Kérdések

Mennyi a késleltetése?
Jelentős! Jó esetben az AVDTP protokoll ugyan hozzáigazítja a videóképet, állítólag.
Általában 250 ms körüli értékekről beszélnek, ami a gyakorlatban több is, és számomra elfogadhatatlanul sok mindenhol, ahol mozgókép is társul a hang mellé. Más a helyzet az aptX LL és Adaptive és SBC XQ esetén, elvileg ezeknél észrevehetetlen.

Lehet, hogy ugyanaz a vezeték nélküli füles érdemben másképp szól két telefonon?
A gyakorlatban csak az AAC esetén számíthatunk esetleges eltérésre. Elvileg egy iPhone belepiszkálhat, így hangosabb lehet.

Van konkrét hangeszköz mérése arról, hogy az aptX nem jobb, mint az SBC?
Igen, itt a Sony MDR-1000X átvitele és torzítása. Ami eltérés van, az jórészt mérési hiba.

Mi a helyzet a többi kódolóval? Mondjuk a Sony LDAC-jével?
Nem érdekelnek. Házon belüli játszadozás. Ahogy tudom, az LDAC az SBC-hez hasonló topológiát használ, még több sávon, 909 kbps-ot enged 44.1 kHz-en, egyébként meg a felesleges és sávszélesség-pazarló 96 kHz-et erőlteti, és Huffman-kódolást alkalmaz a tömörített tartalom továbbításához.

Hol állítsam a hangerőt, az adón vagy a vevőn?
Az AVRCP protokoll lehetővé teszi, hogy az eszköz végerősítőjének erősítési mértékét állítsa mindkét opció. Ha nem, úgy használd, ahogy kényelmes, nem mesterlemezt készítünk, semmi értelmét nem látom az ezzel kapcsolatos okoskodásnak. Ha az eszköznek maximum hangerőn alapzaja van, akkor érdemes azon egy kicsit halkítani.

Viszont BT hangszóróknál van az, hogy a legtöbb visszaveszi a basszust, ahogy hangosítják az eszköz saját hangerejét, függetlenül a konkrétan megszólaló hangnyomás értékektől.

Lehet hallani, hogy egy füles BT kapcsolaton szól, vagy vezetékkel van bekötve? Hiszen mindenki tudja, hogy az olcsó hangkártya hallgathatatlanul szól, mert olcsó, míg a drága külső DAC-om csodásan zenél, mert sokba került.
Lehet hallani, de csak akkor, ha az eszközben szándékos equalizálás van hangzásjavítás céljából. Ezt keverik sokan az olyan nem létező dolgokkal, hogy szignifikánsan szebben szól az egyik DAC-nál a másik.

Melyik fogyaszt több energiát?
Adó, azaz kódoló oldalról az AAC, mert bonyolultabb algoritmus.
Vevő részről az aptX rövidebb üzemidővel rendelkezik, mint az SBC.

Mi a helyzet a gyengülő kapcsolat okozta hangminőség-romlással?
Ha a kapcsolat jelerőssége nem kifejezetten rossz, akkor az átvitel 100 %-os. Természetesen, ha sok az egyéb zavaró jel ebben a frekvenciasávban, akkor a kapcsolat szakadozni fog. Ilyet lehetséges megtapasztalni például a metrómegállóban. Állítólag.
Érdemes azt is megnézni, hogy a kevesebb adatforgalommal járó protokollok értelemszerűen sokkal stabilabbak. Amikor az SBC 100 %, akkor a legerősebb LDAC majdnem nullán van.

Mi történik, ha a távolság miatt visszavett minőség után közelebb megyek?
AptX esetén visszaáll. SBC esetén én nem vettem észre, hogy romlott volna a minőség. Például, ha három gázszilikát fal és még egy téglafal van a nagyjából hét méteren, akkor, ha még egy kicsit távolabb megyek, megszakad a zene. Ha visszalépek, szól tovább.

Mivel teszteltél?
A kérdések kérdése!
Összehasonlító teszt nem volt, csak letöltött hanganyaggal, illetve külön rendszereken.
De van (volt) egy Apple AirPods 1, és van egy rendkívül jó Blitzwolf BW-FYE7.
SBC esetén nem fedeztem fel semmilyen tömörítéshez köthető hibát, még ha itt nem is a pszichoakusztikus modell anomáliáit kell keresni.
Az audiofool érzékeléshez pedig nincs elég tehetségem.

Most komolyan, dzsunka csájna viccvolfal írsz cikket?
Most jut eszembe, van egy nagyon drága bozém is, csak nem akartam felvágni vele. A típusa még titkos, a NASA-tól csempészte ki nekem az ott dolgozó ismerőseim közül az egyik.

De miért nem fejhallgató? A jó mélyekhez azért kell a nagyobb membrán.
Nem rossz az sem, de ha a hátamra fekszem, útban van a pánt, meg az egész, befülled, ezer helyen nyomhat egy idő után fájdalmasan. Sérülékeny, szeret eltörni, párnát cserélni kell. Egy jó in-ear, a megfelelő méretű gumiharanggal, a helyén marad, és ha a vezeték se mozdítja ki, nagyon kényelmes. Nekem ez sokkal szimpatikusabb, és az asztalon is alig foglal helyet.

Úgy tudom, a mélyeket leginkább a jó méretezés T-S paraméterek felől, illetve a membránsebesség határozza meg. Valamint az se mindegy, mekkora légtérre dolgozik, ahogy egy kocsiban is szépen érvényesül a cabin gain hatás.

Sajnos az én fülemet birizgálja ez a gumiharangos megoldás. Akárcsak a füldugó.
Orrszőrvágó. A füledbe. És akkor a füldugó sem esik ki az éjszaka közepén.

Mit gondolsz az UV fertőtlenítős dokkolókról?
Marhaság. Egyébként, ami csírátlanít, az az UV-C, és ha ezt tényleg tudja a LED, vajon mennyire tesz jót a gumiharang meg úgy a többi műanyag élettartamának?

De hogy lehet, hogy én simán hallom, hogy nem szól jól egyik BT füles sem?
Ez egy sokösszetevős dolog, sehol nem írtam, hogy minden vezeték nélküli fej-/fülhallgató jól szól, és még az egyéni ízlésednek is maradéktalanul megfelel mindnek a hangja. Egy ilyen rendszer nem csak a BT kapcsolatból áll.
De az is lehet, hogy kiművelt szuper hangérzékelési képességgel rendelkezel, ez esetben maradj a drótnál, ha ez megnyugtat.

Egy ilyen fülhallgatóba rettentően apró helyre kell elképzelhetetlenül sok mindent besűríteni. Ennek korlátai vannak, sosem lehetnek a lehetőségek olyan széleskörűek, mint külön eszközök esetén. Ahogy a jelenlegi vezeték nélküli átvitel során több információ fog elveszni, mint egy kábel esetén.
Nem vitatom.

Egyébként tudtad, hogy rengeteg okos ember van itt, aki nálad mindent jobban tud, és fáradtságot nem kímélve segít neked is felzárkózni?
Igen, rendszeresen részem van eme megtiszteltetésben. Hálámat kifejezni sem tudom.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!