2024. június 2., vasárnap

Gyorskeresés

Űrhajózás 2023 - Összefoglaló írás

Ha most sok időd van, de nem követted pontosan, hogy mi történik az űrhajózásban, viszont érdekel, hogy mi történt :)

[ ÚJ TESZT ]

Egy kis űrszemét...

Űrszemét kérdés

Az ESA szeretné elérni, hogy 2030-ra „zero debris policy”, vagyis nulla (űr)szemét szabály mellett működhessen, ami azt jelenti, hogy minden világűrbe felküldött eszköz, legyen az rakétafokozat vagy műhold, a használata után vagy legyen visszavezetve a légkörbe (és elégjen ott), vagy pedig olyan stabil pályára legyen állítva, ahol nem jelent veszélyt a későbbiekben. Ehhez „önként” csatlakozott az Airbus, az OHB és a Thales Alenia, amihez azért nem árt hozzátenni, hogy ezen cégeknek az ESA nagy megrendelője, vagyis feltehetően az ESA hajlandó az ezzel járó plusz költségeket bizonyos szintig megtéríteni számukra.

Persze ez csak akkor ér valamit, ha nem csak az ESA és az EU-ban működő cégek tartanák ezt be, hanem mindenki a Földön, így igyekeznek minél több űrügynökséget és potenciálisan politikusokat megnyerni a kezdeményezéshez. Ez főleg azért kellemetlen kérdés, mert az EU és az ESA korántsem tartozik a legnagyobb szereplők közé, azok az Egyesült Államok és Kína jelen pillanatban. Az USA ugyan igyekszik ilyen téren szabályozni a világűrbe induló amerikai műholdakat, de azért messze nem zéró-politika szintjén. Kína pedig eddig semmiféle hasonló vállalást vagy kezdeményezést nem tett.


ClearSpace-1 küldetés lépései

A cél megvalósíthatóságához a ClearSpace-1 küldetés biztosítana megerősítést, amely egy korábban indított Vega rakétához tartozó űrszemetet vezetnének vissza a légkörbe. Ehhez a ClearSpace svájci startup 29 millió dollárt kalapozott össze, illetve az ESA támogatását. Ránézésre persze furcsának tűnik ez a megközelítés, mintha kávéskanállal szeretnék házalapot ásni, legalábbis a költségeket és persze a potenciálisan eltakarítandó űrszemetet figyelembe véve.

És amíg nem lesz valamilyen globális szabályozás (amire az adott politikai környezetben kevés esélyt látok), addig itt nagyon sok nyitott probléma vár megoldásra.

És a Project Kuiper mellett ott van két kínai műholdrendszer (GW: 6000 + 7000 műhold és G60: 1300 + 10700 műhold) meg a IRIS² (EU, késik, mint minden EU-s projekt, de hozzávetőleg 3000 műhold).
Az évtized végére az esti égbolt tele lesz relatíve gyorsan, rendezetten áthaladó fényekkel...

Előzmények

Hirdetés

Copyright © 2000-2024 PROHARDVER Informatikai Kft.