Amazon / Blue Origin / ULA
Amazon / Project Kuiper
Az Amazon messze a legfontosabb kihívója a SpaceX Starlinknek, hiszen jó előre közölték, hogy 10 milliárd dollárt különítettek el a program céljára. Arról már bőven volt szó, hogy ez nagyban meg is határozza az ULA, ArianeSpace és a Blue Origin cégek számára a hordozórakétáik indítását, áttételesen viszont a teljes piacra is kihatással van. Hovatovább az Amazon részvényesei közül egy maroknyi nem kisebb dologra vállalkozott, minthogy bíróságra citálták a cég döntéshozóit, mondván, hogy a sok milliárdos megbízást nem üzleti alapon mérlegelték, és direkt kihagyták a potenciális megrendelésből a SpaceX-et, amely egyfelől messze a legolcsóbb lehet, másfelől pedig már bizonyított képességekkel rendelkezik. Utóbbi fontos az Amazonnak is, ugyanis az FCC engedélye alapján 2026-ban a műholdjainak felét, mintegy 1800-at pályára kellene állítani, különben elvesztheti a rádiósávra vonatkozó licencét. A bírósági per alapja, hogy a jegyzőkönyvek szerint a lexikonvastagságú szerződést kevesebb, mint egy óra alatt vitatták meg, és írták alá a cég vezetői.
Az első két Kuiper műholdat végül egy Atlas-5 vitte a világűrbe...
Kimondatlanul arról van szó, hogy az Amazon első embere, Jeff Bezos esélyesen egy pennyt sem szeretne a SpaceX-nek adni, hiszen fő konkurense az minden szempontból – személyesen pedig Elon Musk is az. Ráadásul a Blue Origin is Jeff Bezos tulajdonában van, az ULA pedig a Blue Origintől vásárolt Be-4 hajtóművekkel szereli fel a saját rakétáját, tehát a három megbízott cégből kettő eleve üzleti kapcsolatban hozható Bezossal. Innen nézve tehát üzleti döntés helyett személyes indokok lehettek a háttérben…
Ettől függetlenül eléggé valószínűtlen, hogy ennek bármi valós hatása lesz a szerződésre, de tény, hogy az Amazon elég türelmetlen lehet, hiszen először az ABL cég kis rakétáján szerették volna a két kísérleti műholdjukat pályára állítani, de az folyamatosan csúszott. Átkerült az ULA Vulcan első indítására, amely viszont tovább csúszott és csúszott, így végül sebtiben egy ULA Atlas V 501 rakétával jutottak végül a világűrbe 2023. október 6-án.
Ezek után már talán kevésbé meglepő, hogy végül mégis lett SpaceX megrendelés is – 2023. december elsején három Falcon 9 indítást vásároltak meg, ami bizonyos szintig arcvesztés, bizonyos szintig viszont beismerése annak, hogy ők sem tudnak hova menni az igényeik kielégítése terén…
A három Kuiper terminál egymás mellett
Eközben azt is bemutatták, hogy milyen terminálok közül lehet majd válogatni:
- Egy kb. tablet méretű, mindössze fél kilogrammos, hordozható megoldás nyitja a sort, ez legfeljebb 100 Mbit/s sebességet tud majd szolgáltatni.
- Egy kb. 28 centiméteres (vagyis pizzás doboznál is kisebb) antennával szerelt, mintegy 2,3 kg-os megoldás lesz az alapértelmezett a magán felhasználóknak, ez maximum 400 Mbps sebességet ígér.
- Végül az állami és kereskedelmi megrendelők számára egy 48 x 76 cm-es méretű megoldást kínálnak, amely akár 1 gigabites sávszélességet is képes nyújtani.
A rendszer lelke egy Prometheus elnevezésű mikrochip, amelyet az Amazon házon belül tervezett. A rendszer pedig képes lesz akár 1 Tbit/s sávszélességet is biztosítani a műholdak között.
A fő kérdés persze továbbra is az, hogy sikerül-e a nagyratörő terveket megvalósítani. A hírek szerint nagyon rajta vannak, hogy így legyen...
Blue Origin
A New Glenn gyártóüzeme 2023 júniusában, nagyjából ennyit kaptunk idén a rakétáról... :)
A cég kettős üzemmódban működik. Egyfelől meglehetősen keveset árul el arról, hogy halad a New Glenn rakéta fejlesztésével, mindössze szűkszavúan úgy nyilatkoztak, hogy 2024-ben több indítást is terveznek.
A másik oldalról több érdekes bejelentésük is volt. A Blue Moon holdkompról már volt szó, a NASA ezt választotta alternatív holdkompnak, és így több milliárdos megbízást hozott a cégnek.
A Blue Ring „űrtargonca”
A Blue Ring egy olyan „űrtargonca” (space tug), amely képes akár több műholdat, űrszondát vagy akár modult különböző pályára állítani. Ez lehet például egy műhold pályára állítása LEO pályáról GEO pályára, lehet egy holdszonda elszállítása LEO pályáról alacsony Hold körüli pályára, de ugyanez vissza is igaz lehet. A Blue Ring két különböző hajtóművel bír, egy nagyobb tolóerejű kémiai hajtómű mellett egy igen jó hatásfokú ion-hajtóművel is rendelkezik majd. Ami itt a nagy dobás, hogy akár 3 tonnányi hasznos terhet is vihet, és a két hatalmas napelemszárnyának fesztávja 44 méter, amely jelentős energiamennyiséget képes termelni.
Az NS-24 útról visszatérő gyorsító fokozat 2023. december 19-én
A cég űrugrás-programja, a New Shepard 2022 szeptemberében balesetet szenvedett, mikor a gyorsító fokozat meghibásodott kb. egy perccel az indulás után. A kapszulában tudományos kísérletek foglaltak helyet, ezek pedig biztonságban visszatértek a Földre, miután az RSS H.G.Wells elnevezésű kapszula biztonságosan levált a gyorsító fokozatról és leszállt.
A visszatérésre több, mint egy évet kellett várni, és űrturisták helyett 33 tudományos kísérlet foglalt helyet a fedélzetén. A 2023. december 19-én sorra került repülésnél semmi probléma nem lépett fel, így a cég szerint nincs akadálya annak, hogy 2024-ben visszatérjenek a menetrend szerinti utakhoz.
Csakhogy a fentiek úgy hangoznak, mint egy multi-milliárdos cég, amely a SpaceX babérjai tör? Aligha. Feltehetően ezért is fogyott el Jeff Bezos türelme, aki aztán 2023 októberében menesztette Bob Smith vezérigazgatót, majd röviddel később távozott Mike Eilola üzemeltetési igazgató-helyettes és Brent Sherwood, a fejlesztési programok igazgató-helyettese. Az új vezérigazgató Dave Limp, aki az Amazontól érkezik, és főnöke mindenek előtt azt várja el tőle, hogy lendületbe hozza a céget.
Dave Link (jelenlegi Blue Origin vezérigazgató) és Tory Bruno (az ULA vezérigazgatója) egy régebbi képen
Ezek után minden esetre figyelemre méltó, hogy a Blue Origin is hírbe lett hozva, hogy bejelentkezne az ULA felvásárlására, ha eladó lenne…
ULA
A cég hosszas vajúdáson van túl az Atlas-5 rakétát váltó Vulcan-Centaur rakéta tető alá hozásával. Először a Blue Origin által gyártott Be-4 hajtómű fejlesztése haladt lassabban a vártnál, aztán mikor úgy tűnt, hogy a 2023 májusi indítás útjába már nem állhat semmi, hirtelen olyan hírek jelentek meg, hogy a Centaur (második) fokozat tesztelése közben a szivárgó hidrogén berobbant, megrongálva a fokozatot.
Ez az ULA számára nagyon kínos pillanatban érkezett, mert az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma által elnyert megbízások teljesítéséhez először két sikeres indítást kell felmutatniuk. Eredetileg már 2021-re, majd 2022-re csúszott ezek időpontja, végül úgy tűnt, hogy 2023 végére sikerülhet teljesíteni az elvárást két úgynevezett bizonyítvány (certificate) úttal. Az első a Peregrine holdraszálló űrszonda indítása lenne, a második a Dream Chaser űrrepülőgép első útja.
Az összeszerelt Vulcan-Centaur 2023 decemberében
Csakhogy a Centaur fokozaton szükséges módosítások és javítások végrehajtására azt vissza kellett szállítani az Alabama államban található Decatur városába. Eközben az első fokozat két Be-4 hajtóművének tesztelésére 2023 júliusában került sor, de hat másodperces hajtóműteszt végül 2 másodperc után véget ért. A tesztelés szerint a begyújtásért felelős rendszer késlekedve reagált, így azon is módosításokat kell végrehajtani.
Ez pedig azt eredményezte, hogy a Vulcan Centaur első indítása tovább csúszott 2024 januárjára…
A cég és a megrendelői közötti szerződések ugyanakkor egyre nagyobb nyomás alá kerültek, már egy kémműholdat végül Atlas-5 rakétával állítottak pályára a Vulcan csúszása miatt, de további három csúszott tovább, a jelenlegi ütemterv szerint 2024-re. 2025-re pedig további 7 katonai műholdat kellene feljuttatniuk.
A Sierra Nevada Dream Chaser űrhajója az ISS teherszállítási szerződéseit kellene teljesítse, és már 2023-tól ezeket el kellett volna kezdeni, jelenleg 5 indításról szóló szerződés van aláírva, további 5 vár opcióként még.
Még szétszerelt állapotban a Centaur, a Vulcan első fokozata és az áramvonalazó kúp
Akkor pedig még csak szót sem ejtettünk a 38 indítási megbízásról szóló Amazon Kuiper megrendelésről…
A céggel szembeni bizalom terén még nem látni törésvonalakat, de leginkább csak azért, mert az egyetlen értékelhető alternatíva a SpaceX Falcon 9-ese. Pont. Egyszerűen nem tehetnek a megrendelők sem mást, mint várnak, vagy mennek a SpaceX-hez…
Ezek után talán annyira nem meglepő, hogy a pletykák szerint az ULA esetleg eladó lehet. A hírbe hozott vásárlók a Blue Origin, illetve a Cerberus befektetési alap, de egyes hírekben feltűnt a Textron (egy repülőgép-gyártó cég) is. Érdekes kérdés, hogy a Boeing és a Lockheed Martin közös tulajdonosként miért is válna meg az ULA-tól. Az ULA maga viszonylag stabil megrendelésállománnyal bír, elsődlegesen az államtól (a Védelmi Minisztériumtól) illetve az Amazontól, de tény, hogy a SpaceX által támasztott versenyben óhatatlanul el fog bukni, mert egyszerűen annyira le van maradva technológia terén.
Ha ez még nem lenne elég, a cég pénzügyi helyzete már közép távon sem tűnik olyan szívderítőnek…
A két tulajdonos közül a Lockheed Martin tőkeerős cég és alapvetően jól áll a szénája, ugyanakkor ez a Boeingről már kevésbé mondható el, elég a StarLiner körüli csúszásokra és ezzel kapcsolatos pénzügyi veszteségekre gondolni, de a cég többi ágazata sem igazán sikeres mostanság. Tehát a pénzügyi egyenlegüknek az ULA eladása jót tenne…
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
