kis zaj is rögtön el tud rontani egy bitet. Ez hogy van ez? vagy mit nem veszek észre?

alex

Köszönöm a segítséget. Azt hittem, hogy lesz egy tuti recept, amit egyénre szabva lehet alkalmazni. Szemét GTL REF beállítások!

Nézzék meg közelebbről! Mert minél közelebb hiszik magukat, annál kevesebbet fognak látni.

Köszönöm! A következő biosomban remélem a GTLREF érték is "auto" kapcsolos lesz XD

NEM FIZETETT REKLÁM! >>armegoszto.hu<< Folyamatosan friss akciók.

Hasznos cikk, THX!

¡GLORIA A LAS PLAGAS!

Köszi
Nekem mondjuk per pillanat nem sokat segít,mivel még a jó öreg Athlon XP-s gépem van,és még a DFI alaplapom sem tud százféle szorzót,feszt,meg órajelet állítgatni De majd egy gépújításnál tuti jól fog jönni

Metalt a népnek \m/

Először én sem tudtam hogy mik ezek. Tavly októberben vettem az eslő p35ös lapom( p5k-e ), amiben egy csomó dolog új volt, nem is ment benne a tuning a 6850-el. Ezért vettem egy másikat( ip35 pro ). Ebben 100mhz-cel többet értem el, mint p5k-e ben.Rengeteget érdeklődtem a BIOS-os beállítások miatt, mert ebben is egy csomó dolog új volt. Irtam a ph-ra, xrterme-re, abit-usa fórumra, asus-fórumra, de mindehol csak a lámaság ment, meg ha egyetalán válaszolt is valaki, akkor aszont: "dóntmeszaránd vidtet!". Úgyhogy elkezdtem keresgetni neten(wiki, google, yahoo), találtam egy két írást, és ezek többsége tömény elektonikával volt teletűzdelve, és úgy nagyjából( kb ahogy itt le vagyon írva ) megértettem, hogy miről is van szó. Konkrétan a GTLref,VTT cuccosról találtam dolgokat, és közbe meg vettem egy quadot 6850 meg el lett adva. Na ezzel már sokat szenvedtem, mire épkézláb eredméyneket tudtam vele produkálni. Ez a proci p5k-e-ebn ment jobban, sőt sokkal jobban ment, mint amennyire a 6850 ment az abitban az asushoz képest.Rengeteget kísérleteztem mindkét lapban, hogy milyen hatása van a GTLrefeknek meg a vtt-nek eggyütesen a stabilitásra, de abitban pl semmit nem tapasztaltam, pedig szinte az összes kombinációt kipróbáltam. Talán a kezdeti BIOSok még nem kezelték jól a GTL funkciót de lótúrót se ért. Ha valami nem akart menni, az nem ment. Ráadásul az ip35pro-ban 1,4V- valósnál többet nem mertem adni fft alatt a quadnak, mert 1,4V felett így terhelve meglehetősen instabil volt a fesszabályozás. Több fesz is kellett neki ráadásul, mint p5k-e ben, és max 3,4en tudtam stabilizálni. Pedig direkt azért vettem ezt a lapot, mert láttam, hogy egy csomó jó tuningeredmény született benne. p5k-eben meg sokkal jobban ment, abban 3,7-ig feltoltam fft stablilan és a 3,8at is ostromoltam vele, de valamiért ott nem volt stabil. Pedig 4,1Ghzen még a Pi32M is hiba nélkül futott. Aztán úgy döntöttem, hogy nem kell 2 lap, eladtam az ip35 pro-t,és megtartottam a p5k-e -t. Időközben jötttek ki új BIOSok a p5k-ehez, meg lettek új quadjaim. No ezekkel már volt értelme állítgatni a GTL-refeket. Az érekesség ebben, az, hogy semmilyen racionalitást nem találtam az egészben. Talán mintha leszűrődött volna egy olyan szabályszerűség, hogy ahogy emeled a VTT-t a nagyobb stabiltás érdekében, és mászik vele a gtlref, eleinte csökkenteni kell a GTLref értékét, hogy megmaradjon azon a szinten, amin eredetileg volt, tehát hogy ne másszon el. Aztán ahogy tovább toltam az órajelet, meg mintha vissza kellett volna állítani, tehát növelni keleltt volna, mert úgy volt stabil. Pl elértam a 400x9-et, mondjuk 1,3as VTTvel csökkenteni kellett a GTLrefet 67->63, aztán mondjuk feljebb toltam 5 -10 Mhzet az fsb-t, akkor meg megint mintha a 67 lett volna a jó. aztán utána újabb fsb emelésnél már sehogy se volt jó 57-67ig mindent végéigzongoráztam. Aztán emeltem 1,4V-ra, akkor megint csökkenteni kellett de most 61ig. Utána órajel emelésekor megint növelni kellett 67ig, aztán meg amikor már ez sem használt 1,5V ig fel a vtt és 59% a gtl. és igy tovább. De ez nem minden esetben volt igy, pl volt olyan, hogy egy órajelen úgy volt stabil, hogy 1,5V+ 59% mindenhogy máshogy hibázott a prime, aztán emeltem az órajelet, hogy megy e feljebb, és megint hibázott, és megpróbálkoztam a vtt csökkentésével, tehát 1,4V és 59%( az urtolsó lépcsőben amikor 1,4V-t VVT kellett a procnak mellé 61% kellett 59%-al nem volt stabil), és lám stabil lett. És minél inkább közelebb kerültem a legnagyobb elér órajelhez, annál inkább kezdett elmosódni ez a szabály, annál jobban érvényesül az, hogy valamilyen random értékre stabil, a többire meg nem. Pl volt olyan, hogy 1,5V+ 59% kellett a 3,7hez. A 3,8hoz 1,3V+61% a 3,850hez meg 1,4V+61%. Ez szeritem a lap miatt van, valahol ennyire képes a p5k-e ezekkel a provcikkal, hogy a proci tuning vége fele már nagyon sokat kell szórakozni ezekkel a beállíátsaokkkal, hogy finomhangljuk a procit. 3,6ig ált nincs gond G0ás quadokkal, de afelett már igencsak gépészkedni kell ebben a lapban, a jobbakkal meg 3,7felett. Na szal nekem ilyen tapasztalatim vannak, nem tudom ki hogyan járt el hasonló ügyben, de kiváncsi lennék mások tapasztalataira is.

Ami még érdekel, és nem tudom hogy konkrétan mire szolgál, az a spektrum szórás ezeknél a lapoknál(p5k-e), a cpu és a pci-e, lehet engedélyezni meg letiltani, elvileg ha letiltod, akkor az nagyobb órajeleknél nagyobb stabilitást biztosít. Tanultam róla, tudom, hogy mi az, de csak híradástechnikai alkalmazásait ismerem, az hogy ezeknél a lapokná mire lehet jó arról halvány lila gőzöm sincs. Meg van egy ilyen lehetőség is, hogy clock over charging voltage, ezt se tudom hogy mire jó, de néha meg kell emelni ezt is.

Amugy tök jók ezek az írások Kroky Nem tudnál ajánlani valami könyvet esetleg, ami hasonló témájú, ami a számítástechnikai alkatrészek elektronikai implementációjával foglalkozik, esetleg alapelveket mutat be? Vagy Te csak netről szeded ezeket? Mert azért a netes forrásokhoz nem árt némi előképzettség, az honnét van?

Egy kicsit módosítottam a megfogalmazást, hogy érthetőbb legyen. Azonban a legtöbb leírásban úgy szerepel ahogy eredetileg írtam.
Nem a két logikai szint között kell széles sávnak lenni mivel ott jól láthatóan egyáltalán nincs zaj. Éppen ezt használja ki az alapelv mivel pont szűkíteni igyekszik középre a logikai szint meghatározására használt feszültségszintet, mivel a zaj az elvileg eredeti négyszögjel alsó és felső élét módosítja torzitja el. Tehát attól a sávtól kell biztonságos távolságban tartani.De tulajdonképpen erről szól az írásban szereplő ábra valamint a leírás amit ezek szerint nem értettél meg.
A zajmargóba belekötni meg abszolút értelmetlen volt mert a megfogalmazásnak semmi köze a lényeghez. Valamint sokkal jobbat kitalálni szerintem nemigen lehet és jelentősége sincs. Egyébként adott a lehetőség van még tisztázatlan bios beállítás, sőt akár ezekről is lehet ennél jobban egyértelműbben részletesebben megfogalmazott leírást csinálni.

[ Szerkesztve ]

Amit a különböző lapokkal és processzorokkal végzett tuningkisérletekről, beállítási nehézségekről és a GTL REF beállításairől írtál, azzal tökéletesen egyetértek és csak megerősíteni tudom.Erre próbáltam is célozni írásomban. Valamint ezért is nem szándékoztam kész tuti feszbeállításokat leírni, mert főleg a GTL REF-nél lehetetlen.
"Játszani" kell vele. Még annyit fűznék hozzá, hogy mindig meg kell keresni (sajnos), hogy melyik fesz. miatt bukik meg a tuning. Ha nem megy az egyikkel meg kell próbálni egy másikat, és ezt többször végig kell csinálni minden freki módosításkor. Egészen addig még egyikkel sem tudunk javítani és akkor viszza kell lépni az utolsó stabil beállításra. A maxot csak így lehet megkeresni. Természetesen ebben nyújt némi segítséget, ha pontosan tudjuk melyik fesszel mit is csinálunk.

A CPU spread spektrum és a PCI E spread spektrum beállítás ha be van kapcsolva, az a Front side bus és a PCI Express bus-on fellépő elektromágneses interferenciát lenne hivatott kiküszöbölni illetve csökkenteni némi jelalak és frekvenciakorlátozó módosítással.
De mivel akadályozza az fsb növelését, illetve a PCI E frekvenciára érzékeny eszközöknél hibás működést eredményezhet ezért föleg tuningnál ajánlatos inkább disabledre állítani.

A clock over charging voltage beállításról van némi elképzelésem, de sajnos pontos biztos információm hitelesnek tekinthető magyarázatom jelenleg nics.
(mindent én sem tudhatok )

Sajnos könyvet sem tudok ajánlani, mert igaz, hogy vannak jó szakirodalmak. Csak sajnos az baj, hogy mire egy könyv vagy tankönyv kiadásra kerül már rég elavult. Könyvtárba is lehet próbálkozni, csak ott az a baj, hogy általában még régebbi kiadások vannak,de lehet kifogni újabbat is egy kis szerencsével. Előnye, hogy nagyon olcsó és nem jár úgy az ember, hogy vesz egy drága könyvet és vagy túl régiek a benne lévő dolgok, vagy éppen annyira bonyolult, hogy nem ért belőle semmit.
Az én tudásom amit sikerült "összegyűjtenem" az abból származik, hogy az évek folyamán (sajnos nem vagyok már tini inkább erős középkorú ) számos szakterületen dolgoztam közben több képesítésre szert tettem,föleg a gyengeáramú elektronika terén. Később elkezdtem a számítástechnikával is foglalkozni. S tulajdon képpen ezek amivel foglalkoztam egyben a hobbijaim is voltak, itthon is ezekkel foglalkoztam. Mindig szerettem nehezen megoldható megfejthető dolgokkal foglalkozni.Mondhatom, hogy a legtöbbet itthon tanultam. Érdemes szakmai folyóiratokat olvasgatni, a neten is böngészni, érdekes és új témák után ( ott alaposan meg választani a hitelesnek tekinthető forrásokat) valamint eddig megszerzett tudásunk alapján, megpróbálni megfejteni kérdéseket problémákat és így fokozatosan juthatunk előbbre.

Örülök akinek tetszett és hasznát veszi írásomnak.

mindig meg kell keresni (sajnos), hogy melyik fesz. miatt bukik meg a tuning

Többnyire azt vettem észre főleg ezeknél a GTL-es lapoknál, hogy itt ez azért nehéz, mert nem egy feszről van szó, hanem beállítások kombinációiról. Tehát hiába emeled őket külön külön, úgy nincs hatása az egészre. PL a p5k-e-n meg az IP35pron is volt olyan hogy NB GTL ref. p5k-e-n többször tapasztaltam, hogy mig kisseb szorzóval adott fsb-n elég volt kevés fesz is az NB-nek, nagyobb szorzóval ugyanazon az fsb-n nem. Emelni kellett az NBV-t. Így már tovább ment a prime, nem dobott kékhalált az elején rögtön, de hibázott, emeltem az VTT-t, csökkentettem a GTL-t megint az elején kifullad, és igy szorakoztam vele, amig nem meguntam, és visszatettem a legutolsó stabil beállításra, hogy megnézzem milyen hatása van az NBV emelésének. Ugyanzon ahol addig stabil volt 1,4-gyel, most 1,55-tel nem. Csökkenteni kellett az NB GTL-t is, úgy már jó volt. Aztán emeltem az órajelet vissza a köv lépcsőre, hogy megnézzem úgy jó e, és még mindig nem volt jó. Meg kellett emelni a VTT-t is, a GTL csökkentésvel együtt. Erre szintén úgy jöttem rá, hogy a stabil beállításoknál emeltem a VTT-n és állítgattam a GTL-t úgy, hogy megint stabil legyen. Ha ehhez még hozzávesszük azt, hogy benne van a pakliban az is, hogy a procinak is kell feszt adni esetlegesen egy lépcsőnél, akkor már egy emelésnél kapásból lehet három fesz a szűk keresztmetszet, amivel éveket el lehet játszani, mire rájön az ember, hogy mi a nem jó.

Ha a spektrumszórás az áthallások csökkentésére van, akkor miért van negatív hatással az órajel emelésére? Az jó ha kevesebb az interferencia, igaz a nagyobb frekivel szélesedik a spektrum is, több magasabb komponenst kell átvinni, nehezebb szétteríteni a jelet.Erről nincs valakinek tapasztalata, hogy kb milyen frekinél érdemes kikapcsolni? Nálam pl a PCI-e spread spectum mindig auton van, semmi előnyös hatását nem tapasztaltam a kikapcsolásnak, a CPU spread spectrumnál volt annyi, hogy magasab fsb-t értem el a quaddal, de igazán ez max órajelnél nem nagyon számít, mert ezek a procik átlagban 460-470 körül mennek max,9x-el meg 400-430, szal max órajel keresésénál nincs nagyon értelme.

A sejtésed is leírhatnád, az is több mint a semmi.

Nekem valami régi könyv is megteszi, ez a spektrumszórás, meg a pll se mai dolog, igaz ezeket inkább rádiótechnikai könyvekbe lehet megtalálni, jó lenne ha valaki írna egy olyat, amiben ezek, amik a modern a PC-knél használtosak, elterjedtek megvannak összegyűjtve.

most hol van az ábra?
Meg azt hogy gondolod, hogy alacsony meg magas amplitúdónál van zaj, középen meg nincs? Vagy ha középen van a két logikai érték, akkor minek akkora feszültségtartomány? Vagy szerinted az véletlen, hogy pl a TTL rendszerben (igen, a ttl nem mai gyerek, de az elv ugyanaz) A tápfesz - tápfesz*0,5 között van logikai 1, a 0 - tápfesz*0,2 között meg a logikai 0? Szerintem azért, hogy ha valamennyi zaj rakódik a jelre, akkor is még ne lógjon át a másik tartományába, és szerintem itt is pont így kellene lennie.
A zajmargóért pedig bocs, ha rosszul esett, pusztán arról van szó, hogy szerintem magyartalan, lehetne pl zajvédő sáv vagy zajhatár (nekünk a suliban kb így emlegetik az ilyeneket)

peace

szerk: tudnál küldeni leírást, ahol úgy szerepel, ahogy mondtad? az lehet, hogy segítene

[ Szerkesztve ]

Ehh, ehhez nekem már idegen szavak szótár kell... Gratu, ismét profi mű...

Saor Alba

Én ezt olvastam anno de ebben is így van

igen, és itt világosan leírja, hogy a logikai 1 szint (Vtt) és (GTLREF + Vtt*0,1 + noise margin) között van, hogy a zaj meg a túllövés miatt nehogy belelógjon a logikai 0 szintbe, ami pedig (0)-tól (GTLREF - Vtt*0,1 - noise margin) között van. Tehát még egyszer: az alacsony szint a 0 feszültséghez közel van, a magas meg a tápfeszhez, és közöttük van a biztonsági sáv, hogy ha zajos a környék (a gép belseje eléggé az pl), akkor a zaj ne vigye át olyan könnyen a másik logikai szintbe.
Azt persze elismerem, hogy az egész fsb-s tuningolós témához nem értek annyira, mint a kolléga, de az igenis hülyeség, hogy a logikai szintek a feszültségsáv közepén vannak, egymás mellett. Ennyit akartam kezdettől fogva, ezek szerint nem voltam egyértelmű, bocs.

további minden jót

szerk: helyesírás

[ Szerkesztve ]

igenis hülyeség, hogy a logikai szintek a feszültségsáv közepén vannak, egymás mellet

ebben igazad van, de szerintem valamit félreolvashattál, mert ugyanazt írod amit ő:

"A bemeneten a GTL REF feszültséget használják a logikai jel azonosítására mégpedig oly módon, hogy ha a jel nagysága meghaladja a GTL REF-et illetve U1 vagy annál nagyobb feszültségű akkor megfelel a magas logikai szintnek >1, ha a jel nagysága a GTL REF alatti illetve U2 vagy annál kisebb feszültségű akkor az alacsony logikai értéket azaz 0-át jelent. U1 és U2 értéke megközelítőleg 0,1V.

Uu és U1 között valamint Uo és U2 között szükség van egy un. biztonsági zajmargó kialakítására mert ( főleg feszültség és frekvencia változtatások hatására) Uu és Uo feszültségek nagysága megnőhet és amennyiben beleérne az U1 U2-vel jelzett értékekbe az hibás jelértelmezést okozna azaz fagyás rendszerösszeomlás > sikertelen tuning beállítás."

még mielőtt folytatom, megjegyezném, hogy egy pillanatig sem volt a trollkodás a célja a hozzászólásaimnak, még ha kicsit határozott is lett a hangvétel néhol
szóval, szerintem nem olvastam félre, hanem a srác azóta átírta a hibás részt úgy, hogy jó legyen, de utána meg beírja a #15 hozzászólást, amiben ez szerepel:
Nem a két logikai szint között kell széles sávnak lenni mivel ott jól láthatóan egyáltalán nincs zaj. Éppen ezt használja ki az alapelv mivel pont szűkíteni igyekszik középre a logikai szint meghatározására használt feszültségszintet, mivel a zaj az elvileg eredeti négyszögjel alsó és felső élét módosítja torzitja el. Tehát attól a sávtól kell biztonságos távolságban tartani.
ez pedig így hibás, akárhogy is nézzük
Ne kezdjünk el úgy elbeszélni egymás mellett, hogy közben ugyanazt mondjuk mert most az jönne. Te érted miről van szó, én értem, és biztos vagyok benne, hogy kroky3 is rögtön érteni fogja, ha túlteszi magát azon, hogy beszóltam a fordítására meg hogy kijavítottam, és elolvassa még egyszer amit írtam. És abban meg igaza volt, hogy minden tiszteletet megérdemel azért, hogy egyáltalán írt a témáról, magamtól nem hiszem, hogy utánanéztem volna.

peace

Most megindítottatok bennem egy folyamatot és neki fogok esni a gépnek ahogy lesz időm,

A világon 3 féle ember létezik, aki tud számolni és aki nem...

én még mindig nem értelek, lehet hogy az eredetiben máshogy volt, nem tom, de ő is azt irja, hogy u.a. irod, mint ő, csak félreérted:

De tulajdonképpen erről szól az írásban szereplő ábra valamint a leírás amit ezek szerint nem értettél meg.

No mind1, lehet hogy valami nem jó a kisugárzásotokban, biztos ellentétes az aurátok vagy mittomén.

muhaha azt még akkor írta, amikor nem javította ki nem kéne előrángatni. Szuper, hogy végül meglett az egymás mellett elbeszélés...

Nem az a probléma, hogy apróbb vita, kiegészítés, kerül szóba. Hanem a stílus valamint, hogy meg sem próbáljuk értelmezni a másik válaszát és úgy folytatjuk tovább.
Olyan dologba próbálok belekötni amit egy rövid hozzászólásban többször elkövetek.
És itt célzok a helyesírásodra és a szakmai mondanivalódra is. Több alkalommal kisbetűvel kezdődő mondatok, valamint többször előforduló hibásan megfogalmazott értelmetlen mondatok. Ezeket nem idézem ha te vagy bárki más visszaolvassa bőven talál.
Inkább a szakmai részekre reagálnék. ( Egyébként a margó szó nagyon régi és helyes magyar megfogalmazás. Bárhol utána nézhetsz)

A 15. hozzászólásomban írom, hogy egy kicsit módosítottam a megfogalmazást.
Valamint ezt, idézet:"Nem a két logikai szint között kell széles sávnak lenni mivel ott jól láthatóan egyáltalán nincs zaj. Éppen ezt használja ki az alapelv mivel pont szűkíteni igyekszik középre a logikai szint meghatározására használt feszültségszintet, mivel a zaj az elvileg eredeti négyszögjel alsó és felső élét módosítja torzitja el. Tehát attól a sávtól kell biztonságos távolságban tartani.De tulajdonképpen erről szól az írásban szereplő ábra valamint a leírás amit ezek szerint nem értettél meg."

Erre te reagálod ezt, idézet: "most hol van az ábra?
Meg azt hogy gondolod, hogy alacsony meg magas amplitúdónál van zaj, középen meg nincs? Vagy ha középen van a két logikai érték, akkor minek akkora feszültségtartomány"

Majd később még reagálod ezt, idézet: "de utána meg beírja a #15 hozzászólást, amiben ez szerepel:Nem a két logikai szint között kell széles sávnak lenni mivel ott jól láthatóan egyáltalán nincs zaj. Éppen ezt használja ki az alapelv mivel pont szűkíteni igyekszik középre a logikai szint meghatározására használt feszültségszintet, mivel a zaj az elvileg eredeti négyszögjel alsó és felső élét módosítja torzitja el. Tehát attól a sávtól kell biztonságos távolságban tartani.ez pedig így hibás, akárhogy is nézzük"

( A kiemelt rész a te megjegyzésed, mert ez sem egyérteműen derül ki)Inkább olvastad volna el figyelmesen, hogy mit írtam a hozzászólásban, valamint az eredeti írást és az abban szereplő ábrát. Ha ezeket megpróbáltad volna értelmezni, akkor rájöttél vonla miről is van szó.
Most készítettem egy Újabb ábrát ennek a magyarázatához.( az írásban az eredeti van, a leírással együtt az is érthető)

Itt látható, hogy a sárgával bekeretezett rész a zaj ( Egy nagyfrekvenciás csökkenő amplitúdóju jel amely modulálja (módosítja) az eredeti jelet). Ha ez nem történne akkor a VTT nagyságával megegyező egyenes vonal lenne a jel felső "éle". Az erdeti írásban a zaj kialakulásának oka is szerepel.
És azért kell az értelmezési feszültség sáv alsó értékét a GTL feszültség felé azaz U1 szintre (közép felé) vinni, mert ha fentebb lenne és az x-el jelölt érték az alá csökkenne, akkor az értelmezési tartományon kívülre esne és értemezhetetlen értéket adna.
(Az írásban szereplő meghatározást (#22) VinoRosso idézte nem írom le)
Ezért van szükség a zaj margóra mert x-el jelölt érték egészen addig zavartalanul csökkenhet még el nem éri U1-et.Addig értelmezhető a jel.Ugyanez vonatkozik az alsó sávra is az ott megjelölt értékekkel.

A 21 hsz-ben leírt meghatározásod viszont értelmetlen.
Idézet:logikai 1 szint (Vtt) és (GTLREF + Vtt*0,1 +noise margin) között van

Ha úgy vesszük, hogy a logikai 1 a zárójelben szereplő értékek között van
VTT és az ábrámon> GTL REF+ U1+X között van (U1 és X között van a zajmargó értéke, sávja) Akkor az x-el jelölt érték lesz az értelmezés alsó határa és ha az egy pár mV-ot csökken máris kívül esik az értelmezési tartományon tehát értelmezhetetlen jelet kapnánk. Valamint U1-nek és a zajmargónak sem lenne értelme elég lenne az x feszültségérték. Ha a zajmargó értékét (noise margin) kivennénk a meghatározásodból akkor hasonlítana az enyémre.
Kérlek olvasd át figyelmesen, értelmezd és lehetőleg ne válaszolj mert tényleg értelmetlen ezt folytani. Én lezártam.

vinorosso köszi. Valamint a többieknek is akik értik és hasznos.

Majd még válaszolok a kérdésekre csak egyéb elfoglaltságom is van.

Egy dolog ami miatt elbeszéltek egymás mellett: amit te zajnak hívsz, az nem zaj, hanem torzítás, ami annak a következménye, hogy a csatorna (busz) nem visz át végtelen nagy frekvenciákon, ezért torzul a négyszögjel.

"A bemeneten a GTL REF feszültséget használják a logikai jel azonosítására mégpedig oly módon, hogy ha a jel nagysága meghaladja a GTL REF-et illetve U1 vagy annál nagyobb feszültségű akkor megfelel a magas logikai szintnek >1, ha a jel nagysága a GTL REF alatti illetve U2 vagy annál kisebb feszültségű akkor az alacsony logikai értéket azaz 0-át jelent. U1 és U2 értéke megközelítőleg 0,1V."

Ne haragudj, de ezt a bekezdést meglehtősen nehéz értelmezni. Tehát mikor lesz logikai magas? ha meghaladja GTL REF-et ÉS U1-et is, vagy elég, ha GTL REF-et?

[ Szerkesztve ]

jó hát én mondom nem olvastam, hogy mit javított, ki én egyet láttam, és az szerintem jól van. Mondjuk én beiktattam volna valami formalizumst is, esetleg pszeudókódot, mert a természetes nyelv nem elég egyétrelmű(szubjektiv az értelmezése), és sok benne a redundancia. Pl így

def TRUE 1
def FALSE 0

boolean bit;
float* vtt, glt_ref, lim, n_magrin, sng, tolerance;

void readbios(float* ,..);
void putmem( boolean );
void blue_death();

readbios(&vtt,&gtl_ref,&lim,&n_margin);
*tolerance=*lim+*n_margin;

while( readbios(&sng) )
{

if((*sng < *vtt * *gtl_ref) AND ( (*sng+*tolerance)< *vtt * *gtl_ref ) OR *sng>(0-*n_margin) ))
{
bit=FALSE;
putmem(bit);
}
if((*sng > *vtt * *gtl_ref) AND ( (*sng-*tolerance)<*vtt * *glt_ref) OR *sng<(*vtt + *n_margin) ))
{
bit=TRUE;
putmem(bit);
}
else
{
blue_death();
}

}

Bár ez meg kevesebbek számára érthető, de nem érthető félre.

igazán okos dolog azon problémázni, hogy kis betűvel kezdem a mondatot ez egy fórum, nem az álljunk meg egy szóra... váljék egészségedre.
Közben viszont valóban elkezdtünk egymás mellett elbeszélni, tényleg mindketten kb értjük, hogy miről van szó.
még itt látom, hogy bbandinak is szúrja a szemét, hogy az, amit sárgával bejelöltél, az nem a zaj, hanem a jelnek a túllendülése, de nem merem leírni, mert úgyis az lesz a válasz, hogy olvassam el rendesen, vagy átjavítod, és aztán úgy csinálsz, mintha végig úgy lett volna

NAgyon jó és kimerítő írás, köszi

Mutogatni való hater díszpinty

A jel túllendülését okozhatja a zaj is, kapacitásokból adódó túllendülés is... meg még kismillió dolog

Amúgy meg heylesen írni mindenhol illik; ugyanis ez jelez valamit az ember műveltségéről, ill. igényességéről.
(Itt nem az elütésekre gondolok, hanem a rendszeresen rosszul írt dolgokra.)
Én pl. egy helyen nem szoktam, chaten, mert ott lehetetlen gyorsan és jól gépelni

[ Szerkesztve ]

Mutogatni való hater díszpinty

A jel túllendülését okozhatja a zaj is, kapacitásokból adódó túllendülés is... meg még kismillió dolog

én inkább úgy fogalamznék, hogy a zaj oka túllengés. A jel az aminek info tartalma van, ami pedig kívül esik az értékkészletén( vagyis túllendül ), annak nincs info tartalma, tehát zaj.

Köszi! Az írásban én is utaltam a kapacitások induktivitások hatására. Valamint meg lehetne említeni az un. termikus zajt és még számos befolyásoló tényezőt. Mint ahogy a részletesebb eredeti dokumentumokban szó is esik róla.Ráadásul szintén zajokról is beszélnek. A noise margin kifejezés kifejezés is bárhogy is fordítjuk zajra utal. De nem akartam feleslegesen túlbonyolítani. Ilyen szempontból bele lehetne kötni a régóta használt busz és sín kifejezésekbe is mivel alaposan elvonatkoztatott értelembe használjuk mégis elfogadott. a dőltbetűs rész nem neked szól csak egy kis kiegészítés.

Egy kis viharszünet később folytatom (féltem a gépet)

[ Szerkesztve ]

de tedd már meg hogy leírod mit tud a clock overcharging voltage-ról lééciii

Kettő villamosmérnök-hallgató ül itt melettem (én is az vagyok, de mondjuk, hogy elfogult vagyok, úgy hogy nem számítok) és mondja, hogy az nem a zaj, hanem túllövés, ami _nem_ a zaj miatt van, hanem a fel/lefutó jel gyors változása és a csatorna miatt. Zaj nem csinál exponenciálisan lecsengő szabályos szinuszhullámot.

Az utánad következőben jókat említett a szerző.
Én még műszerész "múltamból" hoztam a túllövés fogalmát. Ez az, hogy a négyszögjel felfutó éle szinte mindig túllendül az elméleti felső jelszinten, ill. lassabban áll be. A túllövésre jó példa az írás 1. rajza. Mindegy, most 12 óra meló után nem állok neki magyarázni

Mutogatni való hater díszpinty

Azt írtam hogy a zaj IS. amúgy meg a lényeg a túllövés volt.
A hatás ugyanaz mintha nagy azj ülne rá a jelre : ingadozik a fesz, károsodhat egy áramköri elem, vagy bizonytalan lehet a működés.

Mutogatni való hater díszpinty

Van egy oszcilloszkópos képem is amin sokkal jobban látszik a zaj jellege . Ez még jobban előjönne emelt feszültségnél és órajelnél.

Ment egy P.Ü.

Ne ezt még fel kell fogni...

Gigabyte lapoknál (legalábbis többnél is: P35, X38; Ds5, DQ6, stb) CTRL-F1 benyomásával (a BIOS setup főmenüjében) megjelennek a rejtett opciók az almenükben. A GTL is ilyen egy X38-DQ6-on.

Építs kötélhidat  -  https://u3d.as/3078

Igazad van az általad említett lapban már állítható a GTL REF feszültség. Az x38 és x48-as lapoknál került bevezetésre ezek állításának lehetősége. Ott már csak a CPU PLL fesz várat magára. A p35-és az azt megelőzőeknél viszont még nem. bim fórumtársnak adatlapja szerint p35-ös van ott nem állítható. Egyes fesz állítások lehetőségét a Giga lapok már nagyon régen Ctrl-F1 mögé "rejtik". Gondolom úgy vannak vele aki ezt sem tudja az ne is állítgassa.

(#43) Hebry: Egy kis olvasás, utána alszol rá egyet és megy az.

[ Szerkesztve ]

Nagyon jó írás! Köszönjük mindnyájan a Yorkfield topic-ból!

Telefonszámom: 0️⃣6️⃣7️⃣0️⃣3️⃣3️⃣9️⃣9️⃣3️⃣3️⃣9️⃣ ... Ha nem válaszolok a privátra, akkor hívj fel...

köszönet az írásodért! a képet mintha máshol már láttam volna és pont GTL témakörben.....

[link]

Sziasztok!

Olvastam ezt az írást, de nekem nem igazán derült ki, hogy mire is szolgálnak ezen névvel ellátott fícsörök. Valaki meg tudná nekem fogalmazni 'konyhanyelven' ?

•

szia,

köszi az írást nem minden világos, de köszi

konfigom: asus p5ql-e, e5200@12*266
a CPU PLL voltage/FSB termination voltage/DRAM voltage/NB voltage auto-on volt alapban, én mindet átállítottam a minimumra amit a bios felajánlott, jól tettem? ilyen kis fsb emelésnél, esetemben 200->266 nem kell ezekhez hozzá nyúlni?!
a CPU GTL auto-on van, alapból a legmagasabb értéken: 0,667V. ezt hogy állítja be magának a lap? rögtön egy nagyobb fsb, magasabb órajelű procihoz? próbáljam kisebbre venni?