„Fáradt vagyok, és te oly messze vagy,
És már alig értem szavad.
Végigéltél, tudom szörnyű dolgokat,
És szíved mélyén súlyos csönd maradt.
De félek már, sosem érhetlek el,
Kőfalakba ütközik kezem.
Kőfalak állnak az emberek között,
A szó még nem tört rajtuk át,
Nincs társ a bajban és nincs egymáshoz út,
És áll, a kőbe zárt világ.
De elmúlnak egyszer a szörnyű éjszakák,
És lelkünkben felenged a jég.
Harmattal indul a hajnali szél,
És távoli tavaszt hoz felénk.
A hegy mögül lassan felkel a nap,
És a kőfalak leomlanak.
Fáradt vagyok, és te oly messze vagy,
De indulok, indulj velem!
Mindenki jöjjön, ha én hívom el,
Ha hívom, hogy boldog legyen!
Az éjszakát végre felváltja a nap,
És a kőfalak leomlanak.”
[ Szerkesztve ]
https://logout.hu/tema/re_gerincserv_muteti_kezelese/keres.php?suser=Eastman ⮞ Műtét nélkül is lehet megoldás...