szerintem az emberiség egyetlen mákja, hogy nincs beléjük génezve hogy arcra menjenek. múltkor egyik nekem is kajak felfutott a nemesvakolaton vagy 3 métert. mondom háez hogy?

egy ideig én is tanítgattam őket helyből felugrani jutifalatért, de a fekete olyan értetlen volt, hogy nem lehetett elég mélyen belógatni, feszt az ember ujjába akasztott. játszottam vele egy jó darabig (azaz soksok alkamommal) hátha neki is leesik a dolog (nem kapta meg olyankor ofkorsz), de annak magyarázhatta az ember.

[ Szerkesztve ]

csak azt ne mondd, hogy még nem próbáltad.

najó, ez innen kicsit magas. nem találtam magyarabbat.

[ Szerkesztve ]

ehhez még annyit, hogy gazdasszony unokatesójáéknál (jólszituált nyugdíjas házaspár) nagy macskabuzulás van. mindig van 2-3 cicájuk, de akkorák, amikre az ember már nemigen nyúl rá csak úgy simogatni, mert mivan ha félreérti. tényleg hatalmas jószágok.

meséli apuka (ő a fő komornyik), hogy ugye éjszaka kb 3 óránként felébreszti őt a maci hogy most kimegy sétálni, aztán ajtózörgetéssel jön vissza random időben. oké jólvan, cseppet el vannak kapatva. csak csapból isznak, nem állotvizet, ilyesmi.

de múltkor aszongya széles, elégedett vigyorral: a maci már nem eszi meg a whiskast (hoppá), hanem csak a selyemsonkát. és az nem úgy van ám, hogy amikor kap akkor eszik. hanem ha megéhezik odamegy a normál álló méretű hűtőhöz, kinyitja, aztán odasétál valamelyik emberhez és folyamatos, hangos nyervogással odavezérli a felső polchoz, hogy akkor most legyenolyankedves abból 5 dekát szeletelve.