feluppolom, kedves fórumtársamnak: olvass vissza

És hogy on is legyek, ha nincs a barátnő, együtt vagyunk még mindig. tuti, az álmaim nem hagynak cserben, amit megálmodok, az úgy van, 99%-ban.

Te figyi! Olyan nincs, hogy "ha nincs a barátnő"... Ha valaki szeret, ha veled akar lenni, akkor azt a külső tényezők figyelembe vétele nélkül teszi. Nem mondom, a csajok néha olyan nyilas dumákat le tudnak nyomni, hogy még magad is elhiszed, hogy te vagy a hülye... Amúgy meg szarj bele, csajozz be, vagy mittomén, de az ilyen "hiányzol" meg hasonló cuccosoknak kb. annyi az értelme, hogy depibe sodrod magad. Fossál bele, szórakozzál, foglald le magad bármivel, de amíg ilyen erős a kötődés, ne hagyd, hogy sok időd legyen gondolkodni. Egy ilyen szakítás hatása hónapokig, akár évekig is eltarthat, de rajtad múlik, hogy dolgozod fel.

Nem biztos, hogy a felejtés a leghelyesebb feldolgozási mód... Bár lehet, hogy a legkönnyebb.

Köszönöm a tanácsot. Igyekszem lekötni magam, ami az esetek túlnyomó többségében sikerül is, viszont néha van egy kis üresjárat sajnos.

Oké, a szitu: csaj már nem akar veled "lógni". Mit teszel, mi a jó megoldás...? Erősködni, hogy: naaaaa, de mégis, legyen már folytatás?! Vagy mi a szösz? Barátkozni, mert a lepényhal meg utoljára? A felejtés szerintem a legnehezebb, mert örökre elfelejteni nem tudod, de az a legtisztább, ha elfogadod: ennyi, vége, nincs tovább. Túl kell lépni a picsán, menjen a francba, többet érsz te ennél...

blokad

Ha tényleg szeretted a lányt, akkor természetes, hogy nehezen szakadsz el tőle. De ez már csak ilyen dolog, néha beüt a krach, amit kezelni kell...

[ Szerkesztve ]

Igen, én speciel elfogadnám a döntését, nem keseregnék rajta, és írnék az esetből egy regényt vagy novellát valami társadalmi szintű, nem szerelemre kihegyezett premisszával. A lány személyiségétől függene, vajon továbbra is tartanám-e vele a kapcsolatot. (Amúgy jelenleg is ezt teszem, bár anélkül, hogy a célszemély egyáltalán tudna a létezésemről. Hülye művész-mizéria.)

Mindössze annyit kell megérteni, hogy a jó és a rossz csak relatív fogalmak. (Szerk: és én tuti nem érek többen annál, akibe beleszerettem, mert csak; magasak az igények. Persze ezt helyzet és egyén válogatja.)

[ Szerkesztve ]

én a helyedben elmennék berúgni.
a probléma gyökerét ugyan nem kezeli, de egészen szórakoztató elfoglaltság.
és esetleg be is csajozhatsz, ha jó helyen próbálkozol.

leírtad a kulcsát, nem szünteti meg a problémót. És amúgy se szeretek nagyon berúgni, inni csak mértékkel.

Na jó, az utolsó mondatod annyira művészbaromság, hogy bakker... Én hasonló szituban nem novellát írtam, hanem elmentem inni, jól kibeszéltem a csajt, oszt' annyi. Amúgy az én esetemben a lány akarta tartani a kapcsolatot, de diplomatikus úton ékűttem' a francba, szívja más vérét.

Szerk: szvsz. ilyenkor a legrosszabb, ha alábecsülöd magad, meg magadat hibáztatod. Legyen az emberben annyi önbecsülés meg tartás, hogy nem degradálja le magát egy ilyen eset miatt.

[ Szerkesztve ]

én se úgy gondoltam, hogy öntudatlanra idd magad.
csak vidámra, olyan szintre, amikor már mindenki barát, aki szembejön.

a probléma gyökere meg benned van, szóval...

[ Szerkesztve ]

tudom.

nem is szoktam sokat inni, egyszerűen tudom hol a határ, ami még jólesik.

Öh, mármint melyik utolsó mondat?

Írtam, hogy helyzete válogatja, lány és lány között is sok a különbség. Mindenesetre ha figyelemre sem méltó, én akkor is novellát írnék, vagy egyéb hasznos, amihez értek; a lényeg, hogy tanulságos legyen, a világ érdeke és értékei fontosabbak az én pillanatnyi nyűgömnél, és ha utóbbit mások javára fordíthatom... kár lenne kihagyni A becsület pedig nem vinne rá, hogy kibeszéljem, bármi történt is. (Ráadásul nem is mehetnék inni, hiszen sosem iszom alkoholt, ez bukta ötlet.)

(Miért érzem kicsit úgy, hogy ufó vagyok? )

"szvsz. ilyenkor a legrosszabb, ha alábecsülöd magad, meg magadat hibáztatod. Legyen az emberben annyi önbecsülés meg tartás, hogy nem degradálja le magát egy ilyen eset miatt."

Ezt nekem írtad? o.O

Én vagyok a helikopter, a hangok is megmondták. Az alkoholnemfogyasztós mondatodat meg sem hallottam, miféle férfiember vagy te?

Melyik utolsó mondat? --> a szerkesztés előtti: "Mindössze annyit kell megérteni..."

Ez a "világ érdeke fontosabb" dolog genetikai vagy neveltetési hiba nálad?

Az idézett sort meg általánosságban írtam, nem kimondottan neked szántam.

[ Szerkesztve ]

Ha talán elfelejteni nem is fogod, mindenesetre idővel csak mosolyogni fogsz magadon. Nekem hány reménytelen szerelmem volt gimnazista koromban, te jó ég!
Najó, olyan igazi rajongós csak egy, de az legalább jó sokáig tartott.

Hát, hogy is mondjam, tuti, hogy nem fogom elfelejteni. De igyekszem már megbarátkozni a gondolattal, hogy nincs. Nehéz, mert nagyon szerettem őt, és két fontos ünnep is közeledett (Valentin-nap és a születésnapom), amikor szakított. Akkor a világ összeomlott bennem, most pedig szép lassan újjáépül.