>Jobban szeretném, ha a szakállam befelé nőne, csak le kéne rágni

Markos & Nádas: Katonadolog

Never let your sense of morals prevent you from doing what's right.

De most divat a szakáll, akkor is ha hülyén áll vagy nem nő mindenhol
Én annyival jobban szeretem a személyes találkozót hogy nincs a trükközés azzal hogy jaj törötten jött, jaj nem volt a dobozban semmi stb.
Mivel általában előbb érek oda azzal szoktam szórakoztatni (vagy idegesíteni?) hogy nézem az embereket és amelyik elindul felém, vagy úgy tűnik mintha várna valakire és "olyan" kinézete van akkor izgulok hogy jaj csak ne a vevő legyen

"If in doubt, flat out!" Colin McRae

Én is jobban szeretem a személyes átvételt, mert ott nincs kecmec, meg "ez nem olyan, tesó!", ráadásul utálok a postán ácsorogni.

tehát a két csoportból a lassabbik legjobb idővel rendelkezőben lévők közül az ötödik legjobb időt futó indul majd a poleból.

Mivel nem a fővárosban és annak agglomerációjában lakom, ezért a személyes átvétel nálam nagyjából 20/1.
Szerencsére eddig elkerültek a kellemetlen vásárlók/eladók, gyors le is kopogom.

Ezért jók az értékelős oldalak, ha valami nem stimmel és nem akar javítani, akkor negatív és mehet a sunyiba. Persze kicsit más tészta, ha az ember több tízezres értékben ad-vesz, mintha csak pár Mátyásba kerül a tétel. Utóbbinál könnyebben mondjuk azt, hogy nesze egy negatív és hogy egy klasszikust idézzek: "Tartsd meg az aprót te mocskos állat!"

Várakozás kis postán valóban szörnyű, mikor nyolcvanhárman állnak előtted csekket szorongatva. Nagy postán még sosem kellett 10-15 percnél többet ácsorognom, ennyi meg belefér szerintem.

Szerintem mindenki volt már úgy, hogy legszívesebben csinált volna egy hátraarcot és nem akarta eladni/megvenni a terméket, mert valami kivetni valót talált a másik személyében (nem a termékben/pénzben). De az üzlet az üzlet.
Annyira nem volt rossz élmény, mert például nem akart alkudozni, sem írásban, sem ott a helyszínen. Szóval szavam se lehet.

/// "A félelmet lazán arcul csapom és fricskát nyomok az orrára" (T.B.A) ///

Talán nagyon kellett neki cucc, előfordul az ilyesmi, de tényleg ritka.
Hang alapján néha tényleg nehéz belőni egy ember korát. Egyszer én is jártam pont úgy, mint te. 25-30-asra számítottam, de egy 45-50-es jött. Vagy csak annyinak nézett ki...

Tegnap láttam, mikor a boltban az előttem álló nem kérte a visszajárót a pénztárostól (na jó, ebben az esetben nem volt egy Mátyás se). Valakinek az apró nem pénz, szerintem meg sok kicsi sokra megy.
5-10 Forintosokat félre szoktam tenni, ha épp nincs melóhelyen főzött kávé (ami ritka), vagy nem akarok olyan erőset inni, akkor beledobálom az italautomatába.

/// "A félelmet lazán arcul csapom és fricskát nyomok az orrára" (T.B.A) ///